Óvadék címén visszatartott összeg kimutatása

Kérdés: Üzleti létesítményét részünkre üzemeltetésre átadó partnerünknek havi rendszerességgel jutalékot számlázunk, amelyből szerződés szerint havonta egy fix összeget óvadék címén visszatart. Az így folyamatosan összegyűlő óvadék csak a határozatlan idejű üzemeltetési szerződés lejártakor jár részünkre vissza, a szerződés megszűnésekor fennálló tartozásunkkal csökkentett összegben. Az így felgyűlt óvadékot hol kell könyvelni, és hol kell a mérlegben bemutatni?
Részlet a válaszából: […] ...következik, hogy az óvadékot nem lehet göngyölíteni. "Ha valamely kötelezettség biztosítására óvadékot nyújtanak, a jogosult a szerződés nem teljesítése esetén követelését az óvadék összegéből közvetlenül kielégítheti." "Az óvadékot csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 14.

Határozatlan időre kapott tagi kölcsön

Kérdés: A határozatlan időre kapott tagi kölcsönt rögtön hosszú lejáratú kötelezettségként kell kimutatni, vagy csak a folyósítást követő egy év múlva?
Részlet a válaszából: […] ...lejáratú kötelezettségként kell kimutatni. Akkor kell a rövid lejáratú kötelezettségek közé átsorolni, ha a határozatlan idő – szerződés, megállapodás módosítással – határozott időtartamú lesz, és ez az időtartam a mérlegfordulónapot követő egy üzleti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Rövid lejáratú tagi kölcsön átsorolása

Kérdés: Az egy éven belüli tagi kölcsönt nem fizetik vissza a lejárat napjáig. Ilyenkor át kell-e sorolni a hosszú lejáratú kötelezettségek közé?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettségek általános fogalma alapján azokat szerződés, megállapodás támasztja alá, amelyben rögzítik a fizetési (visszafizetési) határidőt, a lejáratot. Ha a szerződés, megállapodás szerint rövid lejáratú tagi kölcsönt a lejárat napjáig nem fizetik vissza,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Garanciális visszatartás mely számlán legyen?

Kérdés: Szerződés alapján az építőipari szolgáltatás számlájának végösszege a garanciális visszatartás összege nélkül kerül kiegyenlítésre. A vevőfolyószámlán kell kimutatni ezt az összeget akkor is, ha a garanciális visszatartás szerződés szerinti időtartama 5 év? Vagy át kell vezetni valamely más számlára?
Részlet a válaszából: […] A garanciális kötelezettségre való visszatartás a fizetendő összegből történő visszatartást jelent. Így a követelés a kötelezettség számlán "állvamarad" mindaddig, amíg a garanciális időszak le nem telik és ki nem fizetik (akár 5 évig is), vagy elengedik, vagy elvégzik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 132. §-a szabályozza a pótbefizetés intézményét. E szerint a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Közös érdekeltség eredménye

Kérdés: Értelmezhető-e az új Szt. előírásai szerint a közös érdekeltség átvett nyeresége? Lehet-e áfa-vonzata az így átvett összegnek?
Részlet a válaszából: […] ...számviteli elszámolások jellemzően a Ptk.-ban szabályozott szerződéses kapcsolatokon alapulnak. A Ptk. ismeri a közös tulajdont, megadja a közös tulajdonnal kapcsolatos bevételek, ráfordítások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Határozatlan idejű szerződés szerinti előleg elszámolása

Kérdés: Partnereink részére – határozatlan idejű szerződés szerint – termékeket szerzünk be. A szerződés szerint átlag egyhavi vásárlás finanszírozására egyszeri előleget kapunk, amellyel azonban csak a szerződés megszűnésekor (esetleg sok-sok év múlva) kell elszámolnunk. A kapott előleg miatti kötelezettséget hova soroljuk be a könyvelésnél, illetve a mérlegkészítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...előrebocsátása után a számviteli elszámolásról.Az új Szt. 42. §-a szerint a hosszú lejáratú kötelezettség – az erre vonatkozó szerződés, megállapodás alapján – az egy üzleti évnél hosszabb lejáratú kötelezettség, rövid lejáratú pedig az egy üzleti évet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Egyházi tulajdonú társaság saját rezsis beruházása

Kérdés: Az egyház az általa alapított kft. közreműködésével többcélú felhasználásra alkalmas csarnokot épít saját rezsis beruházás keretein belül. Az építkezéshez vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt. Az építkezés 1999-ben kezdődött, várhatóan 2002-ben befejeződik. Kérem segítségüket a helyes könyvelési tételek megadásával.
Részlet a válaszából: […] ...alapított kft.-vel építteti) a csarnokot, akkor az nem saját rezsis beruházás. A kft.-nek az egyház felé, az erre vonatkozó építési szerződésben meghatározott módon és időben számláznia kell (áfa felszámításával) az általa elvégzett munkák ellenértékét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Előre fizetett "bónusz"

Kérdés: Szállító partnerünk – a vele kötött szerződés szerint – bizonyos forgalmi nagyságrend eléréséhez (két évre előre) ún. bónuszt fizet. Az ilyen jellegű engedményt a pénzügyi rendezéskor kell bevételként elszámolni, vagy évekre az elhatárolható? Hogyan kell ezt számlázni? Helyes-e, ha azt áfa nélkül egyszerűen csak átutalja partnerünk a bankszámlára?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben olyan pénzügyileg is rendezett engedmény elszámolására kérnek választ, amikor annak a terméknek a forgalmazása meg sem történt, amelyhez kapcsolódóan az engedményt adják. Az a furcsa és nehezen megmagyarázható helyzet állt elő, hogy a szállító a megrendelések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Bérleti jog értékcsökkenése

Kérdés: Az ingatlanhoz kapcsolódó bérleti jog maradványértéke hogyan értékelendő az amortizációs kulcs szempontjából? Ez ugyanis az évek folyamán több lehet, mint az eredeti vételár. Így amortizációt egyáltalán nem lehet elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak szerint kell eljárni azzal, hogy a hasznos élettartam meghatározásakor tekintettel kell lenni a bérleti jog adásvételi szerződésében, továbbá a bérleti szerződésben foglaltakra is. Ha a bérleti jog vétele rögzített bérleti időszakhoz kapcsolódik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.
1
…
317
318
319
…
332