1156 talált cikk a társasági adó kifejezésre

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?

Kérdés: A bt. tagjai úgy döntöttek, hogy 2008-ban végelszámolással megszüntetik a bt.-t. A beltag 50%-ban X kft., a kültag 50%-ban magánszemély. A jegyzett tőke 1500 E Ft, az eredménytartalék 500 E Ft. A pénzeszközök 2000 E Ft. A vagyonfelosztási javaslat alapján X kft.-t megilleti a pénzeszközök 50%-a, azaz 1000 E Ft. A magánszemélynél a kapott 1000 E Ft vállalkozásból kivont jövedelem (amelynek az adóját a magánszemélynek kell bevallania és befizetnie). Az X Kft.-nél a kapott 1000 E Ft-ot miként kell kimutatni? Csökkenthető annak összegével a társasági adó alapja?

Kérdés: Társaságunk személyautókat bérel, de saját tulajdonában is van személygépkocsi. Ezekre a személygépkocsikra engedélyezve van a magánhasználat. A személygépkocsik után társaságunk megfizette a cégautóadót. A dolgozók nem vezetnek útnyilvántartást, mivel a cégautóadó megfizetésre került. Február 1-jétől kötelező-e vezetni az útnyilvántartást? Ha nincs útnyilvántartás, akkor kinek milyen adófizetési kötelezettsége van? A gépjárművek elszámolt költségei növelik a társaságiadó-alapot? A dolgozónak keletkezik-e jövedelme, vagy a társaságnak kell a természetbeni juttatás után az adót megfizetni?

Kérdés: Cégünknél az APEH átfogó ellenőrzést tartott a 2002-2004. évek vonatkozásában 2007-ben, amelynek során adóhiányt, adóbírságot, mulasztási bírságot, késedelmi pótlékot állapított meg, amelyet az APEH-határozat jogerőre emelkedését követően még 2007-ben megfizetett a cég. Mivel a hiba jelentősnek minősült, az adóhiányt 2002-2004. évekre könyveltük önrevízióként, a szankciókat pedig 2007-re. 2007. év végén az APEH-határozatot bírósági úton megtámadtuk. 2008. év végén a bíróság helyt adott kérelmünknek, és az APEH-et új határozat hozatalára kötelezte. Az új APEH-határozat 2009-ben várható a befizetett összegek visszafizetésével és késedelmi kamattal. Az APEH által visszatérítendő adóterhet és bírságokat hogyan és mely évekre kell elszámolni? Ezek a tételek a társaságiadó-bevallásban hogyan vehetők figyelembe?

Kérdés: Az elmúlt évben a mérlegkészítés időpontját követően több, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos tétel merült fel, amelyeknek a számvitelben, a társaságiadó-alap tekintetében való helyes kezelésével kapcsolatban bizonytalanok vagyunk. Többéves földbérleti szerződést kötöttünk a szántóterület bérletére az NFA-val. 2007. évben elemi károk miatt bérletidíj-mérséklést kértünk, amelyet az év végéig nem bíráltak el. Így 2007. évre a szerződés szerinti (mérséklés nélküli) díjat könyveltük a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. A mérlegkészítés időpontja 2008. január 31. A jelentős összegű bérletidíj-mérséklést tartalmazó, 2007. december 31-i teljesítési időpontú, 2008. májusi kiállítású számla 2008. májusában érkezett meg. A 2007. évre elszámolt, időbelileg elhatárolt díj és a számlázott díj különbözetét 2008. évi egyéb bevételként számoltuk el. A cukorrépa értékesítése kapcsán többször előfordult, hogy a cukorgyár a végleges elszámolást a későbbi években kialakult árfolyamok függvényében korrigálta. Például 2004-2005. évekre vonatkozó teljesítéssel 2006-ban bocsátott ki árbevételt növelő, illetve csökkentő számlát. A társaságiadó-alapnál ezeket a tételeket a 2006. év elszámolásában szerepeltettük. Ez esetben – úgy véljük – helyesen jártunk el, mert a nem jelentős összegű tételeket a tudomásunkra jutás évében könyveltük. További kérdés, a társasági adónál is határ-e a mérlegkészítés időpontja? Van-e az adó szempontjából jelentős összeg? Helyesen jártunk-e el, hogy a fenti esetekben a társasági adó alapjára vonatkozóan nem végeztünk önellenőrzést? Megoldás-e az, ha a számviteli politikában rögzítjük az általunk alkalmazott eljárást?

