Fejlesztési támogatás elszámolása végelszámoláskor

Kérdés: Végelszámoláskor a fejlesztési támogatás kivezetése kétféle módon történhet. Melyik a helyes? A város tulajdonában lévő kht. 1999-ben 74%-os fejlesztési támogatással díszburkolatot aktivált a város tulajdonában lévő telken, 40 millió forintos összegben. A végelszámolás előtti értékesítés lehetősége: a díszburkolat nettó értéke 33 M Ft-tal terven felüli értékcsökkenésként kivezetendő, a 24 M Ft-os támogatás rendkívüli bevételként könyvelhető? A díszburkolat szabad forgalomban nem adható el, így az áfaalap lehet 1 M Ft-os érték is? A másik megoldás a végelszámolás végén a tulajdonosnak történő átadás. Ez esetben a díszburkolat nettó értéke egyben a fizetendő áfa alapja is. Mi a szerepe ez esetben a fejlesztési támogatásnak? Hogyan értelmezhető a forrás átadása a tulajdonosnak?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban annyit, hogy a kht. végelszámolása során isalapvetően a cégtörvény végelszámolásra vonatkozó előírásai, továbbá aszámviteli törvény és a végelszámolás sajátosságait szabályozó 72/2006. Korm.rendelet előírásai, valamint a Ptk. vonatkozó rendelkezései...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
Kapcsolódó címkék:  

Előtársasági időszak éves adóbevallásai

Kérdés: Kell-e társaságiadó- és helyiiparűzésiadó-bevallást benyújtani az előtársasági időszakról abban az esetben, ha a társaság az Szt. 135. §-ának (6) bekezdése alapján nem készít beszámolót az alapító okirat ellenjegyzésétől a cégbejegyzésig terjedő időszakról?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem kell a társaságiadó- és ahelyiiparűzésiadó-bevallást benyújtani, mivel nem készül az ezen bevallásokalapját képező, a számviteli törvény szerinti beszámoló. A számviteli beszámolót az előtársasági időszakról csakakkor nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 14.
Kapcsolódó címke:

Nonprofit kft. 2009. évi beszámolója

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a 224/2000. Korm. rendelet előírásait arra a közhasznú társaságra, amely a 2009. évben társasági szerződése módosításával nonprofit kft.-ként működik tovább? A nonprofit gazdasági társaság ugyanis az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja szerint vállalkozó, és mint ilyenre nem terjed ki a Korm. rendelet hatálya.
Részlet a válaszából: […] Valóban a nonprofit kft. nem tartozik a 224/2000. Korm. rendelethatálya alá. Így a Korm. rendeletben a mérlegre, az eredménykimutatásravonatkozó előírásokat nem kell alkalmaznia. A válasznál feltételezzük, hogy a nonprofit kft.-ként továbbműködő közhasznú társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
Kapcsolódó címke:

Vitorlás hajó bérbeadása (áfa)

Kérdés: Egy belföldi illetőségű, általánosforgalmiadó-, ill. társaságiadó-alany betéti társaság 8903 vámtarifaszámú vitorlás hajót vásárolt bérbeadás céljára egy belföldi kft.-től, aki 20% áfát hárított át. 1. Levonásba helyezhető-e, és ha igen, milyen feltételekkel az áthárított áfa összege? 2. Milyen nyilvántartás szükséges a "túlnyomó részben történő" bérbeadási tevékenység dokumentálására, alátámasztására? 3. Levonásba helyezhetők-e az üzemeltetéshez szükséges alkatrészek, a karbantartási költségek, a kikötőhasználati, téliesítési, bérleti díjak áthárított áfaösszegei? Illetve a társasági adó szempontjából az előbbi költségek elismert költségeknek tekinthetők? 4. Alkalmazható-e az áfaarányosítás a meghatározott időtartamon belül értékesített tárgyi eszköz miatt, ha a beszerzéskor az áfa nem volt levonásba helyezhető, és ebben az esetben az Áfa-tv. 87. §-át kell-e alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdésben leírtakból nem világos, hogy a szóbanforgó vitorlás hajó beszerzésére 2008. január 1-jét megelőzően vagy aztkövetően került sor, a válaszadás során az utóbbi esetet valószínűsítjük, ígyabból indulunk ki.1. Tekintettel arra, hogy a vitorlás hajó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
Kapcsolódó címkék:  

