Üdülő fenntartási költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. üdülőjében a tárgyévben nem volt üdültetés. Az adóellenőrzés szerint ez esetben az üdülő fenntartási költsége nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, és ezzel az összeggel meg kell növelni a társasági adó alapját. Mikor járunk el helyesen, ha költségként számoljuk el az üdülő költségeit, vagy ha társaságiadó-alapot növelő tételként megfizetjük utána a társasági adót?
Részlet a válaszából: […] Szakszerűtlen a kérdésfeltevés. Természetesen a kft. üdülőjének fenntartásával kapcsolatos költségeket a felmerülés időszakában az 5. számlaosztályban el kell számolni (beleértve az üdülő terv szerinti értékcsökkenési leírását is). (A saját üdülő fenntartásának,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Üzlethelyiség részbeni átengedése

Kérdés: Cégünk nőikonfekció-gyártással és -forgalmazással foglalkozik. Az egyik bevásárlóközpontban üzlethelyiséget bérelünk. Hasonló profilú céggel szerződést kötöttünk, hogy az üzlet egyharmad részén az ő áruit áruljuk. Ezért az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatos költségek egyharmadát megfizetik. A felmerülő üzemeltetési költségek egyharmadát is megtérítik. Pénztárgépünk elkülöníti a cégünk termékei utáni árbevételt a másik cég termékei utáni árbevételtől. A másik cég árbevételével hetente számolunk el. A leírt gazdasági eseményeket mikor, milyen dokumentumokkal kell kísérni, könyvelni? Milyen társaságiadó- és áfakapcsolata van? Milyen összegben kell a bérelt ingatlanon végzett beruházást aktiválni, hogyan kell utána az értékcsökkenési leírást elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Többféle problémát érint a kérdés, ezért kellett hosszabban idézni. A választ a gazdasági események sorrendjében igyekszünk megadni.A kérdező cég üzlethelyiséget bérel, amelynek használatáért bérleti díjat fizet. Az üzletnyitással, a felújítással kapcsolatosan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Termelői hitelek adósságrendezése I.

Kérdés: Társaságunk a 215/2002. Korm. rendelet alapján vissza nem térítendő támogatásban részesült, amit hiteltörlesztésre fordított. Könyvelésünkben a támogatást árbevételként számoltuk el, és csökkentettük a társasági adó alapját. Helyesen jártunk el? A Számviteli Levelek 66. szám 1395. kérdésre adott válaszban nem ez a megoldás szerepel.
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a válasz pontos legyen, a kérdést is, a kérdés alapját képező gazdasági eseményt is pontosan körül kell írni. Az biztos, hogy a hitel törlesztésére kapott támogatást nem szabad (nem lehet) árbevételként elszámolni, de még rendkívüli bevételként sem, mivel a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Kis értékű szolgáltatásnyújtás

Kérdés: Egy kft. a tulajdonában lévő vendégházat az üzleti ügyfelei részére – adott forgalom lebonyolítása esetén – egy-egy napra ingyenesen átadja. A vendégház belföldi prospektusban meghirdetett ára 4000 Ft/fő/nap. Elfogadható-e a juttatás kis értékű ajándéknak? Hogyan kell a tevékenységet bizonylatolni? Kell-e általános forgalmi adót, személyi jövedelemadót, egészségügyi hozzájárulást, társasági adót ebben az esetben fizetnie a kft.-nek? Ha az ügyfelek helyett a társaság megfizeti az idegenforgalmi adót, a társaságiadó-alapot növelni kell-e a ráfordítás összegével? Milyen bizonylatot kell kiállítania az idegenforgalmi adóról a kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.19. pontja szerint a természetbeni juttatások közül adómentes a kifizető által a magánszemélynek kifizetőnként legfeljebb évi három alkalommal adott, az Áfa-tv.-ben meghatározott kis értékű ajándék.Az Szja-tv. a kis értékű ajándék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.

