1170 talált cikk a társasági adó kifejezésre

Kérdés: A vállalkozás 2007 előtt néhány tárgyi eszköznél a Tao-tv.-ben előírt értékcsökkenési leírási kulcsnál alacsonyabb leírási kulcsokat alkalmazott. 2007 adóhatósági vizsgálattal lezárt időszak. 2008-tól ezen eszközökre számolt Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás a bruttó beszerzési érték és a Tao-tv. szerinti leírási kulcs szorzata, amíg a Tao-tv. szerinti nettó érték nulla lesz. Mi lenne a helyes megoldás a következők közül? A: Bruttó érték szorozva a Tao-tv. szerinti leírási kulccsal úgy, hogy a 2008. évi Tao-tv. szerinti nyitó nettó érték a 2007. évi záró értékkel egyezik meg, függetlenül attól, hogy milyen leírások voltak 2007 előtt. B: A bruttó érték szorozva a Tao-tv. szerinti leírási kulccsal. A 2008. évi nyitó Tao-tv. szerinti nettó értéket a Tao-tv. szerinti leírási kulccsal állapítanák meg, függetlenül a 2007 előtt használt leírási kulcsoktól és 2007-ig elszámolt Tao-tv. szerint értékcsökkenési leírástól. Így a 2008. évi kezdő nettó érték eltérne a 2007. évi záró értéktől.

Kérdés: Társaságunk alvállalkozóként részt vett egy belvízelvezető rendszer kiépítésében. Az elvégzett munkára 60 hónapos garanciális kötelezettséget vállaltunk. A megrendelő a számla végösszegéből jóteljesítési biztosítékként egy bizonyos összeget visszatartott. Erre a garanciális kötelezettségre lehet céltartalékot képezni?

Kérdés: Véleményüket szeretnénk kérni a Ptk. 301/A. §-ában rögzített behajtási költségátalány és késedelmi kamat számvitelben történő gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban. Hogyan kell a könyvekben kimutatni a költségátalányt és késedelmi kamatot abban az esetben, ha erről vevőinket értesítjük? És emellett arról is tájékoztatjuk őket, hogy a fennálló jó kapcsolat érdekében ezt a követelést elengedettnek tekintjük? Hogyan kell kimutatni a Ptk. 301/A. §-a szerinti kötelezettséget, ha a szállító erről nem értesített bennünket? Helyes-e az az értelmezés, mely szerint a társasági adó alapját nem kell a fenti elengedett, behajthatatlannak nem minősülő követelés esetén megnövelni?

Kérdés: Társaságunk 2012-ben értékesítette ingatlanát. A szerződés alapján a vevő birtokba vette, a földhivatali bejegyzés megtörtént. A megkötött szerződés alapján a vételár következő részletét 2013-ban kellett volna a vevőnek kiegyenlítenie. Az adásvételi szerződés szerint, ha ez nem történik meg, akkor az eredeti állapot helyreállításával érvénytelenítik az ügyletet. A szerződést 2013 novemberében felbontottuk, az érvénytelenítő számlát kiállítottuk. Helyesen jártunk el? Szükséges-e a társaságiadó-bevallást és a beszámolót korrigálni? Vagy a meghiúsulás tisztán a 2013. évet érintő gazdasági esemény lesz?

Kérdés: A közhasznú tevékenységet folytató nonprofit kft. az alaptevékenysége folytatásához a normatív állami támogatás mellett a bentlakó gondozottaktól – számla kibocsátása mellett – gondozási díjat kér. A könyvelő a gondozási díjat árbevételként számolja el. Helyes ez így? A költségek fedezésére beszedett díjat inkább egyéb bevételként kellene nyilvántartani. A társasági adó elszámolásánál miként kell a gondozási díjat számításba venni?

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?

Kérdés: Egy magyarországi fióktelep az alábbiak megléte esetén kaphat belföldi illetőségéről igazolást: cégjegyzékben szerepel, Magyarországon vásárolt ingatlannal rendelkezik, ami a székhelye, alkalmazottai vannak. A fióktelep vezetője magyar illetőségű, magyar lakóhellyel rendelkezik, a fióktelep magyar irodájában naponta látja el vezetői feladatait, Magyarországon fizet társasági adót és helyi iparűzési adót, kötelező kamarai tagsággal rendelkezik.

Kérdés: A kft. 2010-ben szétválással jött létre. A jegyzett tőkéje kizárólag 4 db telek, amelyeken társasházakat szeretett volna építeni. A vezetők most úgy döntöttek, hogy nem vágnak bele az építkezésbe, értékesítik a telkeket. Az értékesítés "sima" értékesítésnek minősül, és áfafizetési kötelezettséggel jár? Az értékesítést egyéb bevételként kell kimutatni, és társasági adót kell fizetni utána? Lehet más megoldás, hogy ne kelljen sok adót fizetni az apport értékesítése után?

Kérdés: Az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontja szerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása. A vagyoni betét átruházása két külföldi személy között történt, tehát magyar résztvevője nem volt az ügyletnek. A "kapcsolt vállalkozás" fogalmát a Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja határozza meg. Előfordulhat-e, hogy ebben az esetben, az illetékmentesség vizsgálatánál nem a Tao-tv. fogalommeghatározását, hanem az ügylet résztvevőinek államaival kötött nemzetközi szerződések "kapcsolt vállalkozásokra" vonatkozó fogalommeghatározását kell figyelembe venni? A kétféle fogalommeghatározás között jelentős eltérés van.

Kérdés: Az "A" és a "B" kft. saját tulajdonú ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Mindkét kft.-nek "X" és "Y" magánszemély a tulajdonosa 50-50%-ban. A jegyzett tőke összege mindkét esetben 500 E Ft. Az "A" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 230 M Ft, tagi kölcsön 45-45 M Ft, banki hitel 105 M Ft, saját tőke 16 M Ft. A "B" kft. tulajdonában lévő ingatlan forgalmi értéke 35 M Ft, tagi kölcsön 16-16 M Ft, banki hitel nincs, saját tőke 0,4 M Ft. A tulajdonosi szándék a közös tulajdon megszüntetése. Ehhez "X" magánszemély az "A" kft.-ben lévő "Y" magánszemély üzletrészét, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben lévő "X" magánszemély üzletrészét kívánja megvásárolni úgy, hogy "X" magánszemély tagi kölcsönét "Y" magánszemély teljes összegben kifizeti, "Y" magánszemély 45 M Ft összegű tagi kölcsönéből "X" magánszemély 25 M Ft-ot kifizet, a többit "Y" magánszemély elengedi. A magánszemélyek az üzletrészüket eladhatják azok névértékében? Az elengedett tagi kölcsönnek van-e adófizetési kötelezettsége, és az kit terhel? Ha az üzletrész adásvétele után "X" magánszemély az "A" kft.-ben, "Y" magánszemély a "B" kft.-ben 100%-os tulajdonos lesz, van-e illetékfizetési kötelezettség a kft.-k ingatlantulajdona miatt?