Kis összegű kerekítés elszámolása

Kérdés: A vevő-szállító számla összege számlánként eltér a kiszámlázott értéktől, a vevő 1, 2, 8 Ft-tal, esetenként 10, 60 Ft-tal kevesebbet utal. 2001-től hogyan kell az eltérést a könyvekben rendezni? A vevők arra hivatkoznak, hogy az ő nyilvántartásukban ennyi a kötelezettségük.
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 72. §-a (2) bekezdésének előírásából következik: az eladónak a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített – általános forgalmi adót nem tartalmazó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jogszabályváltozás: Lekötött tartalék

Kérdés: Az Szt. 38. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni azoknak az eszközöknek – az üzleti év mérlegének saját tőke és mérlegfőösszege arányában számított – értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át. A felvett banki hitelek fedezeteként felajánlott eszközök jelentős hányada jelzáloggal terhelt. Ezek között van takarmánykészlet, tenyész-, növendék-, hízóállat is. A jelzáloggal terhelt készletek értékét is a törvényben meghatározott arányban át kell vezetni a lekötött tartalékba? A felvett hitel és kamatai erejéig a felvett hitel összegét lényegesen meghaladó értékű ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki. Hogyan kell a lekötött tartalékba átvezetendő összeget kiszámítani? Mi a teendő, ha a tőketartalék, az eredménytartalék összege nem fedezi az átvezetendő összeget? Idegen épületen végzett beruházásaink igen jelentősek. A bérleti szerződések szerint a bérbeadó hozzájárulása nélkül nem adhatjuk el azokat. A 10-15 éves bérleti jogviszony lejárta után a beépített eszközök megtérítésére nem tarthatunk igényt. Lekötött tartalékként kell-e kezelni ezeket a beruházásokat?
Részlet a válaszából: […] A leírtakhoz hasonló tartalmú – a lekötött tartalékhoz kapcsolódó – egyéb kérdéseket nem részletezzük.Az új Szt. hatályos – a kérdésben hivatkozott – előírása az Európai Unió irányelveiben foglaltaknak való megfelelés, továbbá a hitelezői érdekek védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Bérkönyvelő kártérítése

Kérdés: Ha az ügyfélnél az adóhatóság a könyvelői hibából eredően adóhiányt állapít meg, annak összege a vállalkozói szerződés szerint a könyvelőt terheli. Miként kell könyvelni, bizonylatolni mind az ügyfélnél, mind a bérkönyvelőnél, egyszeres és kettős könyvvitel esetén?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összegét, amelyeknek bizonylata az erről szóló határozat, szerződésre alapozott megállapodás, az azt alátámasztó számítási anyag stb.= Könyvelése a kettős könyvvitelben:T 8632 – K 381, 384...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Közvetített szolgáltatás – javítási tevékenységnél

Kérdés: Társaságunk irodabútor-kereskedelemmel foglalkozik. Az irodai forgószékeket külső cégtől vesszük. A garancia lejárta után az általunk forgalmazott székekre javítást is vállalunk térítés ellenében. A javítást a gyártó cég végzi, a végzett munkát nekünk leszámlázza. Ez közvetített szolgáltatásnak minősül-e? Hogyan könyveljük?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontjában leírt követelményeknek. Az adott esetben ehhez az szükséges, hogy a vevőikkel kötött szerződés tartalmazza: a garancia lejárata után is vállalják a székek javítását meghatározott térítés ellenében, de ehhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Közvetített szolgáltatás: szállítmányozásnál

Kérdés: Szállítmányozási szolgáltatást végző, saját fuvareszközzel nem rendelkező vállalkozónak az általa kiállított számlán kell-e szerepeltetnie elkülönítetten, közvetített szolgáltatásként az általa igénybe vett szállítási vállalkozók szolgáltatását?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 514. §-ának (1) bekezdése szerint: szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Szövetkezeti törvény: számvitel, társasági adó

