3775 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Egy magyar korlátolt felelősségű társaságnál a külföldi tulajdonos a magyar ügyvezető részére az alábbi konstrukcióban kötött nyugdíjbiztosítást Németországban.
Díjfizető: a németországi anyavállalat, aki "továbbszámlázza"/továbbterheli a magyarországi leányvállalatára a biztosítási díjat.
Díj: Évente egyszer fizetnek díjat fix 1000 EUR értékben (a díjat nem bontják meg biztosítási és megtakarítási részre).
Biztosított: magyar ügyvezető (aki nem tag, hanem alkalmazott).
Kedvezményezett: magyar ügyvezető (halál esetén egyik hozzátartozója).
Időtartama: 2011. 09. 01.-2034. 09. 01. (23 év). Elő- vagy korábbi nyugdíjazás esetén a lejárat 2027. 09. 01., de 20 évvel kitolható a lejárat: 2054. 09. 01.
Szolgáltatás: a kedvezményezett lejáratkor, vagyis ha nyugdíjas lesz, rendszeres járadékot (havi 100 EUR) vagy egyszeri garantált tőkét (30 000 EUR) kap. 2034 előtti halál esetén a befizetett összeget visszakapja, illetve az eredményből részesedést kap.
Egyéb feltétel: lejárat előtti visszavásárlásra nincs lehetőség, visszajuttatandó többlethozamot tartalmaz. Ha rokkanttá válik, felmentik a díjfizetés alól, és havi nyugdíjra jogosult 2012. évtől. Hogyan alakul az adózás és a járulékfizetés?

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság "nyílt végű" pénzügyi lízing keretében irodaház/ipari csarnok/raktár/telek besorolású ingatlant vásárolt. A lízingszerződés alapján a lízingbe vevő a szerződéses futamidő végén jogosult az ingatlan tulajdonjogát megszerezni. A lízingszerződés, illetve a számla nem részletezi az egyes – egyébként műszakilag egybeépült – ingatlanrészek értékét. El kell-e különíteni a telek értékét? A lízingelt ingatlan bekerülési értékének kialakításánál figyelembe kell-e venni a futamidő végén várható vagyonszerzési illeték értékét?

Kérdés: A kft. törzstőkéjén felüli saját tőke terhére jegyzett tőkét emel. A tőkeemelés megfelel a jogszabályban előírtaknak. A tagnak mikor és milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik, ha elidegeníti a már meglévő és a tőkeemelésből kapott üzletrészt is? Tőkeemelésnél mennyi a megszerzett érték, ha a tagnak 1000 egység alapításkori üzletrésze van, amihez vásárol 200 egységnyit névértéken, a névérték 50 százalékáért, a névérték 200 százalékáért, az 1200 egységnyi üzletrészre a tőkeemeléssel 360 egységnyit kap? Ha mind az 1560 egységnyi üzletrészét értékesíti, akkor milyen és mennyi adófizetési kötelezettsége keletkezik?

Kérdés: Kérdésem az építőipari kivitelezési tevékenységnél merül fel abban az értelemben, hogy szerződései minden esetben vállalkozói szerződések, mind az alvállalkozói, mind a megrendelői felé. Saját kivitelezési részlege nincs, az egész építési tevékenységet a bevont alvállalkozókkal végezteti, és kvázi továbbszámlázza azok szolgáltatását a megrendelő felé. A helyiadó-törvény 52. §-a értelmezi az alvállalkozói teljesítést, a közvetített szolgáltatást. Úgy gondolom, hogy az adott fővállalkozói tevékenység olyan alvállalkozói teljesítmény, amely közvetített szolgáltatássá válik, mivel megfelel az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában elő­írt feltételeknek. Kérem álláspontjukat, hogy a konkrét tevékenységnél az ún. alvállalkozói számlák 100%-ban levonhatók-e az iparűzésiadó-alap megállapításánál, vagy mint közvetített szolgáltatás csak korlátozottan (500 millió forint árbevétel felett)?

