Közhasznú nonprofit gazdasági társaság

Kérdés: A nonprofit gazdasági társaság a beszámolóját az Szt. és a cégtörvény előírása szerint helyezi letétbe. A közhasznú besorolás megtartásának feltétele, hogy a beszámolóhoz közhasznúsági mellékletet készítsen. Az Országos Bírósági Hivatal csak a civilszervezetek beszámolóit őrzi. A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak kell-e közhasznúsági mellékletet készítenie, és ha igen, hol és hogyan kell azt nyilvánosságra hozni? Kiegészítő mellékletben? Honlapon?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 4. §-a alapján a nonprofit gazdasági társaság külön törvényben meghatározottak szerint közhasznú jogállású lehet. A közhasznú tevékenységet a társasági szerződésben (alapszabályban, alapító okiratban) meg kell határozni. A közhasznú szervezeti minőséget –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 7.

Kisadózó vállalkozások tételes adója, megszűnés

Kérdés: A bt. 2013. január 1-jétől a kata hatálya alá tartozott, és csak a bevételeit tartja nyilván. 2013. augusztus 1-jétől megszűnik ez a státusza, és visszatér a számviteli törvény hatálya alá. Hogyan kell a visszatérést számviteli szempontból kezelni?
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) választásakor a betéti társaság kikerült a számviteli törvény hatálya alól. Ezen adóalanyiság megszűnésekor visszakerül a számviteli törvény hatálya alá. Ez esetben az adóalanyiság megszűnésének időpontjával záró...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Egyszerűsített végelszámolással történő megszűnés

Kérdés: Az alanyi adómentes betéti társaság egyszerűsített végelszámolással kíván megszűnni. Megszűnés esetén vissza kell térnie az áfakörbe? Korábban a tagok tagi kölcsönt adtak, amely most mint pótbefizetés szerepel a könyvelésben a lekötött tartalék soron. Megszűnhet-e a bt. úgy, hogy a lekötött tartalékok között pótbefizetés szerepel, amelyet a cég nem tud a tagoknak visszafizetni? Ha nem szűnhet meg, mi a megoldás? Kétszer kell közzétenni a beszámolót végelszámolás esetén?
Részlet a válaszából: […] A cégtörvény szerint a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a bt. is) és az egyéni cég végelszámolásának cégbejegyzése egyszerűsített módon történhet, ha a társaság, az egyéni cég a végelszámolás kezdő időpontjától számított 150 napon belül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Ügyvéd, mint a kft. tagja

Kérdés: Kft.-nek lehet-e tagja ügyvédi iroda?
Részlet a válaszából: […] A Gt. a tagokkal szembeni követelményeket az 5. §-ban fogalmazza meg. Ez a törvényi előírás sem az ügyvédet, sem az ügyvédi irodát nem zárja ki a tagok közül.A Gt. 111. §-ának (1) bekezdése alapján a tag kötelezettsége a társasággal szemben csak törzsbetétének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 10.

Feltételes tőkeleszállítás vagy valami más

Kérdés: Társaságunknál a tőke szerkezete kritikussá vált. 2012. 12. 31-én a saját tőke: -122 498; jegyzett tőke: 10 000; lekötött tartalék: 8005; eredménytartalék: 37 079; a mérleg szerinti eredmény: -177 582 E Ft. A tagi kölcsön: 139 639 E Ft. Ügyvédünk feltételes tőkeleszállítást javasol úgy, hogy a jegyzett tőkét csökkentsük -122 498 E Ft-tal, majd emeljük fel a tagi kölcsön apportálásával 132 498 E Ft-tal, így a jegyzett tőke nem fog változni. Hány közbenső mérleget kell készíteni? (A kérdező a könyvelési tételeket is ismerteti, helytelenül!) Az ügyvéd szerint, mivel a jegyzett tőke nem változik, csak számvitelileg kell a módosításokat elvégezni, és csak a feltételes tőkeleszállításról kell kétszer közleményt kiadni, valamint a taggyűlési határozatokat kell elkészíteni. Megoldható-e az, hogy a teljes tagi kölcsön összegéből a jegyzett tőkét emeljük, vagy egy része tőketartalék lehet? A közbenső mérleget közzé kell tenni? Van-e a tőkekorrekciónak adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján megállapítható, hogy az ügyvéd nem ért a számvitelhez, a számokkal is problémák vannak, de a Gt. vonatkozó előírásait sem értelmezi helyesen.A Gt. 159. §-ának (3) bekezdése szerint a törzstőke 114. § (1) bekezdésében meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.

Trafikpályázattal kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: A Trafik Bt. alapítását megelőzően, de azzal összefüggésben keletkeztek költségek, például a koncessziós szerződés megkötéséhez szükséges adóigazolások díjai, erkölcsi bizonyítvány díja stb., amelyek bizonylatait a bt. beltagjának nevére állították ki. Ezek a költségek elszámolhatók a bt.-ben? Vannak adózási terhei az elszámolhatóságnak?
Részlet a válaszából: […] A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény szerint a dohánytermékek kiskereskedelme Magyarországon kizárólagosan az állam hatáskörébe utalt tevékenység, amelynek gyakorlását az állam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Kistehergépjármű-vásárlás magáncélra is

Kérdés: A kft. ügyvezetője kistehergépjárművet vásárolna, amelyet magáncélra is használna. Milyen számviteli, adózási, adminisztrációs feladatot vonna ez maga után a vállalkozásnál, illetve a magánszemélynél?
Részlet a válaszából: […] A válasz elején rögzítjük, az elképzeléssel alapvetően nem értünk egyet. A kérdéshez kapcsolódóan a válaszban csak a legfontosabbakra utalunk.A kistehergépjárművet nem a kft. ügyvezetője, hanem a kft. vásárolná. A megvásárolt gépjárművet elsődlegesen beruházásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A kft. tulajdonosai a kft. tulajdonában lévő saját üzletrészt a kft. tulajdonosainak – tagsági jogviszonyukra tekintettel – 2012. évben ingyenesen átadták taggyűlési határozat alapján, amit a cégbíróság be is jegyzett. A kft. társasági szerződése nem rendelkezik a saját részesedés megváltási módjáról. Ezen jogügyletnek milyen adó- és járulékvonzata van, milyen jövedelemnek minősül, illetve kinek és mikor kell ezeket bevallania? (A NAV álláspontja szerint egyéb jövedelem, és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.)
Részlet a válaszából: […] A visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadásával részletesen foglalkoztunk a Számviteli Levelek 278. számában az 5702. kérdésre adott válaszban. Jelen kérdéshez kapcsolódóan utaltunk az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdésére, amelyből az következik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Tagi kölcsönből tőkeemelés

Kérdés: A tagi kölcsönből származó követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként történő rendelkezésre bocsátását a Gt. nem zárja ki. A tagi kölcsön apportálásának számviteli elszámolásában kérem a segítségüket. Hogyan lehet könyvelni? A tagi kölcsön milyen módon válik apportálhatóvá?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. A Gt. hivatkozott előírása nem zárja ki a nem pénzbeli hozzájárulások közül a társaság tulajdonosának a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Visszavásárolt üzletrész a mérlegben

Kérdés: A visszavásárolt üzletrészt – társasági szerződés eltérő rendelkezése szerint (Gt. 135. §-a) – 5 évig nem idegenítik el. Tekinthető-e ez tartós eszköznek, szerepeltethető-e a befektetett eszközök között a mérlegben?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 24. §-a szerint befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja. A befektetett eszközök közé az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.
1
14
15
16
36