Kérdés: Az új típusú szövetkezeteknek oktatási, kulturális, egészségügyi célokra szolidaritási alapot kell létrehozniuk. Az alapképzést 2001. évtől, illetve annak mértékét a társasági szerződésben is rögzíteni kell. Az ezzel kapcsolatos számviteli elszámolásokat sehol sem lehet megtalálni. A szövetkezeti törvényben előírt más alapok, a számviteli törvény, valamint az adótörvények rendelkezéseinek értelmezéséhez szeretnék tájékoztatást kapni.
Részlet a válaszából: […] Az új, szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban Szöv-tv.) 2001. január 1-jén lépett hatályba. Ez a törvény valójában nincs ellentmondásban az új Szt. előírásaival, a sajátos kérdéseket pedig maga a törvény szabályozza. Ez külön szabályozást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Eszközátvétel üzemeltetésre

Kérdés: Egyéni vállalkozó a beruházási hitelből megvalósított üzemanyagtöltő állomást átadta üzemeltetésre – írásbeli megállapodással – egy kft.-nek. A kft. törleszti a tőkét, fizeti a kamatot. Az egyéni vállalkozó a tehermentessé váláskor olyan arányú térítés nélküli tulajdoni hányad átruházásához járul hozzá, amilyen arányt a tőketörlesztés a bekerülési értékben képvisel. Növeli-e a kft.-nél a kamat az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...hanem tulajdonszerzés ellenében vállalta a kft. teherrel. Ezért nem kell az átvállalás miatt (feltéve hogy ez valóban szerepel a szerződésben) sem a tőke, sem a kamat összegével növelni az adóalapot. Az egyéni vállalkozónak azonban bevétele keletkezik a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Kapcsolt vállalkozás

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásban van-e egymással két bt., ha tagjai férj és feleség (az egyikben a férj a beltag és ügyvezető, a másikban a feleség, és ennek megfelelően kültag a másik)? Be kell-e jelenteni az adóhatóságnak ezt a tényt, ha a két bt. között nincs semmilyen szerződéses kapcsolat?
Részlet a válaszából: […] ...meglétét vagy hiányát vizsgálni.A bejelentési kötelezettséget az Art. 15. §-ának (4) bekezdése írja elő, és azt nem köti szerződéses kapcsolathoz, ezért a bejelentési kötelezettségnek eleget kell tenni.Tájékoztatásul közöljük, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Termék-előállításhoz igénybe vett szolgáltatás az iparűzési adóalapnál

Kérdés: Ha egy ipari cég termékei előállításához alvállalkozói munkát vesz igénybe, akkor ezen tevékenységnek nincs közvetlen önköltsége, hanem csak közvetített szolgáltatása. Hogyan befolyásolja az ilyen közvetített szolgáltatások értéke az iparűzésiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] ...kerülhet sor levonásra, ha a vállalkozó megrendelőjével és alvállalkozójával is írásban megkötött, a Ptk. szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll.A kérdés értelmezhető úgy is, hogy a Htv. szerinti alvállalkozói teljesítés értéke költségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.

Iparűzési adó: továbbadott hitel kapott kamata

Kérdés: Figyelembe vehető-e (2001 előtt és után) az iparűzésiadó-alap számításakor csökkentő tételként (közvetített szolgáltatásként) a hitelintézetnek fizetett kamat, ha a hitelfelvétel az anyavállalatnál annak érdekében történt, hogy azt azonnal, változatlan formában továbbadja a leányvállalatának? A hitelnyújtás szolgáltatás, s a hitelszerződésben szerepel, hogy a hitel végeredményben a leányvállalathoz kerül. (A leányvállalattól kapott kamat növeli az iparűzési adó alapját.)
Részlet a válaszából: […] A Htv. 2000. december 31-ig hatályos 39. §-ának (1) bekezdése szerint az alvállalkozói teljesítések értékével csökkenthető a nettó árbevétel az iparűzési adó alapjának kiszámítása során. A Htv. 52. §-ának 39. pontja szerint pedig az alvállalkozói teljesítések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 22.
1
319
320
321
332