Állványozáshoz szükséges elemek nyilvántartása

Kérdés: A kft. az ipari, az építési-szerelési munkákhoz szükséges állványozást külön részlegével végzi. Az ehhez szükséges elemeket a kft. beszerzi. A különféle elemek beszerzési egységára 50 ezer forint alatt van. Megfelelően jár-e el a kft., ha az állványozáshoz szükséges elemeket fajtánként csoportosan nyilvántartásba veszi, az állványozórészleg használatába adja, és ezzel egyidejűleg egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként elszámolja? A fenti elemeket a kft. háromévenként leltározza, amikor meggyőződik azok állapotáról, megállapítja a hiányt, a megrongálódott elemeket selejtezi. Követhető-e ez az eljárás nagyobb összértékű beszerzések esetén is, ha az azonnali értékcsökkenés-elszámolás miatt kiugróan magas az eredménykimutatásban megjelenő értékcsökkenési leírás?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hosszú kérdésre viszonylag egyszerű a válasz.Az Szt. 23. §-ának (4) bekezdése szerint az eszközöket rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Nyilvánvaló, hogy az állványozáshoz szükséges elemek (oszlopok,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címke:

Kedvezményezett átalakulás

Kérdés: Átalakulás esetén az Szt. 140. §-ának (6) bekezdése szerint a lekötött tartalékban fedezetet kell képezni az átalakulással közvetlenül összefüggésben keletkező adókötelezettségre, például a vagyonfelértékelés adóvonzatára. Mi a teendő kedvezményezett átalakulás esetén? Hogyan kell helyesen számolni az adóalap-korrekciót, és mire kell lekötött tartalékot képezni?
Részlet az állásfoglalásából: […] Kedvezményezett átalakulás esetén azon összeg alapján kell lekötött tartalékot képezni, amely összeggel [Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerinti korrekciós tételek egyenlegével] a jogelődnek növelnie kellett volna az adózás előtti eredményét. A Tao-tv. 16....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik

Kérdés: Az Áfa-tv. módosításával a nem lakóingatlanok bérbe-, illetve haszonbérbe adása tárgyi adómentessé vált. De az adóalany dönthetett úgy is, hogy az általános szabályok szerint adózik, azaz felszámít és visszaigényel áfát. Tevékenységei között az ingatlanhasznosítás szerepel, választását az Art. szerint legkésőbb 2004. 02. 15-ig az adóhatósághoz be kellett jelentenie. Az egyik szaklapban 2004 márciusában a következőket olvastuk: "Az az adózó, aki (amely) tudatosan vagy a meghosszabbított határidőt is lekésve ingatlan bérbeadása tekintetében 2004. évben tárgyi adómentes szolgáltatást nyújt, köteles megvizsgálni, hogy tárgyi adómentes tevékenysége okán az Áfa-tv. 39. §-a (1) és (2) bekezdésében foglalt előírások szerint áfakorrekcióra kötelezett... A konkrét esetben átfordul a korábban adóköteles tevékenység tárgyi adómentesbe annál az adóalanynál, aki bejelentés alapján nem választotta továbbra is az adókötelezettséget. Ha tehát az adóalany irodát, gazdasági épületet épített, vásárolt bérbeadás céljából, a létrehozással kapcsolatos áfát jogszerűen levonta. De mivel tevékenysége megváltozott, a változás évétől a 10 éves időtartamból még hátralévő évekre eső áfát köteles az adóbevalláson keresztül – évenkénti bontásban – visszafizetni." Nem értünk egyet azzal a kitétellel, hogy "De mivel a tevékenysége megváltozott", mert a tevékenység nem változott. Életbe léphet-e egy törvényi módosítás visszamenőleges hatállyal az adózó hátrányára? A hivatkozott szöveg összhangban van-e a hatályos előírásokkal?
Részlet az állásfoglalásából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a kérdésben hivatkozottak írója pontatlanul fogalmazott: nem a tevékenység változott meg, az továbbra is nem lakóingatlanok bérbeadása, hanem a tevékenység Áfa-tv.-beli minősítése változott meg. Az Áfa-tv. 2. számú mellékletének 10. pontja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Levonható áfa elszámolása, ha le nem vonhatóvá válik

Kérdés: A vállalkozás 2003. év végéig kizárólag adóköteles tevékenységet végzett, így az áfát levonta. 2004. évtől ingatlan-bérbeadási tevékenységet is végez, amelyre nem kérte az adózás általános szabályok szerinti folytatását, így az tárgyi adómentessé vált. Hogyan kell az arányosítást alkalmazni az alábbi példa alapján:- az 1997. évben rendeltetésszerűen használatba vett ingatlan visszaigényelt áfája 900 000 Ft, a végleges felhasználási arány "1", mert kizárólag adómentes tevékenysége volt,- a 2004. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő a tárgyi eszköz levonható áfájához kapcsolódóan, mert nincs 10 százalékpontot meghaladó változás,- a 2005. évi levonási hányad 0,85, a pótlólag bevallandó adó: 900 000 (1-0,85):10 = 13 500 Ft,- a 2006. évi levonási hányad 0,91, nincs teendő, mert a változás nem éri el a 10 százalékpontot,- a 2007. évi levonási hányad 0,55, nincs teendő, mert a használatbavételt követő 9 év már eltelt.Változik-e a fenti számítás, ha az ingatlannak csak egy része van bérbeadva?
Részlet az állásfoglalásából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, mert az arra utal, hogy a kérdező az Áfa-tv. 39. §-a (1)–(2) bekezdésének rendelkezéseit nem ismeri, illetve nem pontosan ismeri és alkalmazza.A felvetettekre a válasz annak függvényében kétféle módon adható meg, hogy az adott ingatlant 2004....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:    

