Épületfelújítás egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyéni vállalkozó szabad felhasználású hitelt vett fel, melynek egy részét a tulajdonában lévő szálló és söröző felújítására használta. A vállalkozói igazolványát csak a felújítás befejezése után váltotta ki. Milyen dokumentumok alapján és milyen értéken tarthatom nyilván a tárgyi eszközök között a szállót? A hitelező bank jóval magasabbra értékelte az ingatlant, mint a beszerzési ár volt, melyik alapján számolhatom el az értékcsökkenést? A hitel összege rá van terhelve az ingatlanra, de a hitelösszegnek csak töredékéről van számla a könyvelésben, ennek ellenére elszámolhatom költségként a hitelkamatot? A hitelt kezelhetem a vállalkozás érdekében felmerültnek? Bevihető esetleg a bank által értékelt összegben apportként? Ha így járok el, ennek van bármilyen adóvonzata? A törlesztőrészleteket a magánbankszámlájáról fizeti, és nem kíván másikat nyitni a vállalkozáshoz, erre nem is kötelezi semmi. Az Áfa-tv. szerint ez nem beruházás, mivel nem új eszköz jön létre, így az építő-anyagok és berendezések áfája levonható áfaként, de csak ha beveszem a tárgyieszköz-nyilvántartásba? Hogyan járjak el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyénivállalkozó esetében értékcsökkenési leírás kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyieszközzel összefüggésben számolható el. Ilyenek azok a tárgyi eszközök és nemanyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Mikor nem szabad értékcsökkenést elszámolni?

Kérdés: Az Szt. 52. §-ának (6) bekezdése szerint nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, vagy amelynek értéke különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan évről évre nő. Milyen eszközök tartoznak a (6) bekezdés alá? Például az épületek? Az irodaházat ide kell sorolni? Vagy elszámolható rá értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának előírásai szerint a tárgyi eszköznek ahasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülésiértékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben az eszközt előreláthatóanhasználni fogják. Az évenként elszámolandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címke:

Beruházáshoz kapcsolódó áfák levonhatósága

Kérdés: Újonnan alakult kft. vásárolt és bérelt épületet átalakít, felújít, bővítést végez. Induláskor megnyílik-e tárgyi eszköz beszerzése címén az áfa visszaigénylése a következő számlák alapján: ingatlanközvetítői díj, beruházás megvalósításával kapcsolatos kivitelezői és előkészítő munkák menedzselése, koordinálása, faanyagvizsgálat, felmérési és bontási tervdokumentáció részszámla, üregkutatási célú geofizikai vizsgálatok, építéstörténeti dokumentáció készítése. Ezen beérkező számlákat mint befejezetlen beruházást tartjuk nyilván.
Részlet a válaszából: […] A kérdés a tevékenységek széles körét fogja át, ezértelőször néhány sarkkövet meg kell jelölni. Sem a régi Áfa-tv., sem az új Áfa-tv. szerint nem minősültárgyi eszköznek a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése,függetlenül attól, hogy ezen munkák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 21.
Kapcsolódó címkék:  

Halasztott bevételek visszaírása

Kérdés: A 2006. évi CXXXI. törvénynek (Mód-tv.) a számviteli törvényt módosító rendelkezése szerint a halasztott bevételek megszüntetése az egyéb bevételekkel, illetve a pénzügyi műveletek bevételeivel szemben is elszámolható, ha a kimutatott összeg jelentős, és a megbízható és valós összkép követelménye azt indokolja. Kell-e a számviteli politikában rögzíteni, hogy ebben az esetben mit tekint a társaság jelentősnek?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a kérdésben szereplő törvényt kellpontosítani! A kérdésben leírtakat a 2007. évi CXXVI. törvénnyel módosítottSzt. 86. §-ának (5) bekezdése tartalmazza, amely rendelkezés 2008. január1-jével lépett hatályba, a hivatkozott törvény átmeneti rendelkezése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.
Kapcsolódó címkék:  

