Végelszámolásnál a tevékenységet záró mérleg

Kérdés: Betéti társaság (alakult 1993-ban, 2004-től evás) végelszámolást kezdene. A leltár szerint: bankszámla: 6600 Ft, követelése (IPA) 1100 Ft, jegyzett tőke 1 000 000 Ft, kötelezettsége (kamarai regisztrációs díj) 5000 Ft. (A tárgyi eszközeit már leselejtezte.) Ezekből az adatokból hogyan készíthető el a tevékenységet záró mérleg?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy mint evás bt. az Szt. hatálya alatt végezte a tevékenységet, vagy csak bevételi nyilvántartást vezetett.Ha a számviteli törvény hatálya alá tartozott, akkor minden évben az Szt. szerint kellett a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.
Kapcsolódó címke:

Üzletág vételének elszámolása

Kérdés: "A" társaság eladta egy üzletágát "B" társaságnak. Az üzletág "A" társaság árbevételében 10 százalékos részarányt képviselt. A szerződés magában foglalta az üzletág tárgyi eszközeinek, készleteinek, követeléseinek és kötelezettségeinek az átadás-átvételét, valamint az üzletág dolgozóinak az áthelyezését. A megvásárolt üzletágért fizetett ellenérték (500) lényegesen magasabb volt, mint a nyilvántartásba vett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke (20). "B" társaság könyveiben a fizetett ellenérték és az átvett eszközök és kötelezettségek különbözetének értéke lehet-e az Szt. 3. §-a (5) bekezdésének 1. pontja szerinti üzleti vagy cégérték? Ha nem, akkor minek minősül? A társasági adóban hogyan kell kezelni ezt a különbözetet? A COMPLEX jogtárban megtalálható 29/2006. számú kérdésre adott válasz szerint igen, akkor viszont a Számviteli Levelek 3526. számú kérdésére adott válasz helytelen!
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt az utolsó mondathoz kapcsolódóan meg kell jegyezni: a 3526. kérdésre adott válasznál többek között tekintettel kellett lenni arra, hogy az ellenértéket több részletben fizetik meg, továbbá az ehhez kapcsolódó terv szerinti értékcsökkenési leírás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Bérbeadó által elismert beruházás

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett beruházás esetén, amennyiben a bérbeadó és a bérlő megállapodnak abban, hogy a bérlő által elvégzett beruházás összegével egyező értékű, a havi bérleti díjakban (pl. 20 hónap alatt) számlában adott kedvezményként (például a szerződéses bérleti díj 50 százaléka) elismeri a bérbeadó a beruházás értékét, valamilyen hányadát, miként alakulnak az ezen tárgykörben adott válaszok? Azaz a bérbevevő tárgyi eszközként nyilvántartásba veszi a bérelt ingatlanon végzett beruházást teljes összegében, innen számolja az értékcsökkenést? Ugyanakkor a bérbeadó árbevétele a jelzett időszakban csak a kedvezménnyel csökkentett összegű lesz? Helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt megoldás nincs összhangban a számviteli alapelvekkel. A bérbeadó ugyanis nem kedvezményt ad, hanem valamilyen arányban megvásárolja a bérbeadó által végzett beruházást, amelyet részletekben, a bérleti díj csökkentésével "fizet ki".A Számviteli Levelekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Aktiválás után elvégzett munkák

Kérdés: Cégünk megvásárolt egy ingatlant, amely a földhivatali bejegyzés szerint kivett iroda, udvar, számítógép-alkatrészt gyártó üzem. Az épületen igen nagy belső átalakítási, felújítási munkákat kellett végezni, a vásárláshoz és az átalakításhoz banki beruházási hitelt kaptunk. Február 1-jén az épületet aktiváltuk, használatba vettük, de közben még folynak munkálatok, amelyek a cég működését nem zavarják. Az aktiválás után felmerülő, de még a beruházáshoz kapcsolódó költséget beruházásként kell gyűjteni és könyvelni, majd egy összegben az épületre ráaktiválni? Esetleg az aktiválás utáni költségek már felújítások, és egyenként növelni kell vele az épület értékét?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni, a számviteli előírások szerint az ingatlan a tárgyi eszközök egy csoportját jelenti, ezért nem az ingatlant kell beruházásként könyvelni, hanem azokat az eszközöket, amelyeket az adott esetben ingatlanként beszereztek. A kérdésben leírtakból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Társasházi közös tulajdon

Kérdés: Társasház esetében a közös tulajdonú épületrészeket, berendezéseket, helyiségeket be kell-e venni a társasház tárgyieszköz-leltárába az elszámolás és a mérleg elkészítéséhez? Szerintünk a társasháznak, mint jogalanynak a tulajdonában nincs és nem is lehet ingatlan, tehát az említett épület­elemek tulajdonosai a külön tulajdonú ingatlantulajdonosok a tulajdoni hányaduk arányában, így azok nem szerepelhetnek a könyvekben.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem szerepelhetnek, több okból!A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben (Th. tv.) számos olyan előírás van, ami érdemileg eltér a vállalkozásokra vonatkozó szabályoktól. Azonban a társasházak is az Szt. hatálya alá tartoznak, sajátos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Kis értékű tárgyi eszközök átminősítése