Kérdés: A társaság jelenleg bérelt telephelyen működik, gépeit is itt tárolja. A bérbeadó szerződésszerűen bejelentette, hogy a bérleményt egyéb hasznosítási elképzelései miatt nem kívánja a továbbiakban bérbe adni. Lehetőségként kínálkozott bérlésre, esetleg későbbi megvételre a társaság tulajdonosainak a tulajdonában álló, a szomszédos településen elhelyezkedő terület. Ezen terület jelenlegi művelési ági besorolása azonban nem megfelelő. Az érintett önkormányzat a változtatást támogatta, a szükséges tervezési munkát azonban csak abban az esetben kezdeményezi, ha a kft. állja annak a költségeit. Továbbá azt is kikötötte, hogy a kft.-hez nem köthető módosítások a Településszerkezeti tervbe, a Szabályozási tervbe, a Helyi építési szabályzatba is belekerüljenek. A kft. magára vállalta a teljes költséget. A tervezői munka egy része már 2008-ban megvalósult, másik része 2009-ben. A leírtak alapján a tervezői munka költsége a társasági adó, illetve a különadó rendszerében a részteljesítések éveiben elismert költségnek számít-e? Az áfa visszaigényelhető?

Kérdés: A kft. követelése 5 millió forint a zrt.-vel szemben. A kft.-nek a zrt. már öt éve tartozik. A zrt. felszámolási eljárás alatt áll. A kft.-nek kell-e ajándékozási illetéket fizetnie, ha elengedi 5 millió forintos követelését abban az esetben, ha a követelést a felszámoló nem minősítette behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősítette? A zrt.-nek kell-e ajándékozási illetéket fizetnie, ha a kft. elengedi 5 millió forintos követelését úgy, hogy a követelést a felszámoló nem minősítette behajthatatlannak, illetve ha azt behajthatatlannak minősítette?

Kérdés: A Számviteli Levelek 183-as számában megjelent 3818. Árva gyerek bankszámlájára átutalt összeg című tájékoztatással kapcsolatosan kérdezem, hogy a bankszámlára történő utalással teljesített ajándékozás esetén nincs szja-kötelezettség? Jelenti ez azt, hogy a társasági adó megfizetésével bármely magánszemélynek adómentesen adhatunk ajándékba pénzt, feltéve hogy azt a bankszámlára utaljuk, és nincs velünk semmilyen munkavégzésre irányuló jogviszonyban?

Kérdés: "SZ" egyéni vállalkozó tartozik "L" kft.-nek 54 millió forinttal. "CS" kft. megveszi a fenti összegű tartozást 30 millió forintért "L" kft.-től. A továbbiakban "CS" kft. tartozik "L" kft.-nek 30 millió forinttal, "SZ" pedig tartozik "CS" kft.-nek 54 millió forinttal. Az Szt. 33. §-ának (1) bekezdése szerint az ellentételezés nélküli tartozásátvállalást el kell határolni. A fenti esemény ellentételezés nélkülinek minősül-e? Hogyan kell könyvelni? Módosítja-e a társasági adó alapját? Mi a teendő, ha "SZ" egyéni vállalkozó megszünteti a vállalkozását, és "CS" kft.-nek behajthatatlan követelése lesz?

Kérdés: Nyereményakció keretében a zrt. meghatározott pénzösszeget szeretne nyereményként kisorsolni. A részvétel feltétele, hogy a zrt. viszonteladóinál a zrt. termékeiből meghatározott értékben magánszemély vásároljon, és a vásárlásról kiállított számlát a zrt.-nek visszaküldje. Ebben az esetben a nyeremény az Szja-tv. 76. §-a alá tartozik, és a zrt. kifizetőként 25 százalék adót von le. Hogyan történik ekkor a pénzbeli nyeremény számviteli elszámolása?