3769 talált cikk a szerző kifejezésre

Kérdés: Tények: egy partnerünkkel megbízási szerződés jött létre marketingfeladatok elvégzésére. A munkára 50% előleg lett kifizetve, amelynek beérkezését a partner előlegszámla kiállításával elismerte. A partner hibásan teljesített, emiatt pert kezdeményeztünk, amelynek tárgya nem a hibás teljesítés, hanem késedelmikötbér-követelés. A partner felé egyezségi ajánlatot tettünk, és kértük a megbízási díj 50%-ra mérséklését, ami a fizetett előleg összegével egyező. Ezt a közreműködő nem fogadta el, ezért egyezségi ajánlatunk érvényét vesztette. A partner viszont keresetében az előlegen felüli, további 50%-ra perel bennünket. A per folyamatban van, és ügyvédünk szerint valószínűtlen, hogy bármelyik fél keresete megállja a helyét. Előlegre vonatkozó egyenlegközlőnket a partner azzal a válasszal küldte vissza, hogy nem ismeri el az előleget, mert nem ő tartozik az előleggel, hanem mi a szerződéses összeg második 50%-ával. Felmerült, hogy mivel a partner nem ismerte el az előleget, fedezetként az előleggel megegyező összegű céltartalékot kötelező képezni. Helyes-e ez az álláspont?

Kérdés: Nonprofit kft. tevékenysége projektek menedzselése. Önkormányzatokkal közösen nyert pályázat keretében a kft. projektmenedzsmentre nyert támogatást, az önkormányzat pedig beruházási jellegű támogatást nyert. A pályázatok elszámolása benyújtásra került, viszont a mérlegkészítés időpontjáig a támogatás nincs jóváhagyva. A pályázatokban elnyert összeg előlegként szerepel, azonban a költségek ténylegesen felmerültek. Időbeli elhatárolással hogyan tudjuk rendezni azt, hogy az összemérés elve ne sérüljön, és a kft.-nek ebből eredően 2019. évben ne legyen nagyságrendű vesztesége, 2020-ban pedig ugyanilyen összegű nyeresége?

Kérdés: A kft. a jegyzett tőke összegét 3 millió forintra kívánja leszállítani tőkekivonással. A tőkeleszállítás során az eredménytartalék arányos részét is kivonják a tulajdonosok. A tőkeleszállítást a cégbírósági bejegyzés dátumával könyveljük, az eredménytartalék csökkenését is. Kötelezettségként mindkettőt előírjuk a tagok felé. Van-e törvényi előírás arra, hogy ezek kifizetése a tagok felé mikor történjen? Az eredménytartalékból történő kivonás adófizetési kötelezettségét milyen dátummal kell előírni?

Kérdés: A társaság (vevő) 2018 őszén adásvételi szerződést kötött társasházi üdülő vásárlására. Az üdülő kulcsátadása és a birtokbaadás a 2019. év végi részműszaki átadást követően a 2020. évben történik meg. A vételár öt részletben került, illetve kerül megfizetésre. Az első négy vételárrészletet a szerződés előlegnek nevesíti, ebből az első foglaló. Az előlegszámlák kiegyenlítésre kerültek a vevő felé 2019. december 31-ig, a teljes vételár 90%-áig. A vevő részére a földhivatali nyilvántartásba bejegyzésre került 2019. évben a tulajdonjog-fenntartással történt eladás ténye, majd 2020. év elején tulajdonjog-adásvétel címen. Az üdülő teljes birtokbavételi jegyzőkönyvvel történő birtokbaadása még nem történt meg, nem készült el a végszámla. A vevőnél a 2019. évi egyszerűsített éves beszámolóban mi az ügylet helyes bemutatása? A tárgyi eszközök értéke soron a beruházásra adott előlegek kerülnek kimutatásra, és a kiegészítő mellékletben egy rövid szöveges leírás? Vagy befejezetlen beruházásként kell a nem számlázott szállításokkal szemben felvenni a teljes vételárértéket, és mellette bemutatni az adott előlegeket is?

Kérdés: A kft.-nek van egy gazdasági épület néven szereplő ingatlana, mely ilyen megnevezéssel szerepel a földhivatal nyilvántartásában is. Az ingatlan az 1930-as években épült, 1998-ban került a kft. tulajdonába. Ezt követően anélkül, hogy lebontották volna, hozzáépítettek, felújították, de az ingatlan ugyanúgy gazdasági épület maradt. A felújítás, hozzáépítés után az új részre használatbavételi engedélyt nem kértek, és nem kaptak (kellett volna kérniük). Az ingatlant 2019-ben eladták. A kft. az ingatlanértékesítésre áfakötelezettséget választott. Az eredeti használatbavételi engedély már nem lelhető fel. Az illetékes önkormányzat úgy nyilatkozott, hogy nincs a birtokukban használatbavételi engedély 1930-ból. Valószínűsíthetően eredetileg volt használatbavételi engedély, amely alapján a földhivatali bejegyzés megtörtént. Miként kell ebben az esetben eljárni az áfa vonatkozásában? Úgy kell-e tekinteni az ingatlant, mint használatbavételi engedéllyel nem rendelkezőt, és 27 százalék áfát felszámítani, vagy vélelmezni, hogy megvolt a használatbavételi engedély, és fordított áfával számlázni (a vevő belföldi adóalany)?

