Eszközök bontási költségeinek elszámolása

Kérdés: Vállalkozásunk köteles átadni több épületét az önkormányzatnak. Az épületekben lévő berendezések egy részére azonban a továbbiakban is szükségünk van. Egy részüket selejtezzük, ezzel nincs is problémám. Mit kell csinálni azon eszközök bontási költségével, amelyeket ugyanolyan formában, csak egy másik épületben használunk tovább?
Részlet a válaszából: […] Az eszközök (ideértve a tárgyi eszközöket is)megszüntetésével, bontásával kapcsolatos költségeket – főszabályként – afelmerülés időszakában, az eredményt terhelő költségként, az 5. számlaosztálymegfelelő számláin kell elszámolni, és mint ilyen költségeket a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Közös költség elszámolása számla nélkül

Kérdés: A kft. magánszemélyektől bérel lakást iroda céljára. A közüzemi költségeket átírattuk a kft. nevére. A közös költségeket is a kft. fizeti. Több helyen olvastam, hogy a közös költséget a magánszemélynek kell megfizetnie, a kft. csak a magánszemély által számlázott bérleti díj részeként számolhatja el költségként. Miért nem lehet a banki befizetés és a szerződés alapján a kft.-nél saját költségként elszámolni? Hiszen a költségelszámolás hiteles bizonylatolása így is biztosítva van. Melyik számviteli vagy adózási alapelv sérül, ha a költség közvetlenül a bérbevevőt terheli?
Részlet a válaszából: […] Az utolsó kérdésre a válaszunk az, alapvető számviteli ésadózási követelmény, hogy a költség azt terhelje, akinek (amelynek) atevékenysége érdekében az felmerült. Nyilvánvaló, hogy a bérbevevő tevékenységeérdekében felmerült költségek a bérbevevőt kell, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.

Tartozásátvállalás ellenérték fejében

Kérdés: A privatizációban részt vevő MRP-szervezet értékesíteni kívánja a birtokában lévő részvényeket a privatizációban szintén részt vevő gazdasági társaságnak oly módon, hogy a részvényvásárló társaság az MRP-szervezet által a részvényvásárlásra felvett hitelt átvállalja. A hitelátvállalás következtében van-e a hitelt átvállaló társaságnak társaságiadó-alapot növelő kötelezettsége, illetve kell-e növelnie az adóalapot az átvállalt hitel kamatfizetési kötelezettségének összegével?
Részlet a válaszából: […] Előre kell bocsátani, a tartozásátvállalás szerződésesfeltételeit a Ptk. 332. §-ában foglaltak tartalmazzák. Az adott esetben azonbannemcsak tartozásátvállalásról van szó, hanem részvények értékesítéséről is,feltételezhetően a részvények eladási ára megegyezik az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Tagi kölcsön elengedése

Kérdés: A kft. tagja tagi kölcsönt adott a kft.-nek, amelyet nem kér vissza. Rendkívüli bevételként könyvelem. Ha nem akarjuk ezzel csökkenteni az adózás előtti eredményt, megtehetem? A törvényből azt értem, hogy csökkentheti, tehát nem kötelező.
Részlet a válaszából: […] A tagi kölcsön elengedésével – többek között – részletesenfoglalkoztunk a Számviteli Levelek 96. számában az 1965. kérdésre adottválaszban. A válaszban ugyan úgy fogalmaztunk, hogy csökkenthető az adózás előttieredmény az elengedett tagi kölcsön összegével, nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Térítés nélküli átadás

Kérdés: Cégünk személygépkocsit ad át térítés nélkül. A térítés nélküli átadásról kiállított bizonylat számla vagy egyszerűsített számla. A személyautó nettó értékének kivezetésekor az eszközprogram feladása alapján kerül az rendkívüli ráfordításként elszámolásra. A számlázóprogrammal a következőképpen könyveljük a térítés nélküli átadást: T 311 (vevő) – K 05 technikai számla, K 467 fizetendő áfa. Vegyes tétellel: T 05 – K 311 a nettó érték, T 88 – K 311 a le nem vonható áfa. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A térítés nélküli eszközátadás esetén a fizetendő áfadokumentálására az Áfa-tv. 43. §-ának (4) bekezdése szerint bizonylatot kellkiállítani. Erre valóban megfelelő a számla (az egyszerűsített számla nem, mertaz ellenértéket nem készpénzzel egyenlítik ki, sőt ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Működési költségek fedezetére kapott támogatás