Kérdés: A földtulajdonos az általunk bérelt szántóterület haszonbérleti szerződését a lejárati idő előtt felmondta. Az őszi hónapokban több műveletet végeztünk a területen (talajmunka, őszi búza vetése, vegyszerezés stb.). Hogyan számolunk el a tulajdonossal a mezei leltár értékéről? Számlát állítunk ki az elvégzett szolgáltatásokról az áfa felszámításával, vagy kártalanítás címen számlázzuk a mezei leltár értékét? A szerződés megszüntetése egy 5 éves támogatási program utolsó évében történik. Követelhetjük-e az utolsó év támogatási összegének megtérítését, amelyhez nem juthatunk hozzá? Milyen jogcímen, milyen bizonylatolással?

Kérdés: A kft. 2013-ban értékesíti az ingatlant. 2013-ban megtörténik a birtokba adás, de a teljes ellenértéket csak 2014-ben egyenlítik ki. A teljes ellenérték kiegyenlítését követően történhet meg a tulajdonjog bejegyzése a földhivatalnál. 2013. évre elszámolható-e egyéb bevételként a számla szerinti ellenérték, illetve egyéb ráfordításként az ingatlan nyilvántartás szerinti értéke?

Kérdés: Társaságunk rendelkezik az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere által érintett létesítménnyel, ezért EU kibocsátási egység [EU A] kiosztásban részesül. Az ingyenesen – a kibocsátás fedezetére – kapott egységeket az áruk között tartjuk nyilván a FIFO-elv alkalmazásával, a kiosztáskori tőzsdei spotárfolyamon, az ingyenesség miatt az egységek értékével azonosan passzív időbeli elhatárolást képzünk. Ezen egységek forgalmijegyzék-számlán szerepelnek. Társaságunk a kiosztott egységeket egy kibocsátáskereskedelemre szakosodott kereskedőháznál felhasználásig (2014. április) letétbe helyezi (társaságunk forgalmijegyzék-számlájáról az egységek átvezetésre kerülnek a kereskedőház forgalmijegyzék-számlájára). A kereskedőház a letétbe helyezésért díjat fizet társaságunknak. A letétbe helyezés időszaka alatt a kereskedőház az egységek felett szabadon rendelkezhet, azokat átruházhatja, de a letétbe helyezési időszak lejáratával ugyanannyi EUA-egységet vissza kell utalnia forgalmijegyzék-számlánkra. A szerződésben nem szerepel sem az egységek jelenlegi értéke, sem pedig a visszaadáskori értéke. Hogyan kell ezt a "letétbe helyezési" konstrukciót könyvelni? Van-e arra lehetőség, hogy a kiosztáskor képzett időbeli elhatárolást csak 2014 áprilisában – az egységek visszaadásakor – oldjuk fel, nem pedig a letétbe helyezéskor?

Kérdés: Társaságunk 2012-ben értékesítette ingatlanát. A szerződés alapján a vevő birtokba vette, a földhivatali bejegyzés megtörtént. A megkötött szerződés alapján a vételár következő részletét 2013-ban kellett volna a vevőnek kiegyenlítenie. Az adásvételi szerződés szerint, ha ez nem történik meg, akkor az eredeti állapot helyreállításával érvénytelenítik az ügyletet. A szerződést 2013 novemberében felbontottuk, az érvénytelenítő számlát kiállítottuk. Helyesen jártunk el? Szükséges-e a társaságiadó-bevallást és a beszámolót korrigálni? Vagy a meghiúsulás tisztán a 2013. évet érintő gazdasági esemény lesz?

Kérdés: Közhasznú alapítvány könyvelését vállaltam el. Nem figyeltek a számlák gyűjtésére. Van ingatlanjuk, ahol nyaraltatnak. A mérleget hasra­ütésszerűen készítették el, csak a bank stimmel. Nekem meddig kötelező visszakönyvelnem? Mennyire lehet figyelembe venni az elévülési időket? Számla hiányában nem fedi a valóságot. Az induló tőkét 15-20 éve elköltötték. Jegyzőkönyvet szeretnék felvenni, hogy csak innentől vállalom a felelősséget a könyvelésért.

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt ered­mény­­tartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?