Kérdés: A társaság üzletrészt vásárolt egy kft.-ben. Az értékesítés cégbírósági bejegyzése megtörtént. A vételár (piaci érték) jelentősen meghaladja az üzletrész névértékét. Az ellenérték megfizetése két részletben esedékes: az egyik részlet az üzletrész-átruházási szerződés aláírásakor volt esedékes, azt átutaltuk. A másik részt legkésőbb 3 év múlva kell megfizetni. Hogyan történik ennek az ügyletnek a számviteli elszámolása? Milyen értéken szerepeltethető a tárgyévben a befektetett eszközök között az üzletrész? (A vásárlást közvetlenül terhelő egyéb költségektől tekintsünk el.) Szükséges-e lekötött tartalékot képezni a jövőben esedékes ellenértékrészlet összegével kapcsolatban?

Kérdés: Véleményem szerint a céges autók káreseményének elszámolásával kapcsolatban nem történt változás. Mégis, míg a 6468. kérdésre (314. szám) adott válaszuknál a vissza nem igényelhető áfát az 522. főkönyvi számlára kell könyvelni, addig a 8159. kérdésre (422. szám) adott válaszuknál a vissza nem igényelhető áfa összegét a 867. számlára. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni a fentiek alapján arról, hogy mi változott!

Kérdés: Az őrzés-védésről szóló kimenő számlát folyamatos teljesítéssel 2020 januárjában állítják ki, és az áfa teljesítése is januári, azonban a szolgáltatás 2019. december hónapra vonatkozik. Aktív időbeli elhatárolást kell alkalmazni, vagy a teljes számlát le kell könyvelni 2019-ben? Passzív időbeli elhatárolásként kell-e könyvelni a könyvelési számlát, ami szintén decemberre szól, de 2020 januárjában állították ki, és az áfa teljesítése is 2020. januári? Bejövő telefonszámlákat el lehet-e határolni év végén, amelyek szintén december hónapra szólnak, de 2020 januárjában van a teljesítésük és az áfájuk is? A fent említett számlák fizetési határideje a 2020. évet érinti. Az időbeli elhatárolásoknál mikor kell úgymond szállítóra-vevőre könyvelni, illetve mikor kell az elhatárolást használni?

Kérdés: A sertéstartást 2008-ban befejeztük. A sertéstelep tárgyi eszközeinek jelentős részét – kocaszállások, hizlaldák épületei, technológiák – átvezettük a készletek közé. A portaépület, kerítés továbbra is a tárgyi eszközök között szerepel, mivel ezeket használjuk, a telepet őrizzük. 2020-ban jelentkezett egy érdeklődő, aki a sertéstelepet megvenné. Elmondása szerint, amíg a vételárat előteremti, bérleti szerződést kötne. Az adásvételi, illetve bérleti szerződés részletei nem ismertek. A bérleti szerződés megkötésekor megvalósul az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerinti feltétel ahhoz, hogy a korábban forgóeszközök közé sorolt eszközöket ismételten a tárgyi eszközök közé vezessük? Hogyan történjen ennek a könyvelése? Az eladásnál így már tárgyi eszközt adunk el, ami egyéb bevétel? Esetleg a vételárat meg kell osztanom valahogyan a készletek és a tárgyi eszközök között a nyilvántartott eszközök arányában? Mi a szabályos, törvényszerű megoldás az átsorolás és eladás könyvelésében? A társasági adó és a helyi iparűzési adó jelentősen eltérhet a különböző megoldás esetén?

Kérdés: A 420. számban megjelent 8142. kérdéssel kapcsolatban kérdezem: Tudomásom szerint, amennyiben a K+F aktiválása mellett dönt a társaság, úgy a támogatás összegével csökkentett, felmerült közvetlen költségek összegét kell aktiválni. Tehát ebben az esetben nem 285 M Ft-ot, hanem 285-135 = 150 M Ft-ot kellett volna aktiválnia a társaságnak. Ebben az esetben azonban az értékcsökkenés összege (75 M Ft) nyilvánvalóan a támogatásra eső résszel kevesebb (67,5 M Ft), mint a példában szereplő összeg (142,5 M Ft). Ha azonban az értékcsökkenés már eleve kevesebb (mivel az aktivált érték eleve nem tartalmazza a támogatás összegét), így véleményem szerint nincs szükség a támogatás levonására a taokedvezmény számításakor. A taokedvezmény ebben az esetben pontosan az értékcsökkenés összegével egyezik meg, ami 75 M Ft. Ugyanúgy, mint a példában. Helyes volt a kérdező eljárása, hogy nem a támogatással csökkentett közvetlen költségeket aktiválta?