3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Cégünk munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozik, s az ország több pontján létesített e célból irodát. Nem teljesen világos számunkra, hogy a kölcsönadott munkavállalóink foglalkoztatásának helyszínén kötelesek vagyunk-e helyi iparűzési adót fizetni. Továbbá az is bizonytalanságot okoz, hogy a kölcsönadott munkavállalókat mely településen kell figyelembe venni, különösen, ha a kölcsönadott munkavállalók munkavégzésének helye szerinti településen van irodánk, azaz telephelyünk. Az értelmezési nehézséget az okozza, hogy a Htv. a változó munkahelyen foglalkoztatottakra vonatkozóan ad útmutatást, de azt nem rögzíti, hogy ki tekintendő változó munkahelyen munkát végző munkavállalónak.

Kérdés: A 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet alapján szőlőültetvények telepítéséhez kapott támogatást a társaság. A szerződés szerint a támogatás a szerkezetátalakítás költségeihez való hozzájárulásból (szőlőültetvények vétele, ültetési munka, támrendszer kialakítása) és a bevételkiesés kompenzációjából tevődik össze. Az ültetvény teljes egészében beruházásként került elszámolásra, bevételkiesés nincs. A kapott támogatás halasztott bevételként, időbeli elhatárolással, majd a tárgyi eszköz (új szőlőültetvény) értékcsökkenésével arányosan egyéb bevételként elszámolható?

Kérdés: Ügyfelem közhasznú alapítvány, amely pályázat útján támogatást kap eszközbeszerzéshez. A pályázatban szereplő eszközök beszerzése és üzembe helyezése 2017. november hónapban megtörtént. A pályázat lezárása és a pályázat alapján járó támogatási összeg átutalása majd 2018-ban következik be, a 2017. évi beszámoló elkészítése után. A szóban forgó eszközök amortizációját 2017-ben a még visszalévő hónapokra elszámoljuk. Hogyan kell kezelni 2017-ben és a további években az értékcsökkenésre jutó támogatás összegét? A működésre kaptak pályázat alapján erőforrásokat. Az alapítvány által megvalósított projekthez szükséges anyagbeszerzés, bérköltség összegét 2017-ben elszámoljuk, de a támogatási összeg csak 2018 júniusában érkezik meg. Így költség 2017-ben, bevétel 2018-ban?

Kérdés: A tartozásátvállalás elszámolási szabályai 2016-tól változtak. Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást annál, akitől átvállalják, illetve annál, aki átvállalja? Hogyan érinti a tartozásátvállalás az adózás előtti eredményt? Milyen bizonylatai vannak a tartozásátvállalásnak?

Kérdés: Hat éve alakult kft. egy új termék bevezetésére és fejlesztésére. Jegyzett tőkéje 6 millió forint. Az évek során a tulajdonosok folyamatosan tagi kölcsönt adtak, határidő nélkül, dokumentáltan. Az értékesítés most kezdődött meg. Időközben azonban a saját tőke súlyosan negatív lett. A saját tőke rendezésére a tagi kölcsön – a tulajdonosok elhatározása alapján – átvezethető-e a tőketartalékba? A cég folyamatos működése után a tőketartalékból visszavezethető-e az a rész, ami ott már nem szükséges a saját tőke pótlására? Tudomásom szerint a Ptk. 3:99. §-ának (1) bekezdése erre lehetőséget ad.

Kérdés: Társaságunk a likviditás biztosítása érdekében tőketartalék-emelésre készül. A saját tőke aránya, a jegyzett tőke megfelel a törvényben meghatározottnak. Tőketartalék-emelés lehetséges-e a jegyzett tőke emelése nélkül?

Kérdés: Partnercégünk szoftverlicenceket vásárol Amerikából. A szoftverek e-mailen érkeznek. A szoftver vásárlói egy sorozatszámot kapnak, amelynek használatával telepíteni, aktiválni, használni tudják a szoftvert. A licenc a vásárláskor elérhető legfrissebb szoftververzió használatára jogosít. A szoftvert időbeni korlátozás nélkül használhatják a jövőben, a szoftverkövetés is megvásárolható. Minek minősül a szoftverlicenc akkor, amikor azt megvásárolják?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfáját nem kívánjuk visszaigényelni. A gépkocsi értéke 10 millió forint, 5 millió forint az önrész, amely gépkocsi-beszámítás volt. A hátralévő összeget fizette ki a lízingbeadó, amelyről törlesztőrészlet+áfa+kamat megbontásban számlát küld minden hónapban. A maradványérték bruttó 1,4 millió forint. A beszerzési érték tartalmazza-e a le nem vonható áfát? Hogyan kell azt könyvelni?

Kérdés: Ha az adott cég rendelkezik saját tulajdonú ingatlannal, amelyet értékesít, akkor az adásvétel során keletkező bevételre mely esetben értelmezhető az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja, és kezelhető-e egyéb bevételként? Ha a saját tulajdonú ingatlant a cég bérbeadás útján hasznosítja, majd dönt az értékesítésről, akkor ez az értékesítés termékértékesítés vagy egyéb bevétel? Változik-e a megítélés, ha a tulajdonos az értékesítésről szóló döntéssel együtt felbontja a bérleti szerződést? Ha a cég a saját tulajdonú ingatlanát nem adja bérbe, és egyéb módon sem hasznosítja, hanem saját célra tartja (pl. ez a székhelye)? Mi alapján kell meghatározni, hogy az adott cég a tárgyi eszközei között szereplő tételeket azok értékesítésekor, az értékesítést megelőzően a befektetett eszközök közül át kell-e vezetni a készletek közé? Vagy az értékesítés során a tárgyi eszköz bruttó értékét és eddig elszámolt értékcsökkenését az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az ellenértéket pedig egyéb bevételként elszámolni?

Kérdés: A társaság bérleti szerződést kötött 15 évre. A bérleti díjat megfizették, amelyet a számlák alapján elhatároltunk és időszakonként az adott tárgyévre vonatkozóan feloldjuk. A bérbeadó közben a szerződést módosítani kívánta úgy, hogy a bérbe adott terület egy részét továbbértékesíti harmadik személynek. A bérlő a bérbe vett terület csökkenése és bevételei egy részének várható elmaradása miatt kötbért követelt. Ebben meg is állapodtak. Ilyen esetben a kötbért egy adott tárgyévre kell elszámolni? A bérleti díj még további 11 évre szól, elhatároljuk-feloldjuk. Vagy a kötbért is el kell határolni?