Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke

Kérdés: A kft. 90%-os tulajdoni hányadú tagja 2012. augusztusban meghalt. A társasági szerződés kizárja a kft. üzletrészének az örökösök általi öröklését. 2012 novemberében a megmaradt tulajdonosok módosították a kft. társasági szerződését azzal, hogy az elhunyt többségi tulajdonos üzletrészét a kft. visszavásárolja, amelyet a tagok 5 év alatt váltanak meg. A hagyatéki eljárás 2013. áprilisban volt, a végzésben, illetve a kapcsolódó ügyvédi okiratban rögzítették, hogy az elhunyt tulajdonos üzletrészét piaci értéken 2013-ban két részletben váltja meg a társaság. Az örökösök az ellenérték megváltására 2012 augusztusától jogosultak. A társasági szerződést a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt a többi tulajdonos módosította, még a 2012. évi beszámoló lezárása előtt.
Részlet a válaszából: […] A válaszadó számára furcsa, hogy a társasági szerződés kizárja az üzletrész öröklését, de ez jogi kérdés. Az viszont a jogszabályok ismeretének a hiányára utal, hogy a 90%-os tulajdoni hányadú tag üzletrészéről a kisebbség a hagyatéki eljárás befejezése előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Ügyvezetői feladatok ellátásának számlázása

Kérdés: "Z" társaság alapító okirata alapján az ügyvezető tevékenységét megbízási jogviszony alapján látja el. Ügyvezetőként XY magánszemélyt jelölték ki. "Z" cég szolgáltatási szerződést kötött "K" céggel az ügyvezetői feladatok ellátására, a feladat ellátásával kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre, felelősségre, valamint annak díjazására és egyéb juttatásaira. Szerződésben rögzítették, hogy a feladatot XY magánszemély láthatja el. Ezek alapján XY magánszemélynek "Z" cégben nincs biztosítási jogviszonya, "K" cég számlázza a szolgáltatását "Z" társaságnak. A fenti gyakorlat sérti-e a Gt. vagy más jogszabály előírásait?
Részlet a válaszából: […] A választ a hatályos Gt. előírásai alapján adjuk meg.A Gt. 21. §-ának előírásai alapján a gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ebből is és a paragrafus egyéb előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Belépés a bt.-be

Kérdés: A kft. kültagként belép a bt.-be. Hogyan kell ezt könyvelni mindkét gazdasági társaságban?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdés tisztázandó.A kft. belépését megelőzően módosítani kell a bt. társasági szerződését, meg kell határozni a társasági szerződésben a kft. vagyoni hozzájárulásának összegét, továbbá azt, hogy a kft. mint kültag csak a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Osztalék a kata hatálya alatt

Kérdés: A bt. 2013. évre bejelentkezett a kata hatálya alá. A bt.-ben a beltag 25%, egyik kültag 50%, másik kültag 25% tulajdoni hányaddal rendelkezik. A bt.-ben a beltag nem főállású kisadózó, az 50%-ban tulajdonos kültag heti 8 órás munkaviszonyban fog közreműködni, a 25%-ban tulajdonos nem fog közreműködni. Hogyan lehet 2013-ban a kata hatálya alatt az osztalékot elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a bt. 2012 végéig milyen adótörvény hatálya alatt működött. Feltételezzük, hogy az Szt. és a Tao-tv. hatálya alatt, és a kata választásakor megállapította az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját és az osztalék utáni adót kiváltó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Kiegészítő tevékenység vagy mellékszolgáltatás

Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaság saját jogú nyugdíjas tagjai (nem tisztségviselők) személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében. Munkavégzésüket lehet-e tagi jogviszonynak minősíteni, függetlenül attól, hogy munkavégzési kötelezettségük nem szerepel a társasági szerződésben? Mik a feltételei annak, hogy a kft. nyugdíjas tagjai által végzett munkát kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó általi munkának minősítsem? Hogyan tudom igazolni, hogy a munka teljesítése megtörtént, és a munkáért kifizetett díjat kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóként vették fel? Az APEH átminősítheti-e munkabérnek, megbízási díjnak, illetve osztaléknak? Elég-e egy taggyűlési határozat, mely arról szól, hogy az ügyvezető igazgató a tagokkal tagi jogviszonyukon alapuló kiegészítő tevékenység formájában közreműködői megállapodást köthet, meghatározott havi díj ellenében?
Részlet a válaszából: […] A Gt. szerint a társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által – nem választott tisztségviselőként – végzett személyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Pótbefizetés vagy beolvadás