Sikerdíj elszámolása

Kérdés: Társaságunk a pályázati anyagot külső céggel íratta meg. A szerződésben sikerdíjként az elnyert támogatási összeg 2%-át határoztuk meg. A sikerdíj a kifizetés évében költségként elszámolható? A pályázatban megjelölt gépek beszerzésében a pályázatíró nem vett részt. Helyesen gondolom, hogy a sikerdíj nem része a tárgyi eszközök bekerülési értékének? És nem kell aktiválandó összegként könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a kérdező alapvetően téved asikerdíj minősítésében. A kérdésben leírtakból az következik, hogy a pályázati anyagsikeres megírásáért fizették ki az elnyert támogatási összeg 2 százalékát.Persze az is lehet, hogy külön is fizettek a pályázat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
Kapcsolódó címke:

Befektetési jegyek értékelése

Kérdés: A társaság nemzetközi részvényalapba helyezte szabad pénzeszközeit, hosszú távra. Az ismert nemzetközi pénzügyi helyzet miatt a részvényalapok árfolyama több mint 30 százalékkal csökkent 2008. december 31-re. Értékvesztést kell-e elszámolni? Ha igen, akkor az értékvesztés összege hogyan befolyásolja a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (6) bekezdésének 2. és 3. pontja alapján: ahatározott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegyeket ahitelviszonyt megtestesítő értékpapírok között kell kimutatni, a határozatlanfutamidejű befektetési alap által kibocsátottakat pedig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés veszteség esetén

Kérdés: A társaság 2007. évi beszámolója jelentős összegű hibákat tartalmaz. A hibák és hibahatások alapján a nyereséges év veszteséggel zárul. 2008. év is veszteséges lesz. A tulajdonosok által elfogadott és 2008 májusában közzétett 2007. évi beszámolóban a tárgyévi adózott eredmény és az eredménytartalék összege fizetendő osztalékként került kimutatásra. A 2007. évi jóváhagyott osztalék nem került kifizetésre. A 2007. évi beszámoló ismételt közzétételekor a tulajdonosok módosíthatják-e az osztalékfizetésre vonatkozó döntésüket?
Részlet a válaszából: […] A decemberben feltett kérdés arra utal, hogy a 2007. évibeszámolóval kapcsolatos jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatásátdecemberben ismerték meg, és az Szt. 3. §-a (3) bekezdésének 5. pontja szerinta megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Vásárolt részesedés apportálásának nyeresége

Kérdés: A kft. 20 millió forintért vásárolt egy üzletrészt, amelyet nyilvántartásba vett a befektetett eszközök között. Később ezt az üzletrészt apportálta egy másik kft.-be, de az apportálást megelőzően felértékelésre került, a társasági szerződés szerint 80 millió forintra. Az üzletrész apportjának könyvelésekor 60 millió forint rendkívüli eredmény keletkezett. Ez után a társasági adót és a különadót meg kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt – és itt nem hivatkozott – könyvelésitételek helyesek, amiből az következik, hogy a társaságba bevitt üzletrésznyilvántartási értékét (20 millió forintot) rendkívüli ráfordításként, atársasági szerződésben elismert értékét (a 80 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címke:

Ingatlanvásárlás esetén az eredeti állapot visszaállítása

Kérdés: Társaságunk 2007 januárjában ingatlant vásárolt egy olyan cégtől, amely igen nagy összeggel tartozott nekünk. A cég ezt követően felszámolás alá került, és a felszámoló megtámadta az adásvételi szerződést. A pert megnyerte, a bíróság visszaállította az eredeti állapotot 2008 májusában. A vételt követően az ingatlant aktiváltuk, és értékcsökkenést számoltunk el. Hogyan tudjuk ezt a könyvelésben rendezni 2008-ban?
Részlet a válaszából: […] A két fél közötti adásvételi szerződés alapján vásárolt,birtokba és rendeltetésszerűen használatba vett ingatlan aktiválása megfelel ajogszabályi előírásoknak, és természetes a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásais. A felszámoló – a bíróság ítélete szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címkék:  

Bérelt üzlethelyiség beruházásához kapcsolódó hitel elengedése

Kérdés: Társaságunk bevásárlóközpontban bérelt üzlethelyiséget, amelynek egy részén társhasználói szerződéssel másik partner termékeit is értékesíti. A partner az üzlethelyiség kialakítására, a beruházáshoz hitelt nyújtott társaságunknak, amelyet társaságunk az üzemeltetési szerződés ideje, 10 év alatt törleszt. A bérleti szerződés idő előtt megszűnt. A hitel futamidejéből még 8 év hátravan. A partner cég a hitel hátralévő részének a törlesztésétől eltekint, mivel a beruházás értéke elveszett. Hogyan kell az elengedett hitel összegét a kötelezettségek közül kivezetni?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázandó néhány probléma.Feltételezzük, hogy a bevásárlóközpontban béreltüzlethelyiség kialakítása az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7. pontja szerintiberuházásnak, esetleg a 8. pontja szerinti felújításnak minősül, és így annak abekerülési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
70
71
72
116