344 cikk rendezése:
211. cikk / 344 Értékvesztés visszaírása
Kérdés: A társaságiadó-alap megállapításakor adóalap-csökkentő jogcímként szerepel a követelésre az adóévben visszaírt értékvesztés. Cégünk a felszámolás során megszüntetett gazdálkodó szervezetekkel szemben fennálló vevőkövetelését – a határozat jogerőre emelkedését követően – kivezette, az adott követelésre elszámolt értékvesztés összegében a vevői értékvesztés számlával szemben (T 312 – K 311). Ezt az elszámolást a könyvvizsgáló nem minősítette hibásnak. Bennem felmerült a kérdés, ezzel az elszámolási gyakorlattal nem esünk-e el a Tao-tv. szerinti adóalap-korrekció lehetőségétől, hiszen így nem teljesül a szó szerinti év végi értékvesztés egyéb bevétellel szembeni visszaírása?
212. cikk / 344 Ingatlanok értékesítése beszerzési érték alatt
Kérdés: A társaság 2006-ban alakult, az alakulás évében nem volt bevétele. 2007. februárjában kapcsolt vállalkozásától ingatlanokat vásárolt, amelyeket 1-2 hónappal később csak kevesebbért tudott eladni. A beszerzési érték teljes egészében elszámolható a társaságiadó-alap terhére? Más értékesítése nem volt.
213. cikk / 344 Behajthatatlan követelés
Kérdés: A vevőtartozások között kimutatott 3 éves tartozásra a társaság 50%-ban értékvesztést számolt el. A társaság követelése behajtására minden lehetőséget igénybe vett. A felszámoló hosszas keresés után, késedelmesen a következőket válaszolta: "Nincs felszámolási nyitó- és zárómérleg, így a felszámolás körébe bevonható vagyont nem lehet megállapítani. A vagyon a felszámolási költségek fedezetére sem lesz elegendő. Az eljárás egyszerűsített formában történő befejezését kell a Fővárosi Bíróságon kezdeményezni. A felszámoló 30 napon belül nyújtja be a Fővárosi Bírósághoz a felszámolásról készített zárójelentést." Ez alapján a társaság leírhatja a vevőtartozást? Kell növelni a társaságiadó-alapot?
214. cikk / 344 Visszatartás a számlában – jóteljesítési garancia
Kérdés: A társaság ipari tornyok telepítésével foglalkozik. A telepítés befejezését, átadását követően számláz, a számlában jóteljesítési garanciát ad 2 évre 5 százalékos mértékkel. A számlát a megrendelő a garanciával csökkentett összegben megtérítette. Lejárt a garanciális idő, és nem fizeti meg a jóteljesítési garancia miatti különbözetet. A garancia lejárata előtt írásbeli észrevételt tett arra vonatkozóan, hogy nincs megelégedve a szolgáltatással, más szolgáltatóval javíttatta ki a használat közben észlelt hibákat. A visszatartott összeg miatti vevőtartozást hogyan kell minősíteni? Lejárt, határidőn túli? Peres eljárást nem vállal a szolgáltató. Ha a cég a leírást választja, az a társaságiadó-alapot növeli?
215. cikk / 344 Maradványérték esetén adóalap-csökkentés
Kérdés: A kft. gépjármű esetén 30%-os leírási kulccsal és 500 E Ft maradványértékkel számol. A leírás ideje a maradványértékig 2007. december 20-a, a 2007. évre eső terv szerinti értékcsökkenés 200 E Ft. A Tao-tv. előírása szerint elszámolt értékcsökkenési leírás (20%-kal) 600 E Ft. A társaságiadó-alapot a teljes 600 E Ft összeggel csökkenteni lehet?
216. cikk / 344 Közhasznú társaság társaságiadó-fizetése
Kérdés: Közhasznú társaságunk főtevékenysége kutatás-fejlesztés, és vállalatokkal kötött kutatási együttműködések alapján végzünk kutatási-fejlesztési feladatokat. A társaságnak szinte kizárólag (98%) a cél szerinti közhasznú (73.10) kutatási-fejlesztési tevékenység ellenértékeként származik bevétele. A kht. nyereséget nem termel, minden forrását a társasági szerződésben foglalt cél szerinti közhasznú tevékenységére fordítja. Társaságunk alvállalkozót, illetve közvetített szolgáltatást nem vesz a K+F tevékenységhez igénybe. Az általunk végzett munka ellenértékével a cégek csökkenthetik a befizetendő innovációs járulék összegét [2003. évi XC. törvény 4. §-ának (3) bekezdése]. Kérdés, hogy a K+F tevékenység bevételei, illetve bármilyen más forrásból származó, cél szerinti közhasznú tevékenység bevételei alapján a kht.-nak lehet-e társaságiadó-kötelezettsége, figyelemmel arra is, hogy a K+F tevékenységet folytató költségvetési gazdálkodási rendszerben működő szervezet, illetve az alapítványi formában működő K+F szervezetek cél szerinti tevékenységükhöz kapcsolódóan mentesek a társaságiadó-kötelezettség alól?
217. cikk / 344 Külföldi társaság tartozásának átvállalása
Kérdés: Magyar bejegyzésű társaság (kft.) átvállalhatja-e a külföldi társaság tartozását? Hogyan kell a könyvekben ezt kimutatni? Hogyan érinti a társasági adót?
218. cikk / 344 Pótbefizetés után üzletrész értékesítése
Kérdés: Az X kft. értékesíti egy másik Y kft.-ben szerzett részesedését 2008-ban. A részesedés könyv szerinti értéke 2700 ezer Ft, ezzel alapították a céget. 2007. évben a cégbíróság veszteség fedezetének a pótlására pótbefizetési kötelezettséget írt elő. Az X kft. átutalta az előírt összeget, ami 2000 ezer Ft volt. Az Y üzletrész eladási ára 2700 ezer Ft. Az adásvételi szerződésben nem térnek ki a pótbefizetési kötelezettségre. Kérdésem, hogy mi a teendőm a pótbefizetési kötelezettséggel? A könyvvizsgáló szerint ezt az összeget tovább szerepeltethetem a könyveimben mint követelést. De kivel szemben, a vevővel, vagy az Y kft.-vel? További kérdésem, hogy a gazdasági eseménynek van-e hatása a társasági adóra?
219. cikk / 344 Behajthatatlan követelések dokumentuma
Kérdés: Az év végi zárások előkészítésénél a felszámolás alatt álló adósaink (vevőink) felszámolóját levélben megkerestük, hogy behajthatatlansági nyilatkozatot adjanak, ha a cég fizetésképtelen. 2008. február hónapban 3 ilyen behajthatatlansági nyilatkozat is érkezett. 2007. 12. 31-ével behajthatatlan követelésként leírhatom ezeket? 2007. évi társaságiadó-alapot növelő tétel lesz? Vagy csak 2008-ban írhatom le, hogy ne legyen társaságiadó-alapot növelő tétel?
220. cikk / 344 K+F és a támogatások elszámolása
Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
