3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: A magyar kft. német ügyvezetője (aki nem rendelkezik üzletrésszel a kft.-ben) az ügyvezetést megbízási jogviszonyban, díjazás nélkül látja el. A kft. az ügyvezetői feladatoktól függetlenül szerződést kíván kötni a vállalkozóval a hazai energiatermelő beruházások kivitelezésével és működtetésével kapcsolatos szervezés, tanácsadás végzésére. A magyar Áfa-tv. alapján ez a tevékenység, mint szakértői munka, továbbá mint az építési munkák összehangolására irányuló tevékenység az ingatlanhoz kapcsolódik, hivatkozik az Áfa-tv. 39. §-ának (1)–(2) bekezdésére és a 140. §-ra. A kérdező arra a következtetésre jut, hogy az adott esetben a külföldi szolgáltatásokra vonatkozó általános előírásokat kell alkalmazni, a vállalkozó áfa nélküli számlája alapján az igénybe vevő kft. megfizeti az adót, amelyet – adóköteles tevékenységére tekintettel – ugyanabban az időszakban levonásba helyezhet. Van-e akadálya annak, hogy az ügyvezetői feladatokat díjazás nélkül ellátó német magánszemély a kft.-vel megbízási szerződést kössön a kft. tevékenységének a végzésére? Elfogadható-e, hogy ezen műszaki tevékenységéért a havi fix díjazás mellett – a tulajdonos döntése alapján –, számla ellenében évente nyereségrészesedést kapjon? Helyes-e a következtetés, hogy a német adóalanynak nem kell regisztrálnia Magyarországon, és a szolgáltatásról a számlát áfa nélkül bocsátja ki?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozások fogalmával kapcsolatosan merült fel az a kérdés, hogyan kell értelmezni a számviteli törvény ide vonatkozó rendelkezéseit: "A" és "B" vállalkozás tulajdonosa ugyanaz a két magánszemély, 50-50% részarányban (és ugyanekkora szavazati aránnyal). "A" vállalkozás ügyvezetője az egyik magánszemély, "B" ügyvezetőjeként a két tulajdonos van kijelölve, önálló képviseleti jogosultsággal. Kapcsolt vállalkozásnak kell-e tekinteni a két vállalkozást? Hogyan kell a "közös vezetésű vállalkozás" kifejezést érteni az egyébként teljesen független vállalkozások közötti kapcsolat megítélésében?

Kérdés: Egy kft. ügyvezetőjének (a kft.-ben nem tulajdonos) más cégben tulajdonrésze van, ami 50% alatti, de a többi tulajdonostárs a rokona. Ha a kft. az ügyvezető másik cégével szerződéses kapcsolatba kerül, akkor létrejön-e a kapcsolt vállalkozási viszony?

Kérdés: A cégünk filmjogokat vesz licencbe, majd azt további licencbe adja. A filmjogok szerzői jogi védelem alá esnek a szerzői jogi törvény szerint. A társaság jogosult volt a társasági adó alapját csökkenteni a Tao-tv. 4. § 20. pontja, illetve a 7. § (1) bekezdésének s) pontja 2016. június 30-ig hatályos szabályai alapján. A cég a filmjogok jelentős részét 2016. június 30-át megelőzően szerezte, és ezeket folyamatosan licenceli, így a Tao-tv. 29/A. § (29)–(30) bekezdései szerint 2021. június 30-ig csökkentheti a társasági adó alapját. A cég olyan filmjogokat is forgalmaz továbbá, amelyeket 2016. június 30-át követően szerzett, az ezen jogokból származó bevételekre a Tao-tv. átmeneti szabálya nem alkalmazható. A kérdés az, hogy ha a cég a Tao-tv. átmeneti szabálya alapján igénybe veheti a jogdíjkedvezményt, akkor a Htv. átmeneti szabálya alapján mentesül-e az iparűzési adó alól a 2016. június 30-át követően szerzett filmjogainak licencbe adásából származó bevétele?

