Betéti társaság megszüntetése

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a Számviteli Levelek szerkesztőinek nem feladata a klasszikus értelemben vett tanácsadás. Feladatunk az, hogy a kérdésre adható választ a jogszabályi háttérre hivatkozással adjuk meg, támaszkodva évtizedes szakmai gyakorlatunk tapasztalataira is. Így...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Különféle díjazások tagoknak – új Ptk.

Kérdés: Az új Ptk. szerint a kft. tagja nem vehet fel semmit, csak ha lesz nyeresége? Hogyan kell ezt értelmezni, a tag javára történő kifizetésekre, az osztalékra vonatkozó törvényi előírás alapján? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a lejárulékozott összeget fel szokta venni, mint tagi jövedelmet, továbbá a székhelyen található ingatlan utáni bérleti díjat.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt utalni kell a Gt. előírásaira. A tag javára történő kifizetéseket a Gt. 131. §-a (az új Ptk. 3:184. §-a), az osztalékfizetést a Gt. 132. §-a (az új Ptk. 3:185. §-a) szabályozza. A két szabályozás között egy lényeges és érdemi eltérés van....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Kölcsönből tőkeemelés

Kérdés: Társaságunk 50%-os üzletrészt vásárolt "A" kft.-ben. "A" kft.-nek van egy leányvállalata ("B" kft.). Az üzletrész vásárlását követően "B" kft.-ben tőkét kell emelni. "A" kft.-nek erre nincs anyagi fedezete, ezért a társaság kölcsönt nyújt "A" kft.-nek, aki szintén kölcsönt nyújt "B" kft.-nek, ezáltal megtörténik a tőkeemelés. Hogyan kell a tranzakciót elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy kölcsönből nem lehet tőkét emelni!"B" kft.-ben tőkét emelhet az "A" kft., mint eddigi tulajdonos, de tőkét emelhet a kérdező társaság vagy harmadik személy is. "B" kft. a saját tőkéjét nem tudja megemelni.A kérdésben leírtak alapján a kérdező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Kültag részesedésének értékesítése

Kérdés: Egy belföldi betéti társaság kültagja – külföldi társaság – eladja részesedését egy külföldi természetes személynek, aki a betéti társaság üzletvezetője. Az átruházási szerződés alapján a cégbíróságon a tulajdonosváltást átvezették. A betéti társaságnak – ezenfelül – van-e más teendője? Érint-e bármilyen adózási és számviteli kérdést?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaságnál is át kell vezetni a tulajdonosváltozást. Feltételezzük, hogy a vagyoni betét összetétele nem változott. További teendő számviteli, adózási szempontból nincs.Probléma azonban van, mivel a Gt. 109. §-ában foglaltak alapján a kültag nem lehet a betéti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 27.

Kültag tagi kölcsöne

Kérdés: A betéti társaság kültagja tagi hitelt biztosított a társaság működéséhez. A bt. évek óta veszteséges. A beltag saját vagyonával felel-e a kültag felé, ha a tagi hitelt a kültag visszakéri, és a gazdasági társaságnak nincs vagyona, csak vesztesége?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen.A Gt. 108. §-ának (1) bekezdése alapján a beltag felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan, a kültag csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles, a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Jegyzett tőke emelése az eredménytartalékból

Kérdés: A gazdasági társaság a jegyzett tőke emelését az eredménytartalék terhére kívánja megvalósítani. Milyen fizetési kötelezettség terheli ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból indulunk ki, hogy a kérdés szerinti gazdasági társaság kft.A Gt. 158. §-ának (1) bekezdése alapján a taggyűlés a törzstőkét a társaság törzstőkén felüli vagyonával vagy annak egy részével felemelheti, ha az Szt. szerinti, az előző üzleti évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 13.

Eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. 2013. 01. 01-től átkerült az Szt. és a Tao-tv. hatálya alá. 2012. december 31-én volt olyan számlája, amelynek az ellenértéke nem folyt be, ezért azt evás jövedelemként nem tudta kivenni. Az evabevallásában adóalap-növelő tételként figyelembe vette. A 2013. 01. 01. napra készített nyitó leltárban pénzeszköz, a ki nem egyenlített vevő, a jegyzett tőke (vagyoni betét), valamint evás időszakból származó adózott eredménytartalék szerepel. A társaság tulajdonosa az evás időszak alatt adózott és befolyt összeget az eredménytartalékból kívánja kivenni. Ennek megítélése azonban szakmailag nem egyértelmű. Az Szt. a saját tőkét a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségek különbözeteként határozza meg, de nem szól arról, hogy a különbözetet az eredménytartalékba vagy a tőketartalékba kell helyezni. A Számviteli Levelek 287. számában azt írják, hogy az Eva-tv. hatálya alatt megtermelt ered­mény­­tartalékot adózott eredménytartalékként kell kimutatni. A 163. és a 90. számban a ki nem vett jövedelem forrását a tőketartalékban jelölik meg. Melyik a megfelelő?
Részlet a válaszából: […] Az evából (az utóbbi időben a katából) történő visszatérés szabályaival a Számviteli Levelek több számában foglalkoztunk. Ezek között a kérdésben is hivatkozott 287. számban az 5891. kérdésre adott választ indokolt mérvadónak tekinteni.A kérdés alapján a kérdező cég...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Megszűnt kata-adóalany teendői

Kérdés: Mi a teendője annak a kata-adóalanynak, akinek a NAV határozattal szüntette meg a kata-adóalanyiságát visszamenőleg (októberben március 31-ével)? Milyen adóbevallásokat kell pótolni milyen határidővel?
Részlet a válaszából: […] A Kata-tv. 5. §-a 13 olyan esetet sorol fel, amelyek bekövetkeztekor – a törvény rendelkezéséből fakadóan – megszűnik a kisadózók tételes adója szerinti adóalanyiság. Ezeknek a többségéről az adóhatóság határozattal értesíti az adózót, mint ahogy ez a kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 12.

Jegyzett tőke emelése készpénzzel

Kérdés: "A" kft. 80%-os tulajdonosa "B" kft.-nek, amelynek a jegyzett tőkéje 500 ezer Ft. "A" kft. 5 millió Ft-tal szeretné ezt megemelni. Történhet-e pénztárból pénztárba a tőkeemelés? Sérti-e az Art. 38. §-ának "készpénzfizetés korlátozását" célzó 1,5 millió forintos határt? Vonatkozik-e rá a készpénzforgalomra vonatkozó bejelentési kötelezettség, illetve a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos bejelentési szabály? Törvényszerű-e a tőkeemelés, ha 5 hónapban 1-1 millió Ft tőkeemelést hajtanak végre készpénzben?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 154. §-a alapján a törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával. A törzstőke felemeléséről a taggyűlés jogosult dönteni a társasági szerződés módosítására vonatkozó szabályok betartásával. A Gt. nem rendelkezik arról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.

Visszavásárolt üzletrész bevonása

Kérdés: Az 5702. kérdéshez kapcsolódva kérném a kontírozási tételeket azon részéhez, amely az adófizetési kötelezettség nélkül járó üzletrész-átruházással foglalkozik. Milyen összeggel emeljük ebben az esetben a jegyzett tőkét? Az ügylet végén a saját tőke marad 141 millió Ft?
Részlet a válaszából: […] A Számviteli Levelek 278. számában az 5702. kérdésre adott válasz végén nem adófizetési kötelezettség nélkül járó üzletrész-átruházással foglalkoztunk. Azt írtuk, hogy a visszavásárolt üzletrész tagok közötti szétosztása helyett jobb döntés lett volna, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 21.
1
13
14
15
36