Munkáltatói jogkör gyakorlása

Kérdés: Személyes közreműködésnek minősül-e a munkáltatói jogkör gyakorlása, illetve ellátható ez a tevékenység nulla forintos megbízási díj ellenében?
Részlet a válaszából: […] A kérdés értelemszerűen csak abban az esetben bír relevanciával, amikor a munkáltatói jogokat a társaság valamelyik tagja gyakorolja. Megválaszolásához a Gt. szabályait kell alapul venni, melyek értelmében a társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 10.
Kapcsolódó címke:

Pótbefizetés nem a Gt. szerint

Kérdés: A veszteségesen gazdálkodó kft. tulajdonosa a saját tőke elemeinek rendezése érdekében 2001. évben pótbefizetés címén euróban átutalt egy összeget, amelyet a kft. lekötött tartalékként mutat ki. A kft. társasági szerződése pótbefizetési kötelezettséget nem ír elő. Egy előadáson elhangzott, hogy a tulajdonosok pótbefizetést csak akkor tehetnek, ha azt a társasági szerződés tartalmazza. Hogyan lehet a leírt problémát rendezni? A kft.-nek, lehetősége van az összeg visszafizetésére. Vissza lehet-e fizetni ezt az összeget a jelenlegi árfolyamon, függetlenül az euróösszegtől? Amennyiben önellenőrzést kell végrehajtani, lehet-e egy átfogó adóellenőrzéssel lezárt évet önellenőrizni?
Részlet a válaszából: […] Az előadáson elhangzottak megalapozottak. A Gt. 120. §-a alapján a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára.A kérdés szerint a társasági szerződésben ilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.
Kapcsolódó címke:

Jegyzett tőke tagok által nyújtott kölcsönből

Kérdés: A kft. többévi veszteséges működés után megszüntette összes tevékenységét, és szeretné a negatív saját tőkét apport bevitelével rendezni. A veszteséget a tagok által nyújtott kölcsön fedezte. Az egyik tulajdonos végleg lemondana az általa nyújtott kölcsönről, és hozzájárulna ahhoz, hogy azt apportként a saját tőke rendezésére fordítsák. Lehet-e az apa és a tagok által nyújtott kölcsönökkel a jegyzett tőkét minimálisan, a tőketartalékot jelentősen megnövelve a negatív saját tőkét rendezni? Kell-e az apa által nyújtott, majd elengedett, és apportként bevitt kölcsön után illetéket fizetni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre érdemileg más a válasz akkor, ha a kölcsönt elengedik, illetve ha a kölcsönt apportálják. A kölcsönt elengedni és apportálni egyidejűleg nem lehet! Vagy ez, vagy az, mindkettő nem lehet.Nem egyértelmű, hogy az édesapa tag vagy nem tag. Ha tag, akkor felesleges a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 13.

Beolvadás térítés nélkül kapott részesedéssel

Kérdés: "A" társaság 100%-os tulajdonosa "B" társaságnak. "B" társaság részvényeinek egy része érdek-képviseleti szervtől térítés nélküli juttatásként került "A" társaság tulajdonába, ahol halasztott bevételként tartották nyilván. "B" társaság beolvadt az "A" társaságba. Az átalakulás kedvezményezett. "A" társaságnál (jogutód) a részesedés megszüntetése, kivezetése miatt a halasztott bevétel is elszámolásra került rendkívüli bevételként. Csökkenthető-e "A" társaság társaságiadó-alapja fenti összeggel?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 73. §-ának (1) bekezdése szerint a beolvasztó (az átvevő) gazdasági társaság nem szűnik meg, változatlan társasági formában működik tovább. Ez pedig azt jelenti, hogy az átvevő gazdasági társaságnak a könyvviteli nyilvántartásokat nem kell lezárni, a végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 22.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell! A tag kft. kilép a szóban forgó kft.-ből, vagy az üzletrészét értékesíti a magánszemély tagnak? Továbbá a törzstőke leszállítása a tag kft. kilépése, illetve üzletrésze értékesítése előtt vagy után történik?...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.
Kapcsolódó címke:

Közhasznú társaság vagyona

Kérdés: Egy közhasznú társaság nem alakult át időben, ezért a cégbíróság kényszer-végelszámolással megszüntette. A tulajdonos a magyar állam volt. A megszűnt társaság vagyonát a tulajdonos átadja a közben megalakult nonprofit kft.-nek. Hogyan kell az átadást könyvelni, ha a tulajdonos jegyzett tőkét emel vagy tőketartalékba teszi? Az átadásra kerülő vagyon ingatlan és egyéb tárgyi eszköz, de készpénz is. Az eszközöket térítés nélkül adja át.
Részlet a válaszából: […]  Az állami vagyon védelmére vonatkozó hatályos elő­írások nemteszik lehetővé az eszközök térítés nélküli átadását. Az állami vagyonkezelőjének feladata, felelőssége az állami vagyon megőrzése. Ebbőlegyértelműen az következik, hogy a megszűnt közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Ügyvezető kiküldetése

Kérdés: Egy kft.-nek két természetes személy tagja van: "A" és "B". "A" nyugdíjas, és nem vesz részt a társaság működtetésében (erre az alapító okirat sem kötelezi), nem ügyvezető, nem munkáltató, és nem képviseli a céget. "B" társasági jogi viszonyban áll a kft.-nél, ténylegesen közreműködik (minden munkát ő végez, alkalmazott nincs), ügyvezető, munkáltató és képviseletre jogosult. "B" tag kifizető (kft.) képviseletében kirendelheti-e saját magát jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazásra, tehát jogosult-e kiküldetési rendelvény kiállítására saját magával szemben? "B" aláírhatja-e a kiküldetési rendelvényt kifizetői (kiküldő) és magánszemély (kiküldött) oldalról is egyidejűleg, hogy a kft. megtérítse részére a saját gépkocsival a kft. működtetése érdekében megtett utak költségeit?
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja szerinti fogalmi meghatározásalapján a személyi jövedelemadózás rendszerében a hivatali üzleti utazás alatta magánszemély saját jövedelemének megszerzése érdekében vagy az őtfoglalkoztató, megbízó más személy (vállalkozó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:  

Átalakulás vagyonmérlege mint a következő átalakulás vagyonmérleg-tervezete

Kérdés: A kft. kiválással átalakult. A kiválás szabályosan lezajlik a cégbíróság által jóváhagyott március 31-i nappal. Az átalakulás során maradó kft. ezt követően át kíván alakulni zártkörűen működő részvénytársasággá. A zrt.-vé történő átalakulás vagyonmérleg-tervezetének (illetve vagyonleltár-tervezetének) lehet-e alapja az átalakulás során maradó kft. március 31-i fordulónapra készített vagyonmérlege, vagyonleltára?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésre adandó válasznál figyelembe kell venni az Szt.,illetve a Gt. előírásait is. Az Szt. 138. §-ának (1) bekezdése szerint: azátalakuló gazdasági társaságnak – a társaság legfőbb szerve által meghatározottmérlegfordulónapra (amely nem lehet későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.
Kapcsolódó címkék:      

Beszámoló aláírása

Kérdés: Egy kft.-ben két személy volt az ügyvezető és tulajdonos 50-50 százalékban. A kft. 2011. de­cember 20-án módosította a társasági szerződését, változtak a tulajdoni viszonyok, csak egy ügyvezető maradt. A 2011. évi taggyűlési határozatot, valamint a beszámolót kinek kell aláírnia?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy annak, akinek azért a felelősségetis vállalnia kell.Mivel a beszámoló 2011. december 31-i mérlegfordulónappalkészült, a beszámolót, a taggyűlési határozatot annak az ügyvezetőnek kellaláírnia, aki a kft. képviseletére 2011. december 31-én is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.
Kapcsolódó címke:

Pótbefizetés kompenzálással

Kérdés: A jogi személy tulajdonos a kft. saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntött. A pótbefizetést pénzügyi kompenzációval szeretné megvalósítani. A társaság a tulajdonos felé tartozik a szállítói számlák kiegyenlítésével, amelyek fizetési határideje lejárt. A pótbefizetésre elhatározott nagyságrendnek megfelelően a szállítói számlákkal szeretné kompenzálni a pótbefizetés összegét. Végrehajtható ez szabályszerűen?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy nem szabályszerű, az ilyen módontörténő pótbefizetés sem a Gt., sem az Szt., sem a Ptk. rendelkezéseivel nemegyeztethető össze.A Gt. 120. §-ának (1) bekezdése szerint a társaságiszerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.
Kapcsolódó címke:
1
…
17
18
19
…
37