Üzletrész-visszavásárlás, -bevonás adója

Kérdés: A kft. 2004 májusában a 10 000 ezer forint jegyzett tőkéből 3000 ezer forint értékű üzletrészt visszavásárolt a törzstőkén felüli vagyonából. A vételárat 3 év alatt fizeti ki a kft., és arra szerződés szerint kamatot fizet. A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e a kamat? A kft. a visszavásárolt üzletrészt a törzstőke-leszállítás szabályai szerint bevonja, majd eredménytartalékából a jegyzett tőkét ismét felemeli. Terheli-e az üzletrész bevonása miatt valamilyen adó a társaságot, a belföldi magánszemély tagokat, a belga illetőségű társaságot, a belga illetőségű magánszemélyt?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 144. §-ának (4) bekezdése szerint a kft. az üzletrészt– a tagsági viszony megszűnése, illetve a tag kizárása esetén az árveréseredménytelenségének esetét kivéve – csak akkor vonhatja be, ha a társaságiszerződés az üzletrész bevonását kifejezetten megengedi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Társaságunk – szerződés alapján – egész évben szolgáltatást vesz igénybe. A szolgáltatást nyújtó ezt év végén számlázza ki egy összegben áfa felszámításával úgy, hogy a számlában külön soron azonnal 100%-os engedményt ad. Így a számla egyenlege nulla. Az engedmény nem szerződésen alapul, és más társaságoknak is számláz így a szolgáltató. Szerintünk ez ingyenesen igénybe vett szolgáltatás. Milyen számviteli, adózási (társasági adó, áfa) következményei vannak a szolgáltatást igénybe vevőnél és a szolgáltatást nyújtónál?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak a választ adó számára nemértelmezhetők, nem talál megfelelő indokot arra, hogy a szolgáltatást nyújtónála végzett tevékenység költségeinek a fedezetére miért nem kell a számlázottbevétel. A motiváló tényezők ismerete nélkül konkrétan nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Adóhiány könyvelése

Kérdés: Társaságunknál az adóhatóság 2004-ben a 2002-2003. évekre utólagos ellenőrzést tartott és adóhiányt állapított meg. A megállapított adóhiány könyvelése 2004-ben: T 86 – K 466 tétellel történik?
Részlet a válaszából: […] A rövid válaszhoz ismerni kellene, hogy milyen adóhiányrólvan szó. A kérdésben szereplő számlaösszefüggés alapján áfahiányra lehetkövetkeztetni. Bár az egyéb ráfordításkénti elszámolás logikusnak tűnik, de nemmindegy, hogy az áfahiány miből adódott.Ha például az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Utazási iroda mint kis- és középvállalkozás adóalap-kedvezménye

Kérdés: Utazási irodaként működünk. 2004-ben újonnan vásároltunk faxot, számítógépet, számítógéphez programokat és személygépkocsit. E gépek nélkül irodánk nem tudná ellátni azt a munkát, amiért alakult. Csökkenthető-e a társasági adó alapja e gépek értékével a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján azadózás előtti eredményt az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnakminősülő adózó– a korábban még használatba nem vett, a műszakiberendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Bevételszerző tevékenységben részt nem vevő eszközök

Kérdés: A társaság mérlegében vannak olyan eszközök, amelyek a piaci körülmények változása (a kereslet hiánya) miatt nem vesznek részt a termelési, szolgáltatási folyamatban, azaz a bevételszerző tevékenységben. Lehet-e ezen eszközök értéke után értékcsökkenést elszámolni? És az így elszámolt értékcsökkenéssel a társasági adó alapját csökkenteni? Ezen eszközöknek is van technikai avulása, ami indokolja az értékcsökkenés elszámolását.
Részlet a válaszából: […] A termelési, a szolgáltatási tevékenységben, azaz abevételszerző tevékenységben részt nem vevő eszközök értéke után terv szerintiértékcsökkenési leírást nem lehet elszámolni, alapvetően azért nem, mert ezeneszközök már nem lehetnek a tárgyi eszközök között, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Értékpapírok értékvesztése

Kérdés: Befektetési célú vagy forgatási célú értékpapír értékvesztése – felszámolás miatt – növeli-e a társasági adó alapját 2004-ben, illetve 2003-ban?
Részlet a válaszából: […]

Sem a befektetett eszközök, sem a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok elszámolt értékvesztésével a társasági adó megállapítása során az adózás előtti eredményt nem kellett növelni sem 2003-ban, sem 2004-ben.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 26.