Kérdés: Az "A" kft.-nél a jegyzett tőke 3 millió forint, az eredménytartalék -15 millió forint. A "B" kft.-nél a jegyzett tőke 3 millió forint, az eredménytartalék 8 millió forint. Az "A" kft.-nél a második évet követően rendezni kell a veszteség miatti saját tőkét. Ez történhet 12,5 millió forint pótbefizetéssel, vagy úgy, hogy "A" kft. beolvad a "B" kft.-be, ha ott előzetesen tőkeemelést hajtanak végre?
Részlet a válaszából: […] Mind a két módszer lehetséges. Pótbefizetésre akkor kerülhet sor, ha a társasági szerződés felhatalmazta a taggyűlést arra, hogy pótbefizetést rendeljen el. A 12,5 millió forint összegű pótbefizetés azonban csak akkor elegendő, ha taggyűlés dönt a jegyzett tőke 2,5 millió...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Pótbefizetés felső határa

Kérdés: A tulajdonos pótbefizetést eszközölt. A befizetett összeget a lekötött tartalékban tartják. A jegyzett tőkéhez viszonyítva mekkora lehet a maximális pótbefizetés összege? A lekötött tartalékban keletkezett forrás mire használható?
Részlet a válaszából: […] A kft.-ben a tulajdonos pótbefizetést akkor eszközölhet, ha az alapító okirat, illetve a társasági szerződés az egyszemélyes tulajdonost, a taggyűlést feljogosítja. Ilyen rendelkezés hiányában a tulajdonos által befizetett összeget tagi kölcsönnek kell tekinteni, azt nem lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás átadása

Kérdés: Az evás kft. székhelye egyik tulajdonosának ingatlanában volt, ahol felújítást végzett, az evás időszak előtt, az áfát levonták. A székhely egy belépő új tulajdonos lakásába került át. Az eredeti székhely ugyan nem szerepelt a társasági szerződésben telephelyként, de budapesti irodának még használta a cég. Csak az értékcsökkenési leírás volt a költség a felújításnak bérelt ingatlanon végzett beruházáskénti elszámolása után. A kft. a beruházást nyilvántartási értéken át akarja adni a tulajdonosnak. Ha nem szerepelt telephelyként az ingatlan, elszámolható az értékcsökkenési leírás? A társasági szerződésben nem szereplő telephelyet be kellett volna jelenteni a NAV-nak? Az átadás ingatlan­értékesítésnek számít? Ha nem jelentettük be, akkor mentes, és a 120 hónapból még hátralévő levont áfát be kell fizetni? A tárgyieszköz-értékesítést az evás kft.-nek melyik bevallásában kell szerepeltetnie? Ha az ingatlant a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása keretében adjuk át a tulajdonosnak, milyen áfa- és adóvonzata lesz?
Részlet a válaszából: […] Számtalan kérdés, amelyre a kérdések sorrendjében igyekszünk válaszolni.A válasz előtt egy megjegyzés: az elszámolás, a nyilvántartás módját nem szabad összekeverni a valós tartalommal, másként fogalmazva, ha ténylegesen felújítás volt, akkor annak eredményeként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.

Munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül-e a munkáltatói jogkör gyakorlása, illetve ellátható ez a tevékenység nulla forintos megbízási díj ellenében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés értelemszerűen csak abban az esetben bír relevanciával, amikor a munkáltatói jogokat a társaság valamelyik tagja gyakorolja. Megválaszolásához a Gt. szabályait kell alapul venni, melyek értelmében a társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.

Pótbefizetés nem a Gt. szerint

Kérdés: A veszteségesen gazdálkodó kft. tulajdonosa a saját tőke elemeinek rendezése érdekében 2001. évben pótbefizetés címén euróban átutalt egy összeget, amelyet a kft. lekötött tartalékként mutat ki. A kft. társasági szerződése pótbefizetési kötelezettséget nem ír elő. Egy előadáson elhangzott, hogy a tulajdonosok pótbefizetést csak akkor tehetnek, ha azt a társasági szerződés tartalmazza. Hogyan lehet a leírt problémát rendezni? A kft.-nek, lehetősége van az összeg visszafizetésére. Vissza lehet-e fizetni ezt az összeget a jelenlegi árfolyamon, függetlenül az euróösszegtől? Amennyiben önellenőrzést kell végrehajtani, lehet-e egy átfogó adóellenőrzéssel lezárt évet önellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] Az előadáson elhangzottak megalapozottak. A Gt. 120. §-a alapján a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára.A kérdés szerint a társasági szerződésben ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
1
15
16
17
35