Közhasznú társaság vagyona

Kérdés: Egy közhasznú társaság nem alakult át időben, ezért a cégbíróság kényszer-végelszámolással megszüntette. A tulajdonos a magyar állam volt. A megszűnt társaság vagyonát a tulajdonos átadja a közben megalakult nonprofit kft.-nek. Hogyan kell az átadást könyvelni, ha a tulajdonos jegyzett tőkét emel vagy tőketartalékba teszi? Az átadásra kerülő vagyon ingatlan és egyéb tárgyi eszköz, de készpénz is. Az eszközöket térítés nélkül adja át.
Részlet a válaszából: […]  Az állami vagyon védelmére vonatkozó hatályos elő­írások nemteszik lehetővé az eszközök térítés nélküli átadását. Az állami vagyonkezelőjének feladata, felelőssége az állami vagyon megőrzése. Ebbőlegyértelműen az következik, hogy a megszűnt közhasznú...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 6.

Ügyvezető kiküldetése

Kérdés: Egy kft.-nek két természetes személy tagja van: "A" és "B". "A" nyugdíjas, és nem vesz részt a társaság működtetésében (erre az alapító okirat sem kötelezi), nem ügyvezető, nem munkáltató, és nem képviseli a céget. "B" társasági jogi viszonyban áll a kft.-nél, ténylegesen közreműködik (minden munkát ő végez, alkalmazott nincs), ügyvezető, munkáltató és képviseletre jogosult. "B" tag kifizető (kft.) képviseletében kirendelheti-e saját magát jövedelmének megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazásra, tehát jogosult-e kiküldetési rendelvény kiállítására saját magával szemben? "B" aláírhatja-e a kiküldetési rendelvényt kifizetői (kiküldő) és magánszemély (kiküldött) oldalról is egyidejűleg, hogy a kft. megtérítse részére a saját gépkocsival a kft. működtetése érdekében megtett utak költségeit?
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 3. §-ának 10. pontja szerinti fogalmi meghatározásalapján a személyi jövedelemadózás rendszerében a hivatali üzleti utazás alatta magánszemély saját jövedelemének megszerzése érdekében vagy az őtfoglalkoztató, megbízó más személy (vállalkozó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Átalakulás vagyonmérlege mint a következő átalakulás vagyonmérleg-tervezete

Kérdés: A kft. kiválással átalakult. A kiválás szabályosan lezajlik a cégbíróság által jóváhagyott március 31-i nappal. Az átalakulás során maradó kft. ezt követően át kíván alakulni zártkörűen működő részvénytársasággá. A zrt.-vé történő átalakulás vagyonmérleg-tervezetének (illetve vagyonleltár-tervezetének) lehet-e alapja az átalakulás során maradó kft. március 31-i fordulónapra készített vagyonmérlege, vagyonleltára?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésre adandó válasznál figyelembe kell venni az Szt.,illetve a Gt. előírásait is. Az Szt. 138. §-ának (1) bekezdése szerint: azátalakuló gazdasági társaságnak – a társaság legfőbb szerve által meghatározottmérlegfordulónapra (amely nem lehet későbbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 16.

Beszámoló aláírása

Kérdés: Egy kft.-ben két személy volt az ügyvezető és tulajdonos 50-50 százalékban. A kft. 2011. de­cember 20-án módosította a társasági szerződését, változtak a tulajdoni viszonyok, csak egy ügyvezető maradt. A 2011. évi taggyűlési határozatot, valamint a beszámolót kinek kell aláírnia?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy annak, akinek azért a felelősségetis vállalnia kell.Mivel a beszámoló 2011. december 31-i mérlegfordulónappalkészült, a beszámolót, a taggyűlési határozatot annak az ügyvezetőnek kellaláírnia, aki a kft. képviseletére 2011. december 31-én is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Pótbefizetés kompenzálással

Kérdés: A jogi személy tulajdonos a kft. saját tőke rendezésére pótbefizetésről döntött. A pótbefizetést pénzügyi kompenzációval szeretné megvalósítani. A társaság a tulajdonos felé tartozik a szállítói számlák kiegyenlítésével, amelyek fizetési határideje lejárt. A pótbefizetésre elhatározott nagyságrendnek megfelelően a szállítói számlákkal szeretné kompenzálni a pótbefizetés összegét. Végrehajtható ez szabályszerűen?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy nem szabályszerű, az ilyen módontörténő pótbefizetés sem a Gt., sem az Szt., sem a Ptk. rendelkezéseivel nemegyeztethető össze.A Gt. 120. §-ának (1) bekezdése szerint a társaságiszerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Visszavásárolt üzletrész alapján költségelszámolás

