3775 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: A praxishitelt az orvos-bt. átvállalta. Elszámolhatja-e költségként a kamatot és az árfolyamveszteséget, mint a vállalkozás érdekében felmerült költséget? Köteles-e ezeket áthárítani az orvos tagra, akinek semmi személyes külön előnye nem származik abból, hogy a praxist nem ő fizette ki, hanem a bt.-je? Ő tartozik most a bt.-nek a praxis árával. A bt. viszont hasznot húz abból, hogy praxis­joggal rendelkező orvosa van, aki nélkül nem is működhetne.

Kérdés: A kft. kiválással átalakult. A kiválás szabályosan lezajlik a cégbíróság által jóváhagyott március 31-i nappal. Az átalakulás során maradó kft. ezt követően át kíván alakulni zártkörűen működő részvénytársasággá. A zrt.-vé történő átalakulás vagyonmérleg-tervezetének (illetve vagyonleltár-tervezetének) lehet-e alapja az átalakulás során maradó kft. március 31-i fordulónapra készített vagyonmérlege, vagyonleltára?

Kérdés: A Számviteli Levelek több válaszában (5024, 5308) is olvastam, hogy például ingatlan adásvétele során, ha a felek részletfizetésben állapodtak meg, akkor egy számlát kell kiállítani, és egyben esedékes az áfa. Ezt eddig én is így gondoltam, de egy szakmai cikkben mást olvastam, és ez alapján átértékeltem a véleményemet: az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése lehetővé teszi a több részletben történő számlázást. A (3) bekezdés szerint ez nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére. Mindezek alapján véleményem szerint, ha a megállapodás részletfizetésről szól, akkor a számlát az egyes részletek esedékessége szerint kell kiállítani a megfelelő áfa felszámításával.

Kérdés: Más fórumon azt az információt kaptam, hogy díjazás nélküli megbízási szerződés bárkivel köthető, függetlenül attól, hogy a gazdasági társasághoz milyen jogviszony fűzi. A Ptk. 478. § (1) bekezdése szerint: "A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta." Milyen esetben lehet ingyenes megbízási szerződést kötni és kivel? Olyan magánszeméllyel is lehet ingyenes szerződést kötni, akinek nincs tagsági jogviszonya, akár egy "külsőssel" is? Az ingyenes szerződés nem minősül "feketefoglalkoztatásnak"?

Kérdés: A megbízó az adózót – megbízási szerződéssel – megbízza, hogy az ügyfélkörébe tartozó saját ügyfeleinek átadja a megbízó elérhetőségét, ajánlja a megbízót, ha azok nála pénzügyi, biztosítási szolgáltatás iránt érdeklődnek. Ezért a megbízó megbízási díjat fizet. Amennyiben az adózó közreműködésével létrejött szerződést úgy szüntetik meg, hogy a megbízóval szemben annak üzleti partnerei jutalék-visszaírást alkalmaznak, a visszaírt jutalékot a megbízó jogosult az adózóval szemben érvényesíteni. A fentiek szerinti ügylet során felmerült költségek elszámolhatók-e a közvetített szolgáltatások értékeként?

Kérdés: Az adózó mint megbízó megbízási szerződést köt, amelyben megbízza megbízottját, hogy megbízási díj ellenében (amelynek a mértéke az átadott ügyfelek szerződési értékének meghatározott százaléka), részére közvetítési tevékenységet végezzen, a megbízott vállalja, hogy az adózó megbízó tevékenységéhez szükséges üzleti partnereket közvetíti. A megbízott ajánlási és közreműködési díjat számláz. Az adózó az iparűzésiadó-bevallásban ezen költségeket közvetített szolgáltatások értékeként szerepelteti. Szerintünk helytelenül.

Kérdés: A cég a 2011. december 31-én kelt kompenzálási (beszámítási) jegyzőkönyvben a forintban kiállított szállítói számlákat akarja kompenzálni euróban kiállított vevőszámlákkal. A kompenzálás során milyen árfolyamon kell a beszámítást elvégezni? Milyen dokumentumot kell alapul venni a könyvelés során?

Kérdés: Egy orosz társaság Magyarországon alapított kft.-t. A magyar kft. az orosz cég beruházásainak lebonyolítója lesz. Az orosz cég által felvett kölcsönt a német bank a magyar kft.-nek utalja. A magyar kft. az orosz beruházással kapcsolatos megrendeléseket intézi, és utalja a felvett kölcsönből a számlák ellenértékét. Ezen "lebonyolítói" tevékenységéért az orosz anyavállalat jutalékot fizet. Helyes-e, ha a magyar cég a felvett kölcsönt és az ebből kifizetett összegeket egy elszámolási számlán könyveli? Az orosz cég részére számlázott jutalék áfaköteles?

Kérdés: Az építőipari társaság a vállalását úgy teljesíti, hogy minden munkafázisra alvállalkozókat vesz igénybe. A munka elvégzéséhez szükséges anyagokat a társaság szerzi be. Év végén vannak olyan tételek (alvállalkozói díjak, anyagok, egyéb szolgáltatások), amelyeket csak a következő évben tud a megrendelő felé számlázni. A tovább nem hárított költségeket befejezetlen termelésként kell készletre venni? Vagy anyagként, közvetített szolgáltatásként kell azokat kimutatni?

Kérdés: Két gazdasági társaság társasházi tulajdonnal rendelkezett. A társasházi tulajdont megszüntették, az épületet lebontották. Helyére közös építési engedéllyel új társasház épült. A létrehozandó társasházban az "A" társaság végezte a beruházást saját költségén, a "B" társaság az építési telekkel vett részt. A "B" társaság által átadott telekrész értéke megegyezik az "A" társaságtól kapott tulajdoni hányad értékével. Milyen bizonylatkiállítási kötelezettsége van a társaságoknak? Megteheti-e "B" társaság, hogy a nyilvántartott telekértéket átvezeti a tulajdoni hányad főkönyvi számlára? Ebben az esetben milyen adózási és illetékvonzatok merülnek fel? Értelmezhetik-e ezt a társaságok úgy, hogy "B" társaság ingyenes átadás jogcímen tulajdoni hányadot ad át, míg "A" társaság ingyenes átadás címen tulajdoni hányadot ad a létrehozandó felépítményből? Ebben az esetben milyen illeték­kötelezettség terheli a társaságokat?