Kérdés: A társaság a számviteli politikában 2011 végéig 30 000 Ft-ban határozta meg a kis értékű tárgyi eszközök maximális értékét. 2011-ben a társaság konszolidálási kör részesévé vált, amelyben a részt vevő társaságok 100 ezer forintban határozták meg a kis értékű tárgyi eszközök határértékét. 2012-től a társaság is ezt követi. A tárgyieszköz-állománynak van azonban olyan része, amely 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű tárgyi eszközöket tartalmaz, évenkénti terv szerinti értékcsökkenési leírással. A tárgyieszköz-állomány 30 és 100 ezer forint közötti bekerülési értékű részét átminősítheti-e – konszolidációs összehasonlíthatósága érdekében – a 2012-től hatályos számviteli politikai döntésnek megfelelő kis értékűvé, azaz azok nettó értékét az egyéb ráfordítások között elszámolhatja-e?
Részlet a válaszából: […] Alapvetően a válasznál abból kell kiindulni, hogy a társaság jogszerűen járt el akkor, amikor a számviteli politikájában 30 ezer forintban határozta meg a kis értékű tárgyi eszközök határértékét. A számviteli törvény jellemzően nem ad arra lehetőséget, hogy a jogszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.

Egészségfejlesztési és prevenciós programok

Kérdés: Társaságunk a TÁMOP-6.1.2-11 "Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok – lokális színterek" címmel az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázatra sikeresen pályázott. A támogatás mértéke 100%, megvalósítása egy év. Társaságunk nagykereskedelmi tevékenységet végez. A pályázatban a kiírás szerint vállaltuk, hogy egészségfejlesztési és prevenciós programokat szervezünk a munkavállalóknak. Pl.: Stresszkezelő előadások, csoportfoglalkozások, hogy a dolgozók a stresszt oldani és kezelni tudják. Versenyeket, vetélkedőket szervezünk, melyben szerepet kap az egészséges életmód és a mozgás. Biciklitúrát szervezünk, elő­adásokat az egészséges életmódról és a dohányzás ártalmairól. Egészségnapot és -hetet szervezünk az egészséges táplálkozásról stb. Eszközöket szerzünk be ezen programok lebonyolításához (pingpongasztal, kapuháló, futball-labda, laptop, multifunkciós készülék). A programokat külső partnercég, illetve szakértők igénybevételével szervezzük meg és bonyolítjuk le. A pályázat megvalósítása érdekében a részünkre áthárított áfa összege levonható-e? Társasági adó szempontjából elismert költségnek minősülnek-e a megvalósítás során igénybe vett szolgáltatások? A programok kapcsán szja-, illetve ehofizetési kötelezettség felmerülhet-e?
Részlet a válaszából: […] Az egészségfejlesztési és prevenciós programhoz a társaság által igénybe vett szolgáltatás az Áfa-tv. alapján nem tartozik az adómentes szolgáltatások közé, ebből következően a szolgáltatók számláikon fizetendő áfát számítanak fel.Az előzetesen felszámított áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.
Kapcsolódó címke:

Értékcsökkenési leírás a kiva hatálya alatt

Kérdés: Kérem szíves állásfoglalásukat a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás kiva hatálya alatt beszerzett tárgyi eszköze értékcsökkenésének elszámolásával, könyvelésével kapcsolatban. Az értékcsökkenést az Szt. szerint kell elszámolni, vagy egy összegben? Ha visszatérünk a társasági adó hatálya alá, ezen eszközök nem számolhatók el?
Részlet a válaszából: […] A kérdező bizonytalanul ugyan, de a választ is megadja.A kisvállalati adó alanya az Szt. hatálya alá tartozó, kettős könyvvitelt vezető vállalkozás. Így a törvény elő­írásait az Szt. rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni. Ebből következően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Fellelt tárgyi eszközök

Kérdés: Leltározás során felleltünk tárgyi eszközöket, amelyek nem szerepeltek a könyvelésben. Hogyan és milyen bizonylat alapján kell kimutatni ezen eszközöket a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] A fellelt tárgyi eszközök könyvelése előtt tisztázni kell, hogy az adott eszköz milyen módon kerülhetett a céghez, illetve korábban nem szerepelt-e a cég könyveiben? A leltározást végző bizottság erre vonatkozó megállapítását jegyzőkönyvben kell rögzíteni.Előfordulhat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.
Kapcsolódó címkék:  

Fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Társaságunk fejlesztési tartalékot képzett, amely összeggel csökkentette az adott évi társaságiadó-alapját. A fejlesztési tartalékot lekötött tartalékba helyeztük, amely akkor kerül feloldásra, ha azt a társaság beruházási célra elköltötte. A társaság számviteli politikáját úgy szabályozta, hogy a 100 ezer forint alatti egyedi beszerzésű eszközök értékét egy összegben elszámolja amortizációként. A képzett fejlesztési tartalék csökkenthető-e az ilyen eszközbeszerzés értékével?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-ának (15) bekezdése rendelkezik arról, hogy a fejlesztési tartalékot meddig kell, és milyen célra lehet felhasználni az adó visszafizetése és késedelmi pótlék felszámítása nélkül. E rendelkezés szerint jogtalan a feloldás, ha annak alapját a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.
Kapcsolódó címke:
1
67
68
69
148