Találati lista:
3151. cikk / 3769 Tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing a Közösségen belülről
Kérdés: A tevékenységhez szükséges nagy értékű eszközt az EU-tagállamból tartós bérlet, nyílt végű pénzügyi lízing keretében hozza be a társaság. Ez esetben mi a teljesítési időpont? Hogyan történik a könyvelés, az áfa bevallása?
3152. cikk / 3769 Tagállami építési munkához anyag biztosítása
Kérdés: Közösségi adószámmal rendelkező társaság Magyarországon beszerzett anyagot visz ki Bécsbe, ott beépíti a magánszemély megrendelő építési munkái során. Miként kell az építési munkákat és a felhasznált anyagokat számlázni? Be kell-e a kinti adóhatósághoz jelentkezni, kell-e ott bevallást adni? Itthon miként kell a leírt ügyletet a számvitelben elszámolni? Változtat-e a helyzeten az, ha a megrendelő az anyagot saját kocsijával viszi ki Magyarországról, és a szerelés helyén biztosítja a kivitelező részére?
3153. cikk / 3769 Teljesítési időpont közúti teherszállításnál
Kérdés: Mi minősül a teljesítés időpontjának az Áfa-tv. szempontjából közúti teherszállításnál? A Ptk. szerint: a fuvarozó díjazás ellenében az árut rendeltetési helyére továbbítja és a címzettnek átadja. A fuvarozási szerződés valójában az áru címzettnek történő kiszállításával teljesül.
3154. cikk / 3769 Feleslegessé vált apport elszámolása
Kérdés: A kft. 1997. január 30-ával alakult. 2000-ben a törzstőke feltöltésre került, amelynek keretében a kft.-be nem pénzbeli hozzájárulásként 1 millió forint értékű nyomdagépet vittek be. A cég tevékenységi köre 2004. évben megváltozott, és így a nyomdagép feleslegessé vált. A kft. az elavult nyomdagépet értékesíteni nem tudja. Hogyan kell azt a könyvekben kimutatni? Ha az eszköz piaci értéke nulla, a tagokat terheli-e befizetési kötelezettség az apport erejéig? A nyomdagép nyilvántartásba vétele után elszámolható volt-e az értékcsökkenési leírás?
3155. cikk / 3769 Támogatási díj fizetése áruval
Kérdés: A szállító szerződés alapján – az általa kihelyezett italhűtők üzemeltetési költségéhez – negyedévente meghatározott támogatási díjat fizet, boltokra lebontva, amelyet termékben térít meg. A kiszállított áruknál nulla értékű számlát állít ki, ezt terheli be a bolt fogyasztói áron. Miképpen kell kezelni ezeket a számlákat?
3156. cikk / 3769 Térítés nélkül átvett földhasználati jog elszámolása
Kérdés: A magánszemélytől térítés nélkül 2003-ban átvett földhasználati jog elszámolásánál a kft. az illetékhivatal által meghatározott – a vagyonszerzési illeték alapjául szolgáló – forgalmi értéket vette figyelembe. Mivel az illeték megállapítása a mérlegkészítés időpontjáig megtörtént, a földhasználati jogot a forgalmi értéken vettük az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba, majd azt időbelileg elhatároltuk. A leírtak megfelelnek-e a számviteli előírásoknak?
3157. cikk / 3769 Szolgáltatáshoz felhasznált anyagok
Kérdés: A betéti társaság számítástechnikai szolgáltatást nyújt. Az ügyvezető a megrendelővel úgy állapodik meg a szolgáltatás árában, hogy az az előre nem látható anyagköltséget is tartalmazza. A számla viszont csak egy tételt, az egyösszegű, előre kialkudott árat tartalmazza. Helyesen járt-e el a könyvelő, aki a bejövő számlák és a szolgáltatást végzők munkalapjai alapján számolta el anyagköltségként a felhasznált számítógép-alkatrészeket? Milyen legyen a szerződés, hogy a szolgáltatásnyújtás ára tartalmazza a javításhoz, karbantartáshoz szükséges anyagok árát is? Egyáltalán szükség van a szerződésre?
3158. cikk / 3769 Tagi kölcsön elengedése
Kérdés: A kft. tagja tagi kölcsönt nyújtott a társaságnak. A tagi kölcsön visszafizetési határideje lejárt, de a tag nem kéri vissza a nyújtott összeget, hanem azt tőkeemelésre szeretné fordítani. Lehetséges-e ez? Ha igen, hogyan kell ezt könyvelni? Miként fog változni a jegyzett tőke aránya a tagok között? Van-e a tőkeemelésnek a kft.-t terhelő adóvonzata?
3159. cikk / 3769 Pótbefizetés visszafizetése
Kérdés: A kft. anyavállalata a veszteség miatti sajáttőke-negatívumot pótbefizetéssel rendezte. A kft. az akkori előírások szerint a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba tette, majd átvezette a lekötött tartalékba. Ma már a társaság nyereséges. A társaságnak az osztalékfizetés előtt vissza kell-e fizetnie a pótbefizetés összegét? Szükséges-e ehhez a tulajdonos konkrét határozata? Van-e jelentősége annak, hogy időközben tulajdonosváltás történt?
3160. cikk / 3769 Pótbefizetés jogszerűsége
Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
