618 talált cikk a tartozás kifejezésre

Kérdés: "A" szociális tevékenységet végző nonprofit kft., a célja szerinti épületberuházáshoz (bentlakásos otthon) hitelt vett fel. A hitelszerződés szerint "A" nonprofit kft. a szociális tevékenységet végző "B" nonprofit kft.-vel mint egyetemleges adóssal felelnek a hitel visszafizetéséért. A hitelszerződés szerint a bank a hitelt "A" nonprofit kft. bankszámlájára folyósítja, de a "B" nonprofit kft. bankszámlájáról törleszti a hitelt és a kamatot. Hogyan kell könyvelni a "B" nonprofit kft.-nél az esedékes tőke- és kamattörlesztést? A "B" nonprofit kft.-nél csak a hitelcsökkenést és a kamatráfordítást kell könyvelni, de mivel szemben? Különmeg­állapodás a két nonprofit kft. között nincs a hitel és a kamat egymás közötti elszámolására.

Kérdés: Szövetkezetünk 2006-ban átalakult részvénytársasággá. Az új (részvény)társaságba be nem lépő volt szövetkezeti tagok részére, ha bejelentették igényüket, kifizették a szövetkezet alapításakor befizetett alaprészjegyeket, illetve üzletrészeket névértéken. Ezt az összeget az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között tartjuk nyilván. Kérdés, ha nem jelentkeznek a volt szövetkezeti tagok vagy örököseik, akkor meddig kell kifizetnie, illetve nyilvántartania a társaságnak ezt a kötelezettségét? El lehet-e bizonyos időtartamon túl számolni mint elévült kötelezettséget?

Kérdés: A társaság vevői már 2004-ben nem fizettek, ezért haladéktalanul intézkedésekre került sor a vételár behajtása érdekében, ám ezek a mai napig eredménytelenek maradtak. Még büntető­feljelentésre is sor került. A követelésre 100%-ban a társaság értékvesztést számolt el, amelynek a társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2005-ben és 2008-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolási eljárás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül hivatalból töröltek, és volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelését be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteségét!) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést végezni? Lehet-e 2010-ben adóalap-csökkentést elszámolni a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének n) pontja alapján?

Kérdés: A 2006 óta működő társaság könyvelését különböző könyvelőirodák végezték. A 2009. évi főkönyvi kivonatban a szállítók egyenlege rendre tartozik egyenleget mutatott. Mint kiderült, ezek még 2007., illetve 2008. évi nyitó egyenlegek. A dokumentációk hiányosak. A partnerek egy része már jogutód nélkül megszűnt. Hogyan lehet ezeket rendezni 2010. évben?

Kérdés: A kft. – megfelelve a pénzkezelési szabályzatban maximált 500 E Ft-os átlagpénzkészlet betartásának – az e fölötti pénzkészletét kölcsön­adta a magánszemély tulajdonos részére. Ez után a kölcsön után a mindenkori jegybanki alapkamat + 5% mértékű kamatot fizettet. (A mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan a kamatot időbeli elhatárolással elszámolja és adózza.) Ezen kölcsön elengedése 2010-ben milyen adófizetési kötelezettséget jelent a kft. és a magánszemély esetében? A magánszemélynél ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget jelent?

Kérdés: A saját tőke a jegyzett tőke alatt van már 2 éve, és azt pótoltatni kellene pótbefizetéssel, de van a cégben tagi kölcsön is. Lehet-e a tulajdonos által írt nyilatkozattal a tagi kölcsönt pótbefizetésként átkönyvelni? Még taggyűlési jegyzőkönyvre is gondolunk. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a lehetőséget?

Kérdés: A cég az ügyvezető jelzálogával terhelt ingatlanait vette meg továbbeladási céllal. A vásárlás a kötelezettségekkel csökkentett áron történt, az áfát is e szerint fizették. Az ingatlanokon további építési költségek is felmerültek. Hogyan könyvelje a cég a jelzálogos ingatlanvásárlást? Értékesítéskor hogyan számolja el a tartozást költségként a bevétellel szemben?

Kérdés: Társaságunk tulajdonában lévő gépjárművek után közigazgatási bírságot fizetünk a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó szabályok megsértése miatt. Hogyan kell elszámolni? Személyi jellegű kifizetés, vagy bírság és a társaságiadó-alapot növelő tétel?

Kérdés: Kérdésem a faktorálásra átadott követelések egyes eseteire vonatkozik (visszkereset nélkül, de van készfizető kezességünk). Amikor a bank visszaterheli a követelést az ügyfélre, mert utólag ellenőrizte, és nem fogadta be (például a számla teljesítési okmányok hiánya miatt, vagy mert a vevő szavatossági kifogást emelt), hogyan helyes könyvelni, mint vevőtartozást, vagy már egyéb követelést? A visszengedményezést hogyan helyes könyvelni (amikor a banktól visszakérjük a követelést, mert időben nem fizet a vevő)? A hitelbiztosító által nem fedezett részt a bank az ügyfélre terheli vissza. Mi a helyes könyvelés? Le kell írni hitelezési veszteségként vagy elengedett követelésként?

Kérdés: Az ingyenes számítógép- és internethasználat biztosítása a munkavállalók részére 2010-ben is adómentes. Az Szja-tv. azonban nem rendelkezik arról, hogy a juttatás milyen esetben tekinthető adómentesnek. Adómentesnek tekinthető-e a juttatás, ha a munkáltató azzal a céllal szerez be számítógépeket, hogy azokat a munkavállalók ingyenes használatába adja? A számítógép-használat biztosítása megvalósul-e akkor is, ha az alapgéphez szükséges tartozékot adja csak használatba a munkáltató (monitor, nyomtató, operációs rendszerek)? A használatba adás céljából beszerzett számítógépeket, tartozékokat társaságunk tárgyi eszközként nyilvántartásba véve az eszközök után értékcsökkenést számol el. Ez a költség a Tao-tv. szerint elismert költségnek minősül? Amennyiben a számítógépek beszerzésekor a társaság nem vonta le az áfát, akkor a használatba adáskor sem kell az áfát felszámítania?