Magánszemélytől vásárolt személygépkocsi értékesítésének áfája

Kérdés: Betéti társaságunk magánszemélytől adásvételi szerződéssel vásárolt 2 millió forint értékű személygépkocsit. Két év múlva 1,2 millió + 300 E Ft + áfa összegért a gépkocsit eladta. Az összes áfa befizetendő áfa lesz? Van-e valamilyen különleges adózás amiatt, hogy használtan, magánszemélytől vette a bt. a személygépkocsit?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. XV. fejezetében szereplő különbözet szerinti adózási eljárással adózni csak az jogosult, aki adófizetésre nem kötelezett személytől vásárol fel annak érdekében, hogy a felvásárolt árut továbbadja. Tipikusan ilyen személyek a lakosoktól való felvásárlással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. július 4.

Bérbe adott épület értékcsökkenése

Kérdés: Társaságunk bérbeadási céllal vásárolt ingatlant. Kérdés, hogy a Tao-tv. által megengedett 5 százalék értékcsökkenési leírás csak a ténylegesen bérelt területre, vagy az ingatlan egészére elszámolható?
Részlet a válaszából: […] Az adózás előtti eredmény csökkentésénél figyelembe vehető értékcsökkenés meghatározásakor az 5 százalékos leírást csak az épület bekerülési értékének (műszaki paraméterek alapján számított) arányos részére lehet alkalmazni, ha nem bérbeadással hasznosul az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Kft. betéti társasággá alakulásakor az apport értelmezése

Kérdés: Ha kft. betéti társasággá alakul át, lehet-e a vagyoni betét teljes összege apport? Mégpedig a kft. tárgyi eszközeinek egy része? Ha igen, akkor a megmaradt tárgyi eszközökkel mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaság átalakulásának szabályait elsősorban a Gt. VII. fejezete (az 59-80. §-okban) tartalmazza. E szerint kell eljárni akkor is, ha a kft. alakul át betéti társasággá, azzal, hogy az átalakulásról szóló közleményben a Gt. 65. §-a (2) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Közhasznú jogállással nem rendelkező alapítvány

Kérdés: A közhasznú besorolással nem rendelkező alapítvány juttathat-e magánszemélynek ösztöndíjat, támogatást az alapító okiratban megjelölt célokra adómentesen? Ha igen, milyen formában? Társaságiadó-köteles-e az az alapítványi bevétel, amely az alapítványi céllal kapcsolatban keletkezik? Az alapítvány egyik célja leendő hallgatók felkészítése a sikeres felvételire, amelyet térítés (támogatás) ellenében nyújt az alapítvány. Kell-e a bevételről számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. előírása szerint (1. számú melléklet 3. pont) a közcélú juttatások körében adómentes az az összeg (pénzbeli támogatás vagy természetbeni juttatás formájában egyaránt), amelyet olyan alapítványtól, közalapítványtól kap a magánszemély, amelyet 1993. január...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Szakkönyv, szakmai folyóirat elszámolása

Kérdés: A szakkönyvek, a szakmai folyóiratok vásárlásakor a vételár anyagköltségként vagy az igénybe vett szolgáltatások költségei között számolandó el?
Részlet a válaszából: […] A szakkönyv, a szakmai folyóirat beszerzése, megvásárlása termékbeszerzés, akár egy, akár több kiadvány egyidejű beszerzéséről van szó. Ebből következően, saját célra történő felhasználás esetén, a bekerülési értéket anyagköltségként kell elszámolni. Amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Kiegészítő melléklet – devizaeladási árfolyam használatakor

Kérdés: Amennyiben egy cég devizaeladási árfolyamon számol, akkor kötelező-e a kiegészítő mellékletben történő bemutatáshoz újra átszámolni a számlákat a középárfolyam alkalmazásával?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 60. §-ának (6) bekezdése szerint a társaság a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek forintra történő átszámításánál használhatja csak a devizaeladási árfolyamot is. Ennek használata akkor indokolt, ha a devizavételi és devizaeladási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.

Üzembe helyezés dokumentuma

Kérdés: Milyen nyomtatványon kell üzembe helyezni a nem állami beruházás keretében létrejött vagy vásárolt tárgyi eszközöket? A 3/1984. (XI. 6.) OT-PM együttes rendeletet – amelynek 6. számú melléklete volt az üzembe helyezési okmány – hatályon kívül helyezték.
Részlet a válaszából: […] Az üzembe helyezési okmány formájára, tartalmára vonatkozóan az Szt. nem tartalmaz előírást sem állami, sem vállalkozási beruházásra vonatkozóan. Az Szt. 52. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata csak annyit tartalmaz: az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Értékcsökkenés egyszeri elszámolása

Kérdés: Van-e lehetőség az értékcsökkenés egyszeri, év végi elszámolására, vagy kötelező azt negyedévente elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az értékcsökkenés elszámolásának gyakoriságával a Számviteli Levelek 30. számában az 592. kérdésre adott válaszban foglalkoztunk. Itt a kérdéshez kapcsolódóan a következőket jegyezzük meg:A rendeltetésszerűen használatba vett tárgyi eszközöknél, immateriális javaknál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Üzembe helyezett épület felújítása

Kérdés: Társaságunk meghatározó jelentőségű ingatlant helyezett üzembe 2000 decemberében. A bekerülési érték után 2 százalékos leírási kulcsú értékcsökkenést számolt el maradványérték megállapítása nélkül. 2001-ben további felújítások történtek, illetve ráaktiváltuk a kiszabott illetéket is. Társaságunk a felújítás következtében megváltoztatta az értékcsökkenés leírási módját oly módon, hogy az ingatlannak a felújítással növelt eredeti értékére maradványértéket állapított meg. A leírt gyakorlat megfelel-e hatályos Szt.-nek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni. A hosszabban idézett kérdés arra utal, hogy már az üzembe helyezés sem az Szt.-nek megfelelően történt.A tárgyi eszköz (az adott esetben az épület) üzembe helyezése az eszköz rendeltetésszerű használatbavételét jelenti. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

A futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Hogyan kell a lízingbevevőnél könyvelni a futamidő lejárta előtt megszűnt pénzügyi lízinget az egyszeres, illetve a kettős könyvvitel rendszerében? Az eszközt a lízingbeadó ismételten lízingbe fogja adni. Az eredeti lízingbevevő részére a lízingbeadó a teljes összegről jóváíró számlát, a kifizetett díjakról pedig számlát ad.
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a válasz az Szt. 73. §-a (2) bekezdése d) pontjának előírásából következik: az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni az értékesített és később visszavett, a két időpont között használt – a pénzügyi lízing keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.
1
…
127
128
129
…
141