Közútberuházás átadása

Kérdés: Társaságunknak ahhoz, hogy a birtokában lévő telken építkezést kezdhessen, előzetesen utat kell építenie, amelyet jogszabályi kötelezettség alapján az önkormányzatnak át kell adnunk. A beruházást befejezetlenként kell nyilvántartani? Áfa-visszaigénylésnél tárgyieszköz-beszerzésnek minősül az útberuházás?
Részlet a válaszából: […] A létrehozott út, közút az ingatlanok közé tartozik (egyébépítmény), mint ilyen tárgyi eszköznek minősül, és mint ilyennek amegvalósítása beruházásként számolandó el a társaságnál. Jogszabályirendelkezés alapján a megvalósított közutat, a rendeltetésszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Melioráció amortizációja

Kérdés: Szántó művelési ágú bérelt földterület öntözését csepegtetős rendszerű beruházással ("melioráció") kívánja a bérlő társaság megoldani a bérbeadó hozzájárulásával. A bérlő eszközei között nyilvántartásba vett tárgyi eszköz után a társasági adóban milyen mértékű értékcsökkenés számolható el?
Részlet a válaszából: […] Mivel a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló,vízháztartást szabályozó építmény (a csepegtetőrendszerű öntözést biztosítóberuházás) különálló tárgyi eszköz, nem lehet a földterület része, a bérlőáltal megvalósított beruházást nem idegen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Negatív előjelű számla

Kérdés: Amennyiben egy partnernek a szolgáltatási szerződés meghosszabbításáért "sign-on" bónuszt ad cégünk a szerződés kiegészítésében meghatározott összeggel, negatív előjelű számla kiállításával megteheti-e ezt?
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján nem egyértelmű, hogy mit kell érteni a"sign-on" bónuszon. Ha a partnerrel kötött szolgáltatási szerződésmeghosszabbításáért a kérdező cég jutalmat, bónuszt kíván fizetni, akkor vagy aszolgáltató számláz magasabb összeget a kérdező cég felé a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
Kapcsolódó címkék:  

Épülő ingatlan hasznosításra történő átadása

Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem, mert az sérti mind aszámviteli törvény, mind a Ptk. előírásait, sőt adófizetési kötelezettségeltitkolását is eredményezheti. A számviteli előírások szerint külön-külön tárgyi eszköznekminősül a telek és a rajta felépült épület....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
Kapcsolódó címke:

Ingatlan bérlője felújítja a házat

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú ingatlan bérlője. Az általunk bérelt rész nem lakásként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de vannak lakások is az épületben, amelyet magánszemélyek bérelnek. Cégünk vállalta a teljes épülethomlokzat felújításának pénzügyi fedezetét. Hogyan számolható el a teljes felújítás? Az áfa milyen módon igényelhető vissza?
Részlet a válaszából: […] A válasz alátámasztásához elsősorban a Ptk.-nak a bérletrevonatkozó előírásait kell figyelembe venni. A Ptk. 424. §-ának (1) bekezdése szerint a bérbeadó szavatolazért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartalma alatt szerződésszerűhasználatra alkalmas, és egyébként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.
Kapcsolódó címke:

Befejezetlen termelés felszámolás esetén

Kérdés: Cégünk építőipari középvállalkozás. Vállalkozási szerződés alapján nagy összegű követelésünk van egy felszámolás alá került céggel szemben. A munka elkészült, de a számlát teljesítésigazolás hiányában nem tudtuk benyújtani. Ez a követelés a 2006. évi mérlegben mint befejezetlen termelés szerepel. Hogyan vezethető ki a könyvekből, hogy minél kisebb veszteséget eredményezzen? (A beépített anyagok és az alvállalkozói teljesítmények értékét sem kapjuk meg.)
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 56. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a befejezetlentermelés bekerülési értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint amérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, a különbözetetértékvesztésként kell elszámolni. A kérdésben leírtakból az következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.
Kapcsolódó címkék:  

Közműfejlesztési hozzájárulás

Kérdés: A kft. részére a víziközmű-társulat 1900 E Ft összegű szennyvíz-csatornázási közmű-hozzájárulást vetett ki. A hozzájárulás összegét két részben kell (2007-ben és 2008-ban) megfizetni. El lehet-e számolni ezen összegeket az adott évben ráfordításként, vagy azokat az immateriális javak között (vagyoni értékű jogként) lehet elszámolni? Ez utóbbi esetben mi a helyes könyvelés? Milyen időponttal kell aktiválni? Felfogható-e befejezetlen beruházásként?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz az Szt. 26. §-a (3) bekezdésének előírásábólkell kiindulni. E szerint az ingatlanok rendeltetésszerű használatáhozkapcsolódó – jogszabályban nevesített – hozzájárulások (idesorolandó a víz- éscsatornahasználati hozzájárulás is) megfizetése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Üzletrész-értékesítés adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] Ahhoz, hogy a kérdésekre válaszolni lehessen, számos egyébkérdésre is választ kell kapni. Egyik ilyen kérdés, hogy jogszerű-e a kérdésbenleírt gazdasági esemény? Egyáltalán megveheti-e (szakszerűen:visszavásárolhatja-e) a kft. az alapító-magánszemélytől az üzletrészét?...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanértékesítés részfizetéssel

Kérdés: Az ingatlanértékesítés eladási árát a vevő csak részben fizette ki, az eladó az áfát teljes mértékben rendezte. Az adásvételi szerződés szerint a részfizetés teljesítése után az új tulajdonos megkezdheti az ingatlanon az átalakítási munkát. Amennyiben azonban a vételárat nem fizeti meg határidőre, az ingatlan kártérítés nélkül visszaszáll az eredeti tulajdonosra. A szerződés szerinti fizetési határidő több hónapja lejárt, a vevőnek vissza kell adnia az ingatlant. Az eladó azt továbbra is értékesíteni akarja. A meghiúsult adásvételi szerződés felbontása lehet-e az eladónál az ingatlan újbóli állományba vételének a bizonylata, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia a tartozás értékén? Helyes-e, ha az eladó a visszakapott ingatlant a 2. számlaosztályban veszi nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] Az ingatlan újbóli állományba vételét nem lehet közvetlenüla meghiúsult adásvételi szerződéssel bizonylatolni. A kérdésben leírt esetbenaz Szt. 73. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint, annakértelemszerű alkalmazásával kell eljárni. A hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Vevőkövetelés elismertetése

Kérdés: A vevőkövetelés elismertetésére készített leveleket a társaság nem küldte ki. A mérlegben csak elismert követelés állítható be. Mi a teendő? Egyáltalán vissza kell-e könyvelni ezeket a tételeket? Mit csináljon a könyvelő, a könyvvizsgáló?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 29. §-ának (2) bekezdése alapján vevőköveteléskéntkell kimutatni minden olyan követelést, ami a vállalkozó által teljesített – avevő által elismert – termékértékesítésből, szolgáltatásnyújtásból származik.Ezen előírás alapján tehát követelést csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.
Kapcsolódó címkék:  
1
82
83
84
117