Bérleti jog tartós bérleti szerződés esetén

Kérdés: Cégünk bérelt területen lévő saját tulajdonú épületben végzi tevékenységét. A bérleti szerződést 3 évenként újították meg. A cég bérleti díjat fizet a tulajdonosnak. 2007. október 1-jétől hosszú távú, tartós bérleti szerződést kötött a cég. Ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogként felvehető-e a nyilvántartásba, és mi a könyvelés módja?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz a kérdést pontosítani kell. Az ingatlanokhozkapcsolódó vagyoni értékű jogok között kell kimutatni a hosszú távú, tartósbérleti szerződéshez kapcsolódóan alapított bérleti jog megszerzésének azellenértékét. (Önmagában az, hogy a bérleti szerződést nem 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.
Kapcsolódó címke:

Karbantartás a megrendelő anyagával

Kérdés: A társaság tárgyieszköz-karbantartást úgy végeztet, hogy a karbantartási anyagot megvásárolja, és csak a munka elvégzését rendeli meg a külső kivitelezőtől. Ebben az esetben az anyagköltség is karbantartási költség, vagy vásárolt anyag? A társaság készletszámlákat nem vezet, költségeit az 5. számlaosztályban számolja el.
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a tárgyi eszközkarbantartása során végzett szolgáltatásnak az értéke magában foglalja-e amegrendelő által biztosított vásárolt anyag értékét, vagy nem kell, hogytartalmazza. A kérdésre egyértelmű a válasz: a szolgáltató által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék felhasználása, feloldása

Kérdés: 2006-ban lekötött tartalékot számoltam el a kft.-nél. A következő 4 évben tárgyieszköz-beruházást számolok el. A beruházás összegét számolhatom el, vagy csak az értékcsökkenést?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint azadózás előtti eredményt csökkenti az eredménytartaléknak az adóévben lekötötttartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékkéntkimutatott összege, de legfeljebb az adóévi adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.
Kapcsolódó címke:

Lízing vagy bérlet

Kérdés: A nyílt végű pénzügyi lízing könyvelésére vonatkozó kérdésekre adott válaszaik alapján a lízingelt eszközt a lízingbe vevőnél beruházásként kell könyvelni. Az általunk könyvelt társaság ilyen konstrukció keretében szerzett be egy targoncát. A lízingbe adó a szerződésben leírta, hogy az eszközt a lízingbe adó aktiválja, és számolja el utána az értékcsökkenést. A lízingdíjak költségként elszámolhatók. Úgy gondoljuk, ugyanaz az eszköz két cég nyilvántartásában nem szerepelhet a tárgyi eszközök között. Mi a helyes eljárás a lízingbe vevőnél?
Részlet a válaszából: […] Valóban jól gondolják, ugyanazon eszközt két társaság könyveibenkimutatni nem lehet. A kérdésben leírt esetben valójában nem nyílt végűpénzügyi lízingről van szó, hanem egyszerűen csak bérletről. A kérdésben leírttartalmú szerződés nem lízingszerződés, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.
Kapcsolódó címkék:  

Viszonyítás a támogatásnál

Kérdés: Ingatlanberuházáshoz vissza nem térítendő támogatást kaptunk, amelyet halasztott bevételként mutatunk ki. A támogatás a nettó beruházási értéknek az 5 százaléka. Az ingatlan épületből és telekből áll. Az épületnél a maradványérték 80 százalék. Mihez kell viszonyítani a támogatás időbelileg elhatárolt összegének csökkenését? Az ingatlan bruttó értékéhez vagy a maradványértékkel csökkentett bruttó értékhez?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása előtt – a kérdéshez kapcsolódóan -tisztázandó: a számviteli előírások szerint külön-külön tárgyi eszköz az épületés a telek, a támogató a támogatást az épülethez vagy a telekhez, vagymindkettőhöz adta. Feltételezzük a válasz során, hogy csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.
Kapcsolódó címke:

Kis értékű tárgyi eszközök könyvelése, nyilvántartása

Kérdés: Mit jelent az a gyakorlati könyvelés során, hogy a kis értékű tárgyi eszköz egy összegben a felmerüléskor költségként leírható? Csak az analitikában vagy a főkönyvi nyilvántartásokban is ki kell mutatni? Vagy a beruházási számlán egyáltalán nem kell átvezetni? Hogyan jelenik meg az adózás előtti eredmény korrekciójaként? Sokféle gyakorlat van, vajon melyik a helyes, hogy a számviteli alapelvek ne sérüljenek?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 80. §-ának (2) bekezdése szerint a 100 ezer forintegyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemitermékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke – a vállalkozó döntésétől függően -a használatbavételkor értékcsökkenési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 10.
1
97
98
99
148