Kérdés: A tavaly alakult "A" építőipari kft. 918 000 kanadai dollár értékben vásárolt Magyarországon telket egy kanadai állampolgártól. Az ellenértéket a "B" nevű társult vállalkozása fizette ki, amelyet tagi kölcsönnek minősítettek. A "B" nevű cég átutalta a 918 000 kanadai dollárt, amelynek a forintosított értéke 192 145 E Ft. Az adásvételi szerződés napján érvényes árfolyam alapján az "A" cég könyveiben a telek mint áru 192 303 E Ft-tal szerepel. A "B" cégnél nem keletkezett árfolyam-különbözet. "A" cégnél az árfolyam-különbözet összegét a telek értékére kell elszámolni?

Kérdés: Az építőipari cég új lakások előállításához vállalkozási szerződés alapján alvállalkozói munkákat vesz igénybe 2016-2017. években. A lakások értékesítése 2017-ben lesz. 2016-ban csupán bérbeadásból származik árbevétele. Figyelembe vehető-e az ilyen típusú alvállalkozói munka a helyi iparűzésiadó-alap megállapítása során? (A kérdező idézi a Htv. alvállalkozói teljesítések értéke értelmező rendelkezését!) Ha igen, elszámolható-e az eladásra szánt lakások kivitelezéséhez 2016. évben igénybe vett alvállalkozói munkák díja a 2016. évi bérbeadásból származó árbevétellel szemben, illetve a 2017. évi lakásértékesítésből származó árbevétellel szemben csak a ténylegesen 2017. évben végzett alvállalkozói munka értéke vehető figyelembe?

Kérdés: Nyújthatnak-e kölcsönt az azonos tulajdonosú kft.-k egymásnak? Ha igen, milyen feltételekkel?

Kérdés: Civil szervezeteknél a támogatásból beszerzett, százezer forint feletti tárgyi eszközök esetén az értékcsökkenési leírás összegére elhatárolható-e a támogatásból a tárgyi eszköz bekerülési értéke, a következő évi értékcsökkenések ellentételezésére, ha nem fejlesztési célra kapta a támogatást a civil szervezet, hanem működési költségekre, de elszámolhat tárgyieszköz-vásárlást is a szerződés szerint? Ha igen, a teljes bekerülési érték elhatárolható? Arányosítás csak vegyes forrásból származó eszköznél szükséges? Szükséges-e hogy a szerződésben szerepeljen erre külön kitétel? Jogszabályoknak megfelelő-e az a könyvelési eljárás, mely szerint a tárgyi eszköz értékcsökkenési leírására elhatárolásra került a működésre kapott támogatásból az eszköz bekerülési értéke, és minden évben annyi kerül feloldásra, amennyi a támogatásból beszerzett eszköz adott évi amortizációs költsége?

Kérdés: A helyi iparűzésiadó-alapot csökkentő tételek közül az alvállalkozói teljesítések értékével kapcsolatos csökkentő tétellel összefüggően merült fel alkalmazási problémánk. A helyi adókról szóló törvény szerinti definíció úgy fogalmaz, hogy az "adóalany által továbbadott (számlázott)" alvállalkozói teljesítések értékével lehet az adóalapot csökkenteni. A törvény tehát múlt időben fogalmaz, ebből pedig arra lehet következtetni, hogy a ténylegesen már továbbadott, vagyis a megrendelő felé már kiszámlázott alvállalkozói teljesítések azok, amelyek az adóalapból levonhatók. Vagyis a befejezetlen termelésként a készletek között állományba vett alvállalkozói teljesítések nem csökkentik az adóalapot, hiszen azok éppen amiatt minősülnek befejezetlen termelésnek, mert az árbevételben még nem realizálódtak. Kérjük a véleményüket!

Kérdés: Társaságunknál gyakran előfordul, hogy a számlán nem kerül feltüntetésre az, hogy "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz". A közvetített szolgáltatás többi kritériumának az adott számlatétel megfelel, de így az iparűzési adó alapját nem tudjuk csökkenteni. Felmerült, hogy a fenti probléma elkerülése végett esetleg a számlán állandó tartalomként jelenítenénk meg "a számla közvetített szolgáltatást tartalmaz" szöveget. Ha olyan számlán szerepel a közvetített szolgáltatást tartalmazó felirat, amely valójában nem az, jelenthet-e bármilyen adókockázatot, esetleg bírság kiszabására ad-e alapot?