Kérdés: A gazdasági társaság többségi tulajdonosától (költségvetési szervtől) pénzeszközt kapott működési feladatainak ellátására. A támogatási szerződésben nincs kikötés arra vonatkozóan, hogy az átadott pénz visszakövetelhető-e. A társaság az átvett pénzeszközt működési feladatainak finanszírozására használhatja fel, a felhasználással elszámolni tartozik. A társaságnak milyen feladatai és kötelezettségei vannak a pénz jóváírása után? A társaság könyvelését, adózását (áfa, társasági adó, egyéb) az ügylet milyen módon befolyásolja?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerint – bár a megfogalmazás nem pontos – a társaságaz átvett pénzeszközt működési feladatainak finanszírozására használhatja fel,a felhasználásról elszámolással tartozik. Az ilyen feltételekkel átvettpénzeszközt véglegesen kapott, a működési költségeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Termékminta elszámolása

Kérdés: Cégünk az általa gyártott termékekből a vevőnek először 2-3 db mintát küld. Ez termékváltozásonként évente 1-2 alkalommal fordul elő. Jól dokumentálja-e dolgot, ha piaci értéken számlázza a mintát, és rendkívüli bevételként könyveli, a küldött minta után az áfát megfizeti?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak valóban rendkívüliek. Nem az elszámolásmódja alapján, inkább az alkalmazott módszer szerint.A termék megismertetése, forgalmának növelése céljábóladott, az Szja-tv. szerint természetbeni juttatásnak minősülő árumintátáltalában térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet

Kérdés: A Számviteli Levelek 136. számában a 2763. számú kérdésre adott válaszban azt írják, hogy a munkáltató által átvállalt egyéni járulék (a 6+8,5 százalék) a vállalkozás igazolt költsége. Véleményem szerint ez sajnos nem így van. Ez egy átvállalt kötelezettség, amely a társasági adó alapját növeli. A jogszabály alapján átvállalt kötelezettség esetén az adóalap semleges, de ezt a jogszabály nem teszi lehetővé.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a szóban forgó esetben amunkavállalót terhelő kötelezettségről nem beszélhetünk. A kötelezettségfogalmát az Szt. 42. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. Ezek egyike sem olyan,amely a munkavállaló kötelezettsége lenne, és amelyet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Elengedett tagi kölcsön

Kérdés: Hogyan kell a társaságnál elszámolni az elengedett tagi kölcsönt és az Szja-tv. átmeneti rendelkezése szerint az elengedett összeggel egyező osztalékot? Negatív adózott eredmény esetén is kifizethető az ilyen címen meghatározott osztalék?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. a 2006. szeptember 1-jétől hatályos átmenetirendelkezése alapján, az osztalék adózására vonatkozó rendelkezésektőleltérően, a 2006. június 9-én fennálló tagi kölcsön 2006. adóévi elengedéseesetén a magánszemély (a tag) a számviteli előírások szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

Korengedményes nyugdíjazás költségeinek elszámolása

Kérdés: A kft. ügyvezető igazgatója 82 százalékban tulajdonosa a kft.-nek. Az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban látja el. 2006-ban jogosultságot szerez a korengedményes nyugdíjra. A társaság által átvállalt összeg elszámolható-e a kifizetés időszakában egy összegben költségként? Kell-e emiatt a társasági adó alapját módosítani?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint a személyijellegű egyéb kifizetések közé tartozik "a munkáltatói hozzájárulás akorengedményes nyugdíj igénybevételéhez". A korengedményes nyugdíjazás miattfizetendő összeget a korengedményes munkavállaló nyugdíjas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.
1
82
83
84
112