Épületrészek aktiválása külön-külön

Kérdés: A Számviteli Levelek 95. számában az 1945. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan: a társaságiadó-alapnál a költségként érvényesíthető amortizáció összegét alapvetően befolyásolja, hogy a beruházás során létrehozott tárgyi eszközök esetében mely eszközöket lehet az épület értékében, és mely eszközöket lehet külön tárgyi eszközként aktiválni. Véleményünk szerint egy irodaházban elhelyezett központi fűtő-, hűtő-, illetve szellőzőberendezés, felvonók, külső fényárnyékoló rendszer stb. önálló tárgyi eszközök, mivel azok az építmény (az épület) használhatóságának biztosítása, illetve ellátása mellett technológiai célokat is szolgálnak. Egy irodaház esetében "technológiai cél" pl. az épületben dolgozók személyszállító liften történő szállítása, az épület belső hőmérsékletének biztosítása stb. Amennyiben az említett eszközök értéke az építmény értékében kerülne aktiválásra, akkor a bérbe adott ingatlan esetében elszámolható 5% értékcsökkenés nem nyújtana fedezetet a tényleges igénybevételük miatt jelentkező költségekre. Elfogadható-e a fenti elv alkalmazása mellett az eszközök önálló nyilvántartásba vétele és az 5%-nál magasabb értékcsökkenési leírás alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] A kérdést hosszabban idéztük, hogy egyértelmű legyen a rövidválasz: nem fogadható el. Az eszközök nyilvántartásba vételével kapcsolatosalapvető szabályokat az Szt. tartalmazza, és nem a Tao-tv. A Tao-tv.-t az Szt.rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban kell értelmezni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

Visszavásárolt üzletrész bevonása, térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. 10 000 E Ft értékben visszavásárolja egyik tagjától az 5000 E Ft névértékű üzletrészét, majd 2004-ben a Gt. szerint ezen üzletrészt a jegyzett tőke leszállításával bevonja, illetve térítés nélkül a tagok között szétosztja. A kft. bevonás előtti jegyzett tőkéje 15 000 E Ft, a saját tőke pedig 90 000 E Ft. Milyen adókat és kinek kell fizetnie ez esetben? Mi a helyzet akkor, ha a kft. az üzletrész bevonását 2004-ben elhatározta, de azt a cégbíróság csak 2005-ben jegyezte be? A bevonás miatti veszteség elszámolható-e passzív időbeli elhatárolásként 2004. évben?
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt üzletrészeket a visszavásárlási értékenkell a forgóeszközök között ilyen címen kimutatni. Mivel a visszavásárlásiérték 10 000 E Ft volt, a névérték pedig 5000 E Ft, feltételezhető, hogy atagnál az üzletrész bekerülési értéke is 5000 E Ft volt, a tag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.

K+F közvetlen költségei

Kérdés: A Tao-tv. szerint az adózás előtti eredményt csökkenti az alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Az Szt. értelmező rendelkezést ad a kutatásra, a kísérleti fejlesztésre. Milyen költségek tartoznak ezen tevékenységek közvetlen költségébe, amit adóalap-csökkentő tételként figyelembe lehet venni?
Részlet a válaszából: […] A választ először a Tao-tv. 7. §-ában megfogalmazottakértelmezésével kezdjük.Az alap- és alkalmazott kutatás, a kísérleti fejlesztés (atovábbiakban: K+F tevékenység) költségeit – a közvetlen költségeket, aközvetett költségeket és az általános költségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Meg nem fizetett bérleti díj elengedése

Kérdés: A kft. és az önkormányzat 1994-ben bérleti szerződést kötött az üzletház bérbevételéről. Az üzletházat a kft. – az önkormányzat engedélyével – felújította, a felújítás befejezésekor azonban vita alakult ki a költségek elismeréséről. Tíz év után a felek peren kívül megállapodtak. A peren kívüli megállapodás alapján a kft. az üzletházat megvásárolta. A kft. a számlázott bérleti díjat a 10 év alatt költségként elszámolta, de nem fizette meg. Ennek áfával növelt összegét engedte el a megállapodás alapján az önkormányzat. Hogyan kell az önkormányzat által elengedett követelést könyvelni, illetve a megkötött adásvételi szerződés alapján az üzletházvételt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Hosszabban idéztük a kérdést, bár a kérdés nem ad információt több lényeges, az elszámolást befolyásoló körülményre.A kft. felújította a bérbe vett üzletházat. A felújítás költségeit az önkormányzattal meg akarta téríttetni (a költségek elismertetése 10 éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.
1
42
43
44
51