1172 talált állásfoglalás a társasági adó kifejezésre

Kérdés: Társaságunk 2007-ben a telephely létesítésekor megvásárolt épületet lebontja. A megvásárolt épület beszerzéskori értéke a beruházási számlán van, amortizáció nem került elszámolásra. Az épület helyére egy új termelőcsarnok megépítését tervezzük, a megvalósítása azonban még bizonytalan. A cég területén még tereprendezés is történt. Az üresen maradt telket nem kívánjuk értékesíteni. Ez esetben a lebontott épület könyv szerinti értéke és bontási költségei az eredmény terhére elszámolandók, vagy a telek értékét növeli, a piaci értéket meghaladó rész a később megépítendő épület beszerzési értékét növeli? Azt terven felüli értékcsökkenésként kell előbb elszámolni? Milyen adókonzekvenciákkal járhat a döntés, ha a bontási költségekkel, az épület bekerülési értékével nem rontjuk az eredményt?

Kérdés: A földtulajdonosok vadászati közössége alapítását a vadászati-tv. 6. §-ának (2) bekezdése szabályozza. A társaságiadó-törvény felsorolásszerűen határozza meg a társasági adó alanyait, a földtulajdonosok vadászati közösségét nem sorolja ide, így nem alanya a társasági adónak. A vdászati tv. szerint viszont jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat. A tevékenységéhez az APEH adószámot adott ki, az áfának az általános szabályok szerint alanya. Az Szt. egyéb szervezetekre vonatkozó szabályai szerint kell a könyvelését a földtulajdonosi közösségnek végezni, figyelemmel a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendeletben foglaltakra? Ha év végén adózás előtti eredménye van a közösségnek vadgazdálkodásból (célja szerinti eredmény) vagy vadhús-értékesítésből (ami vállalkozási eredmény), kell számolni "adót"? Vagy a keletkezett eredmény felosztható a közösség tagjai között, ha így döntenek, és esetleg szja-s jövedelmet kapnak a tagok?

Kérdés: Társaságunknak ahhoz, hogy a birtokában lévő telken építkezést kezdhessen, előzetesen utat kell építenie, amelyet jogszabályi kötelezettség alapján az önkormányzatnak át kell adnunk. A beruházást befejezetlenként kell nyilvántartani? Áfa-visszaigénylésnél tárgyieszköz-beszerzésnek minősül az útberuházás?

Kérdés: Szántó művelési ágú bérelt földterület öntözését csepegtetős rendszerű beruházással ("melioráció") kívánja a bérlő társaság megoldani a bérbeadó hozzájárulásával. A bérlő eszközei között nyilvántartásba vett tárgyi eszköz után a társasági adóban milyen mértékű értékcsökkenés számolható el?

Kérdés: Amennyiben egy partnernek a szolgáltatási szerződés meghosszabbításáért "sign-on" bónuszt ad cégünk a szerződés kiegészítésében meghatározott összeggel, negatív előjelű számla kiállításával megteheti-e ezt?

Kérdés: Magánszemély saját nevére ingatlanberuházást végez. Az építkezés folyamán a magánszemély az üzletek vonatkozásában hasznosítási szerződést köt egy gazdasági társasággal 10 évre. A szerződés alapján a gazdasági társaság megépíti az üzleteket (elvégzi a beruházást). Az így elszámolt költségeket a társaság magára vállalja, amelyet halasztott ráfordításként számol el. A hasznosításra átvett ingatlanrészt a gazdasági társaság bérbe adja, amelyből bevétele lesz, ami fedezetet nyújt az évenként elszámolt halasztott ráfordításra. Az épület a magánszemély nevén van, az ő nevére szól az építési engedély is, illetve a használatbavételi engedély. Elfogadható-e így az ingatlan elszámolása?

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú ingatlan bérlője. Az általunk bérelt rész nem lakásként szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de vannak lakások is az épületben, amelyet magánszemélyek bérelnek. Cégünk vállalta a teljes épülethomlokzat felújításának pénzügyi fedezetét. Hogyan számolható el a teljes felújítás? Az áfa milyen módon igényelhető vissza?

Kérdés: Cégünk építőipari középvállalkozás. Vállalkozási szerződés alapján nagy összegű követelésünk van egy felszámolás alá került céggel szemben. A munka elkészült, de a számlát teljesítésigazolás hiányában nem tudtuk benyújtani. Ez a követelés a 2006. évi mérlegben mint befejezetlen termelés szerepel. Hogyan vezethető ki a könyvekből, hogy minél kisebb veszteséget eredményezzen? (A beépített anyagok és az alvállalkozói teljesítmények értékét sem kapjuk meg.)

Kérdés: A kft. részére a víziközmű-társulat 1900 E Ft összegű szennyvíz-csatornázási közmű-hozzájárulást vetett ki. A hozzájárulás összegét két részben kell (2007-ben és 2008-ban) megfizetni. El lehet-e számolni ezen összegeket az adott évben ráfordításként, vagy azokat az immateriális javak között (vagyoni értékű jogként) lehet elszámolni? Ez utóbbi esetben mi a helyes könyvelés? Milyen időponttal kell aktiválni? Felfogható-e befejezetlen beruházásként?

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió Ft) 20 millió Ft-ért és egy – a nyilvántartás szerint – 10 millió Ft (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van mind a magánszemélynél, mind a kft.-nél?