Kérdés: A társaság visszavásárolta az egyik tag üzletrészét, így a társaság a társasági szerződés szerint is X százalékban tulajdonos. Szolgáltatási szerződést magával nem köthet, de üzletrésze után teljesíthet-e működésiköltség-hozzájárulást? Ha igen, akkor milyen formában?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés nem értelmezhető! Az üzletrész tulajdonosamellékszolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállalhat, de ez – véleményünkszerint – nem lehet működésiköltség-hozzájárulás (amelyet a társaságnálbevételként, az eredmény javára kell elszámolni). Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Közhasznú-e az önkormányzati feladatok ellátása?

Kérdés: A 100%-ban önkormányzati tulajdonú közhasznú nonprofit kft. az alapító okirat szerint közhasznú és vállalkozási célú tevékenységet is folytat, takarítókat és karbantartókat alkalmaz. A kft. a közhasznú tevékenységéhez tartozó intézmények részére is végez takarítást és egyéb szolgáltatást. Az önkormányzattal szerződést kötött közhasznú feladatok ellátására. A kft. áfamentes tevékenységet nem végez. Az előbbiek alapján hogyan történhet helyesen az önkormányzattal az elszámolás, az áfát is figyelembe véve 2011., illetve 2012. évben? A megrendelőtől kapott összeg támogatás, vagy az áfát is tartalmazó ellenérték? Az önkormányzat milyen feltételekkel, összegben adhat támogatást? Helyes-e, ha az önkormányzat részére a fenti szolgáltatásokra áfát is tartalmazó számlát állít ki a kft.?
Részlet a válaszából: […]  Elöljáróban meg kell jegyezni, abból, hogy a kft. közhasznúnonprofit kft., még nem következik, hogy a tevékenysége is közhasznú. Atakarítókat és karbantartókat alkalmazó kft.-nél elképzelhetetlen, hogy azönkormányzat helyett közhasznú feladatokat lásson el. (Jó lenne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 3.

Üzletvezető tagsági vagy munkaviszonyban

Kérdés: Szolgáltatótevékenységet folytató betéti társaság beltagja az üzletvezetésre jogosult, amely tisztséget – a társasági szerződés szerint – tagsági jogviszony alapján díjazás nélkül látja el. Emellett a beltag a kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységét munkaviszonyban, munkaszerződés alapján, 40 órában, díjazás ellenében látja el. A beltagnak más jogviszonya nincs, rajta és a kültagon kívül még 4 fő alkalmazottja is van. 2012-ig helyesen járt el a társaság? 2012-től kell-e módosítani a társasági szerződést azzal, hogy a beltag az ügyvezetést csak munkaviszonyban láthatja el? A munkaszerződését fel kell-e bontani, vagy elégséges módosítani, kiegészítve a munkaköri feladatait az ügyvezetői teendők ellátásával?
Részlet a válaszából: […]  A Gt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint a betéti társaságügyvezetését az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok vezetőtisztségviselőként látják el, a 22. § (2) bekezdése alapján társasági jogijogviszonyban vagy a munkaviszonyra irányadó szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Lemondás a pótbefizetésről

Kérdés: A kft. tagjai az elmúlt két évben a veszteség fedezetére pótbefizetést eszközöltek. 2011-ben a társaság már nem veszteséges, a pótbefizetés visszafizethető lenne a tagok részére, azonban ők írásban lemondtak a befizetett összegről. Ebben az esetben hogyan, mikor és hová kell könyvelni a pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […]  A Gt. 120. §-ának (4) bekezdése szerint a veszteségpótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni.A visszafizetésig a pótbefizetés összegét lekötött tartalékként kell kimutatni.A pótbefizetés visszafizetéséről a társaság tagjai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Tagi hitelből tőkeemelés bt.-nél

Kérdés: Bt.-nél hogyan lehet tagi hitelből jegyzett tőkét emelni?
Részlet a válaszából: […]  A válasz előtt meg kell jegyezni, hogy amíg a kft. esetébena törzstőke emelésének feltételeit a Gt. részletesen szabályozza, addig abetéti társaságnál, a közkereseti társaságnál erre vonatkozó rendelkezés nincs.A Gt. előírásából az következik, hogy a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.
1
17
18
19
36