Korengedményes nyugdíjazás adóalap-növelése

Kérdés: Kellett-e növelni 2002-ben a társasági adó alapját a korengedményes nyugdíjazás 2003., 2004. évre jutó összegével, ha a kft. 2003. évre az Szt. szabályai szerinti evát választotta? Ugyanis a kft. a 2002-ben kifizetett, a 2003., 2004. évre vonatkozó korengedményes nyugdíjazás költségeit nem határolta el, arra céltartalékot sem képzett.
Részlet a válaszából: […] Mivel a vonatkozó rendelkezések szerint a korengedményes nyugdíjazás miatt fizetendő – költségként a személyi jellegű egyéb kifizetések között elszámolandó – összeget előre és egy összegben kell megfizetni, az óvatosság számviteli alapelv érvényesülése érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Vezetői tanácsadás

Kérdés: A külföldi anyavállalatok minden év végén számlát bocsátanak ki a magyar leányvállalatok részére management-fee címen az év közben nyújtott vezetői tanácsadás ellenértékeként. Kell-e e szolgáltatás ellenértékével növelni a társasági adó alapját? Kell-e, s ha igen, hogyan e munkák teljesítését, megvalósulását igazolni?
Részlet a válaszából: […] A vezetői tanácsadás címen számlázott szolgáltatásra is alkalmazni kell a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltakat, amelyek szerint növeli az adózás előtti eredményt az a költség, ráfordítás, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 22.

Kedvezményezett eszközátruházás

Kérdés: Kereskedelmi tevékenységet végző nagyvállalkozás kedvezményezett eszközátruházás keretében kívánja megszerezni egy másik társaság áruházát. Kérdés, hogyan kell ezt elszámolni az átruházó társaságnál és az átvevő társaságnál, ha az ellenértéket visszavásárolt saját részvénnyel, illetve ha új kibocsátású részvénnyel egyenlítjük ki? Hogyan kell megállapítani az eszközátruházás miatt az átadó és az átvevő társaságnak a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. előírása szerinti [4. §-ának 23/b) pontja] kedvezményezett eszközátruházás az egyik társaság önálló szervezeti egységének (az ahhoz tartozó eszközöknek és kötelezettségeknek) részesedés ellenében történő átruházását jelenti. Ilyenkor az ellenértéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Belső számla kiállítása

Kérdés: Építőipari cég egy általa vásárolt telken lakóparkot épít értékesítési céllal. A hitelintézet az építkezés banki finanszírozását ún. belső számla kibocsátásához köti, amely a már elkészült ütem értékének megállapítása céljából a hitelnyújtáshoz szolgálna igazolásul. Mivel az Szt., az adótörvények nem tesznek említést belső számláról, mi a helyes eljárás ez esetben?
Részlet a válaszából: […] A számviteli elszámolások és ezen keresztül az adóalap, továbbá az áfa alapbizonylata jellemzően a számla. Számlát viszont a teljesített termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kell kiállítani, akkor, amikor a szerződés szerinti teljesítés, az értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Üzletrész értékesítése

Kérdés: Egy bt. 300 E Ft-ért részesedést szerzett egy kft.-ben. Időközben a kft. kiegészítette jegyzett tőkéjét a törzstőkén felüli vagyonából 3 millió Ft-ra. A bt. a társtulajdonosoknak eladja a bekerülési érték többszöröséért üzletrészét. A realizált árfolyamnyereséggel csökkenthető-e a társasági adó alapja, mivel a megszerzett jövedelem már a kft.-nél adózásra került, és a részesedés kivezetése a társaságból való kilépés miatt vált szükségessé?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem csökkenthető az üzletrész-értékesítés árfolyamnyereségével a társasági adó alapja. A kérdező ugyanis félreérti vagy félremagyarázza a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének gy) pontját. A hivatkozott előírás szerint ugyanis az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Építkezést végző külföldi vállalkozó adózása

Kérdés: Egy holland társaság Magyarországon építkezési tevékenységet végez be nem jegyzett telephelyen. A telephely az Áfa-tv. hatálya alá tartozik, de nem alanya az Szt.-nek. Jól tudjuk-e, hogy a be nem jegyzett telephelyet könyvvezetési kötelezettség nem terheli? Mi alapján kell meghatározni az adó alapját? Mikor kell beadni a társaságiadó-bevallást? Mi számít egy üzleti évnek, a naptári év, vagy az alakulás utáni 12 hónap? A telephely egy, már a holland cég által korábban nyitott bankszámláját jelentette be az adóhivatalhoz. Helyesen járt-e el?
Részlet a válaszából: […] A be nem jegyzett telephely valóban nem tartozik az Szt. hatálya alá, de az adókötelezettségéhez az Art. [33. §-ának (3) bekezdése] előírja, hogy a külföldi vállalkozó [azaz az a külföldi személy, amely telephely útján végez vállalkozási tevékenységet, és amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 27.
1
44
45
46
51