Befizetett tagdíj rendezése – egyesülés

Kérdés: A társasági szerződés meghatározza az éves tagdíj összegét, amelyet február végéig kell a tagoknak befizetniük. A tagdíj várhatóan fedezi az adott évben felmerült költségeket. Ha nem fedezi, az igazgatótanács dönt arról, hogy pótdíj befizetése mellett valósítja meg a többletköltséggel járó programokat, vagy leállítja azokat. Ha a tagdíjból, illetve a pótbefizetésekből származó bevételek meghaladják az adott évben felmerülő költségeket, akkor a fennmaradó összeg a befizetés arányában beszámításra kerül a következő évi tagdíj összegébe. 2013-ban is ez történt, ezért az alapítókkal szembeni kötelezettségen nyilvántartott összeg – az előző évek tagdíjbefizetéseiből adódóan – nagyban meghaladja az új tagdíj kiszámlázása és megfizetése esetén kimutatandó egyenleget. Megtehető-e, hogy évekig nem számlázunk tagdíjat? Vagy az egyesülésnél nyilvántartott negatív eredménytartalékot a tagok által már korábban megfizetett és az alapítókkal szembeni kötelezettségen (479. számla) nyilvántartott összeggel kinullázzuk, rendezzük?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elolvasásakor nem igazán lehetett értelmezni a kérdést, mivel a válaszadó nem gondolta, hogy mind a Gt., mind az Szt. előírásai – alapvető kérdésekben – ennyire megsérthetők, mint ami magából a kérdésből következik.A Gt. 316. §-a alapján az egyesülés jogi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 11.

Katából, evából való visszatérés

Kérdés: A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt. végelszámolását határozták el a tulajdonosok. A végelszámolás során hogyan kell elkészíteni a végelszámolási mérleget, a vagyonfelosztási javaslatot stb.?
Részlet a válaszából: […] A Katv., az Eva-tv. hatálya alá tartozó, bevételi nyilvántartást vezető bt.-nek a társaság végelszámolással történő megszűnéséhez vissza kell térnie a számviteli törvény hatálya alá, és a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal az Szt. 2/A. §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Végleges vagyonmérleg letétbe helyezése

Kérdés: A kft.-ből kiválással jött létre egy másik kft. Az átalakulás napjával a jogelődre és a jog­utódra készített végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt a Cégbíróságon letétbe kell-e helyezni vagy közzétenni? Ha igen, milyen formában és módon?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 141. §-ának (1) bekezdése szerint az átalakulás napjával, az átalakulás napját követő 90 napon belül végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt kell készíteni, és a Cégbíróságnál letétbe helyezni mind az átalakuló gazdasági társaságra, mind az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonás nélkül

Kérdés: A kft. 3 millió forintos jegyzett tőkéjét leszállítaná 500 E Ft-ra (módosítaná a társasági szerződést), a tulajdonosok nem veszik ki a tőkét. Ha lehet, a veszteség csökkentésére fordítanák. Mi a könyvelés módja? Van-e adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 160. §-a alapján a társaság elhatározásából történő törzstőke leszállításáról döntő taggyűlési határozatban meg kell határozni a leszállított törzstőke és az egyes tagok törzsbetéteinek nagyságát, valamint azt, hogy a törzstőke-leszállításra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Veszteséges kft. vagyonvesztésének rendezése

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Hosszabb ideje veszteséges. A jegyzett tőke 3 M Ft, az eredménytartalék -(mínusz) 16 M Ft. A tagok eddig 12 M Ft tagi kölcsönt fektettek be a társaságba. Járható út-e, hogy a tagi kölcsönt a társaság taggyűlési döntéssel apportként beviszi: 0,5 M Ft-ot a jegyzett tőkébe, 11,5 M Ft-ot a tőketartalékba? A megmaradt 4,5 M Ft tőkevesztést tagi kölcsönként vinnénk be a tőketartalékba. A társaságnak van 5 M Ft összegű kölcsöntartozása egy kft. felé. Megoldást jelentene-e, ha ez az összeg apportként lenne a társaságba bevonva? Van-e jobb megoldás? A jegyzett tőke leszállítását, majd felemelését valószínűleg két lépésben kellene elvégezni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján rendezhető a kft. vagyonvesztése, de nagyon fontos a sorrend betartása és az egyes ügyletek megfelelő dokumentálása.A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Kereskedelmi képviselet