Értékcsökkenés elszámolása maradványérték esetén

Kérdés: Az Szt. 52. §-ának (2) bekezdése szerint az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez ... viszonyított arányát ... az egyedi eszköz várható használata.... figyelembevételével kell megtervezni. Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése alapján viszont értékcsökkenés elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték összegéig lehetséges. A következőkben leírt 2 módszer közül melyik módszer alkalmazása a helyes? 1. módszer 2. módszer Bekerülési érték 5 000 000 5 000 000 Maradvány- érték 1 500 000 1 500 000 Várható hasznos élettartam 5 év 5 év Érték- csökkenés alapja 5 000 000 3 500 000 Évenkénti érték- csökkenés 1. év 1 000 000 700 000 2. év 1 000 000 700 000 3. év 1 000 000 700 000 4. év 500 000 700 000 5. év 700 000 Összes érték- csökkenés 3 500 000 3 500 000
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz az, hogy a 2. módszer a helyes módszer.Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése szerint ugyanis az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható, maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési) értékét ... azokra az évekre kell...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Apport kiváltása készpénzzel

Kérdés: A kft. törzstőkéjét eredetileg 1 millió forint készpénzzel és 2 millió forint értékű apporttal jegyezte be a cégbíróság. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy az apportot kiváltják készpénz befizetésével. A cégbíróság bejegyezte a törzstőke összetételének módosítását. Hogyan kell az apport visszaadását, készpénzzel történő kiváltását könyvelni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés szerint a cégbíróság a törzstőke összetételének módosítását anélkül jegyezte be, hogy az apport visszaadása miatt a törzstőkét leszállíttatta volna, illetve a készpénz befizetésével a törzstőkét megemelte volna, csak az apportnak készpénzzel történő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. június 10.
Kapcsolódó címkék:  

Lízingelt személygépkocsi-értékesítés adóvonzata

Kérdés: A kft. 2000. 04. 07. napján használatba vett egy személygépkocsit, amelyet pénzügyi lízing keretében szerzett be. A lízing lejárta után, 2003. 06. 16. napján a kft. a személygépkocsit értékesítette. Visszaigényelhető-e az előzetesen felszámított áfa időarányos része, ha a személygépkocsi részben magáncélokat is szolgált? Igénybe vehető-e a kamat után a kis- és középvállalkozások adókedvezménye? Ha az adókedvezményt a kft. nem érvényesítette 2000. és 2002. években, ezt önellenőrzéssel igénybe veheti-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi áfaelszámolásánál másként kell eljárni akkor, ha azt úgynevezett zárt végű, illetve ha nyílt végű lízing keretében szerezték be.Az Áfa-tv. 6. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján termékértékesítésnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címkék:  

Eladott társaság személygépkocsijának értékesítése

Kérdés: Egy kft. opciós szerződéssel személygépkocsit vásárolt. A kft.-t a tulajdonosa eladta. Alakult egy új kft., amely az eladott társaság egyes eszközeit, többek között a személygépkocsit is megvásárolta. A tárgyi eszközöket eladásként számlázták, a gépkocsi még fennálló hitelösszegét az új társaság átvállalta. Hogyan kell könyvelni a leírt gazdasági eseményeket? A számlázás időpontja megelőzte a tartozásátvállalási szerződés időpontját. Módosítani kell-e a számlában szereplő eladási árat? A hitelátvállalási szerződés szerint a fennálló hitel összege a vételár részét képezi.
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell. Csak pontosan megfogalmazott, szerződésben rögzített gazdasági eseményt lehet az Szt., illetve az adótörvényi előírásoknak megfelelően elszámolni.Ha egy társaságot eladnak, akkor nem a társaság egyes eszközeit értékesítik,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. május 27.

Közösen vásárolt eszköz nyilvántartása

Kérdés: Az egyik társaság 4 másik céggel együtt 2003-ban vásárolt egy kameraemelő állványt. Az5 cég megállapodást kötött, hogy az állványnak mindegyikük 20-20 százalékban tulajdonosa. A mi társaságunk nevére állították ki a beszerzési számlát, amelynek 20-20 százalékát társaságunk a másik 4 cég nevére továbbszámlázta. Így mind az 5 cég a teljes bekerülési érték egyötödét aktiválta, és az amortizációt is ezután számolta el. A könyvvizsgáló szerint helytelenül jártunk el. Miért?
Részlet az állásfoglalásából: […] A könyvvizsgálónak igaza van.Az Szt. 23. §-ának (1) bekezdése alapján a mérlegben eszközként kell kimutatni a vállalkozó rendelkezésére, használatára bocsátott, a vállalkozó működését szolgáló befektetett és forgóeszközöket – a bérbe vett eszközök kivételével...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. május 27.
Kapcsolódó címke:

Személygépkocsi-értékesítés áfája

Kérdés: Egyéni vállalkozó kizárólag tárgyi adómentes tevékenységet folytat. 1996-ban a vállalkozás céljára beszerzett (már leírt) személygépkocsit értékesíteni szeretné. Az értékesítést terheli-e áfafizetési kötelezettség? Ha igen, az áfabevallást milyen időszakra kell benyújtania? Értékesítéskor a számlán milyen áfakulcsot kell feltüntetnie? Milyen eljárást kell követni, ha más tárgyi eszközök értékesítésére kerül sor?
Részlet az állásfoglalásából: […] A tárgyi adómentes tevékenységet végző egyéni vállalkozót, tekintettel arra, hogy nem választott alanyi adómentességet, az általa értékesített személygépkocsi tekintetében áfafizetési kötelezettség terheli (azaz a termékértékesítés tárgyi adómentes tevékenységet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2004. május 13.
1
…
123
124
125
…
153