1479 talált cikk a tárgyi eszköz kifejezésre

Kérdés: A 2362. számú kérdésre adott válaszukhoz kapcsolódóan kérdezem. Mikrovállalkozásunknak nincs leltárkészlete, a vásárolt anyagokat egyből felhasználjuk. Ebben az esetben is szükséges leltározási szabályzatot készíteni? Vagy elegendő, ha a számviteli politikában utalunk arra, hogy nincs leltárkészlet? (Részletes tárgyieszköz-nyilvántartás van.)

Kérdés: Társaságunk egy külföldi társasággal alapított egy céget. Az új cég ugyanazon tevékenységi köröket végzi, mint amelyeket társaságunk végzett. Az alapítást követően az új cégnek értékesítettük meglévő készleteinket, tárgyi eszközeinket, és dolgozóink is az újonnan alakult társaságba kerültek áthelyezésre. Az eszközökön túl "vevőkör és hírnév" megnevezéssel értékesítettük a működésünk során kialakult vevői kört, szállítói kört, egyéb kapcsolatrendszereinket, és az összes dolgozó áthelyezésével azok szaktudását és információit. A "vevőkör és hírnév" értékesítése áfával növelten számlázásra és áfa nélküli összegében árbevételként elszámolásra került, a vevő azt vagyoni értékű jogként nyilvántartásba vette, a leírás időtartamát 5 évben határozta meg. A "vevőkör és hírnév" értékesítése jogcímen elszámolt árbevételt 5 éves időtartamra elhatárolhatjuk-e?

Kérdés: A betéti társaság végelszámolással megszűnik. A társaságnak pénzeszköze nincs, adótartozását (a beltag járulékait) csak a beltag tulajdonostól kapott pénzből tudja kifizetni. A beltag által befizetett összeg tagi kölcsönnek minősül-e? Ha igen, és mivel visszafizetésre nem számíthat, elengedettnek kell-e tekinteni? Fennáll-e az illetékfizetési kötelezettség?

Kérdés: 2006-ban nagy összegű beruházási hitelt vettünk fel. A kölcsön devizaneme: forintnak megfelelő euró. A folyósítás forintban történt. Társaságunk az euróban nyilvántartott hitelt 2007-ben év közben átváltotta forintra, majd év végén újra euróra. A 2007. évi átváltások nem realizált árfolyamvesztesége nem volt jelentős, így az a tárgyév eredményében került elszámolásra. 2008-ban év közben az euróban nyilvántartott kölcsönt átváltottuk forintra, amelynek eredménye jelentős összegű árfolyamnyereség volt, majd a forintkölcsönt néhány hónappal később CHF-alapú kölcsönre váltottuk át, amelyen jelentős összegű nem realizált árfolyamveszteséget kellett év végén elszámolni. A 2008. évben év közben az euró forintra átváltásának árfolyamnyereségével kell-e csökkenteni az év végi árfolyamváltozás miatti nem realizált veszteség összegét, ha azt időbelileg el akarjuk határolni? Ennek a megítélésénél társaságunknál eltérő vélemény alakult ki. Az árfolyamveszteség elhatárolását hogyan kell könyvelni 2008-ban, illetve 2009-ben? Milyen összegben kell céltartalékot képezni? Meddig és hogyan kell az elszámolást folytatni? Van-e ennek a társaságiadó-alapot módosító hatása?

Kérdés: A megrendelővel kötött megállapodás tárgya: grafikai dokumentálási szolgáltatás elvégzése. Ennek keretében turisztikai (gyógy- és idegenforgalmi) tájékoztató kiadványhoz egy adott város múltját bemutató képeslap- és egyéb képgyűjtemény digitális változatának elkészítése. A dokumentálás során több mint ezer kép került feldolgozásra CD adathordozón kétféle méretben, kétféle kiterjesztésben. A szerződés szerint a feldolgozott adatbázis a megbízó kizárólagos tulajdonát képezi, a digitális változatra a kivitelező vállalkozó korlátlan felhasználási jogot ad. Helyes-e az immateriális javak közötti vagyoni értékű jogkénti elszámolás?

Kérdés: A szerződés tárgya turisztikai (gyógy- és idegenforgalmi) tájékoztató multimédia kiadványához szükséges hangzóanyag elkészítése. A zenei anyag az előző multimédiai anyagok audioháttereként szolgál. A hangzóanyag a megbízó kizárólagos tulajdonát képezi, a kivitelező vállalkozó arra korlátlan felhasználási jogot ad. Helyes-e az immateriális javak között a vagyoni értékű jogkénti kimutatás?