Kérdés: Az Oroszországban nyitott kereskedelmi képviselet orosz adószámmal, cégjegyzékszámmal, irodával, képviselővel rendelkezik, a képviselet nem folytat üzleti/vállalkozási tevékenységet. A társasági szerződést kell-e módosítani, a magyarországi cégjegyzékbe be kell-e jegyezni? A képviselet költségeit a magyar társaság finanszírozza, meghatározott összeg előre történő átutalásával. A hónap lezártával a képviselő elszámolást készít, és azt számlamásolatokkal küldi meg (az eredeti számlákat nem). Elfogadható a számlamásolat, annak érdekében, hogy az így elszámolt költség a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség legyen? A számlák a magyar cég székhelyére szóljanak, vagy elegendő, ha azokon a képviselet címe szerepel? (A név megegyezik!) A jövedelemkifizetés az orosz szabályok szerint adózik. Milyen bizonylat szükséges ezen költségek könyveléséhez?
Részlet a válaszából: […] A magyar cég Oroszországban megnyitott kereskedelmi képviseletét a magyar társaság kereskedelmi képviseleteként jegyezték be, nem önálló cégként. Ebből következően a külföldön lévő képviselet a magyar társaság része, a magyar társaság elkülönült szervezeti egysége....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanértékesítés

Kérdés: A cseh gazdasági társaság magyarországi fióktelepe ingatlanait a saját (100 százalékos) tulajdonában álló magyar kft.-nek kívánja adásvétellel értékesíteni. A tranzakcióra értelmezhető-e az Itv. 26. §-a (1) bekezdésének t) pontjában leírt illetékmentesség?
Részlet a válaszából: […] A cseh gazdasági társaság magyarországi fióktelepe és a 100 százalékos tulajdonában álló kft. a Tao-tv. 4. §-a 23. pontjának d) alpontja alapján kapcsolt vállalkozás. A visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentesség egyik feltétele ezzel teljesül. Az Itv. 26....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Többségi tulajdonos halála esetén az üzletrész értéke

Kérdés: A kft. 90%-os tulajdoni hányadú tagja 2012. augusztusban meghalt. A társasági szerződés kizárja a kft. üzletrészének az örökösök általi öröklését. 2012 novemberében a megmaradt tulajdonosok módosították a kft. társasági szerződését azzal, hogy az elhunyt többségi tulajdonos üzletrészét a kft. visszavásárolja, amelyet a tagok 5 év alatt váltanak meg. A hagyatéki eljárás 2013. áprilisban volt, a végzésben, illetve a kapcsolódó ügyvédi okiratban rögzítették, hogy az elhunyt tulajdonos üzletrészét piaci értéken 2013-ban két részletben váltja meg a társaság. Az örökösök az ellenérték megváltására 2012 augusztusától jogosultak. A társasági szerződést a hagyatéki eljárás lefolytatása előtt a többi tulajdonos módosította, még a 2012. évi beszámoló lezárása előtt.
Részlet a válaszából: […] A válaszadó számára furcsa, hogy a társasági szerződés kizárja az üzletrész öröklését, de ez jogi kérdés. Az viszont a jogszabályok ismeretének a hiányára utal, hogy a 90%-os tulajdoni hányadú tag üzletrészéről a kisebbség a hagyatéki eljárás befejezése előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 30.

Ügyvezetői feladatok ellátásának számlázása

Kérdés: "Z" társaság alapító okirata alapján az ügyvezető tevékenységét megbízási jogviszony alapján látja el. Ügyvezetőként XY magánszemélyt jelölték ki. "Z" cég szolgáltatási szerződést kötött "K" céggel az ügyvezetői feladatok ellátására, a feladat ellátásával kapcsolatos jogokra és kötelezettségekre, felelősségre, valamint annak díjazására és egyéb juttatásaira. Szerződésben rögzítették, hogy a feladatot XY magánszemély láthatja el. Ezek alapján XY magánszemélynek "Z" cégben nincs biztosítási jogviszonya, "K" cég számlázza a szolgáltatását "Z" társaságnak. A fenti gyakorlat sérti-e a Gt. vagy más jogszabály előírásait?
Részlet a válaszából: […] A választ a hatályos Gt. előírásai alapján adjuk meg.A Gt. 21. §-ának előírásai alapján a gazdasági társaság ügyvezetését a társaság vezető tisztségviselői vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el. Ebből is és a paragrafus egyéb előírásaiból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Belépés a bt.-be

Kérdés: A kft. kültagként belép a bt.-be. Hogyan kell ezt könyvelni mindkét gazdasági társaságban?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdés tisztázandó.A kft. belépését megelőzően módosítani kell a bt. társasági szerződését, meg kell határozni a társasági szerződésben a kft. vagyoni hozzájárulásának összegét, továbbá azt, hogy a kft. mint kültag csak a társasági...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.
1
15
16
17
36