Kérdés: Van olyan adóhatósági vélemény, hogy a részletre, pénzügyi lízingként vett, de eszközként a vevő könyveiben kimutatott tárgyi eszközre a fejlesztési tartalék nem számolható el. Kérdés, hogy helytálló-e ez a megállapítás?

Kérdés: A bt. 2009-ben végelszámolással – saját elhatározásból – meg akar szűnni. A 2008. évi mérlegében: a tárgyi eszközök nulla értéken (bruttó 4500 E Ft), követelések 5000 E Ft (ebből 5000 E Ft behajthatatlan), pénzeszközök 1000 E Ft. Saját tőke 6000 E Ft (ebből jegyzett tőke 1500 E Ft, eredménytartalék 4500 E Ft). Mi a teendője a bt.-nek, ha a követelést az adós felszámolását végző felszámoló nem minősíti behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősíti, továbbá ha a bt. a tárgyi eszközt 1400 E Ft +áfáért értékesíti? A vagyonfelosztási javaslatban hogyan kell szétosztani a saját tőkét? Lesz a vállalkozásból kivont jövedelem is osztalék?

Kérdés: A kft. tagjai az osztalékot nem készpénzben, hanem részvényben, illetve tárgyi eszközben szeretnék kivenni. Hogyan kell könyvelni?

Kérdés: A kérdés a Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony megállapítására, ill. a kisvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) önálló, kapcsolódó vagy partnervállalkozás fogalmának megállapítására vonatkozik az alábbi esetben: 1. Magyar "A" kft. tulajdonosa 50%-ban egy német "D" cég és 3 német magánszemély. A 3 magánszemély a Ptk. szerint nem minősül közeli hozzátartozónak, a 3 magánszemély és közeli hozzátartozók a német " D" cégben nem tulajdonosok. Kérdés: Az "A" magyar kft. és "D" német cég, ill. "A" magyar kft. és a 3 német magánszemély között nincs a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony? 2. Partnervállalkozás a Kkv. tv. 4. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozás, ha a vállalkozás részesedése egy másik vállalkozásban eléri a 25%-ot, de nem haladja meg az 50%-ot. Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással a Kkv. tv. 4. § (3)–(5) bekezdése szerinti kapcsolatban állnak. Kérdés: A Kkv. tv. területi hatálya Magyarországra és a Magyarországon bejegyzett vállalkozásokra terjed-e ki, vagy minden vállalkozásra kiterjed, függetlenül a begyezéstől, ill. a működéstől? 3. A Kkv. tv. szerint, ha az adott vállalkozásnak van partnervállalkozása, akkor a besoroláshoz a létszám- és a pénzügyi mutatókat konszolidált beszámoló alapján, konszolidált beszámoló hiányában az egyedi beszámolókban szereplő adatok összeadásával kell megállapítani. Ennek számításakor a partnervállalkozás(ok) adataiból a részesedéssel arányos adatokat, illetve a kapcsolódó vállalkozás(ok) adatainak egészét kell hozzáadni az adott vállalkozás adataihoz. Kérdés: Ha a "D" német cég partnervállalkozása az "A" magyar kft.-nek, az 50% tulajdoni arány miatt a "D" német cég mérlegfőösszegének, nettó árbevételének és létszámának 50%-át kell az "A" magyar kft. adataihoz hozzáadni, és úgy minősíteni a magyar kft. besorolását? 4. Az egyik német magánszemély tulajdoni hányada "A" magyar kft.-ben 35%. A Kkv. tv. 19. §-ának 5. pontja szerint vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű-társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat. Kérdés: Helyes-e az értelmezés, hogy a partnervállalkozás fogalma a magánszemélyre nem vonatkozik? 5. "D" német cég, ill. a 3 német magánszemély azonos tulajdoni arányban tulajdonos egy másik, "B" magyar kft.-ben is, amely "B" magyar kft. "A" magyar kft.-ből kiválással jött létre. A két magyar kft. vezető tisztségviselői ugyanazon magánszemélyek. A "B" magyar kft. tárgyi eszközöket ad bérbe "A" magyar kft.-nek, egyéb tevékenységet nem végez. Az "A" magyar kft. bérmunkát végez egy német "C" cégnek, de nem a benne tulajdonos "D" német cégnek. Kérdés, hogy a fenti adatok birtokában a Kkv. tv. 4. § alapján "A" és "B" magyar kft. önálló vagy esetleg partner-, ill. kapcsolódó vállalkozásnak minősül-e, a Kkv. tv. szerinti besorolás esetében "A" magyar kft. adataihoz hozzá kell-e adni "B" magyar kft. adatait, ha igen, milyen arányban?