Csődeljárás során elengedett követelés illetéke

Kérdés: Csődeljárás során a hitelezők által elengedett követelés vagyonszerzésnek minősül-e a csőd alatt álló cégnél, és az illetéktörvény alapján ajándékozásiilleték-köteles vagy sem (csődegyezség esetén)?
Részlet a válaszából: […] ...elengedett követelés vagyongyarapodás annak, akinekkötelezettsége (tartozása) ezáltal megszűnt. Az illetékekről szóló 1990. éviXCIII. törvény mint vagyoni értékű jogot definiálja a követelést (ingyenesszerzés esetén), azaz az ajándékozási illetéknek tárgya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 7.

Klaszterrel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A társaság tulajdonosa kezdeményezésére létrehoztak egy klasztert. A klaszter nem jogi személy. Határozatlan időre alakult, csatlakozhat hozzá minden olyan jogi személy, nonprofit szervezet, magánszemély, amely/aki magára nézve elfogadja az alapító okiratot. A klaszter jelenleg 12 társaságot egyesít, és az operatív feladatok ellátásával társaságunkat bízta meg. A tagok tagdíjat fizetnek, amelyet a társaság szed be. A társaság saját alapító okirata szerint főtevékenységi köre ingatlan-bérbeadás és -hasznosítás. A társaság nyilvántartásaiban ezen operatív feladatok ellátásával kapcsolatban felmerülő bevételek (pl. a tagdíj) és kiadások (pl. pályázati díj, közreműködők bére, tárgyi eszközök beszerzése, amortizáció stb.) hogyan könyvelendő? A klaszter működésének számviteli elszámolása része lehet-e a társaság (a kft.) éves beszámolójának, illetve elszámolhatók-e a vállalkozás érdekében felmerülő bevételként és költségként?
Részlet a válaszából: […] ...hanem azegyüttműködésre koncentrál, jelentős hangsúlyt kap a vállalkozások innovációsképességének a növelése. A klaszterhez való tartozás nem tagsági viszony, hanemföldrajzi távolság (régió) és gazdasági együttműködés. A klaszter akkorsikeres, ha növelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Kommunális adó alapjába tartozó létszám

Kérdés: Vállalkozók kommunális adóját kell fizetni az adóalany által foglalkoztatott korrigált átlagos statisztikai állományi létszámba tartozók után. Kell-e vállalkozók kommunális adóját fizetni az egyéni vállalkozónak saját maga után, nyugdíjas egyéni vállalkozónak, ha nincs alkalmazottja, valamint a munkaviszonyos (36 órás) egyéni vállalkozónak, ha nincs alkalmazottja és bevétele sincs?
Részlet a válaszából: […] ...magánszemély is. Eza megfogalmazás magát az egyéni vállalkozót (őstermelőt) jelöli. Azadókötelezettséget és így az adóalapba tartozást nem befolyásolja, hogy avállalkozó nyugdíjas-e vagy sem, illetve hogy átmenetileg nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Levonható áfa beolvadás után

Kérdés: 2009-ben az "A" kft. jogutódlással beolvad "B" kft.-be. A beolvadást megelőzően "B" kft. rendszeresen értékesített "A" kft. részére, az ellenérték azonban a beolvadást megelőzően nem került kiegyenlítésre. A beolvadás napjával az egymással szembeni követelés-kötelezettséget össze kell vezetni. Az "A" kft. az áfabevallásban – mint következő időszakra átvihető – követelést szerepeltette a "B" kft. felé ki nem egyenlített számláinak áfaösszegét. Az "A" kft.-nek az eredmény terhére kell elszámolnia ezen áfaösszeget?
Részlet a válaszából: […] ..."A" kft.áfakövetelésének megfelelő összeget az Áfa-tv. 186. §-a alapjánvisszaigényelheti, mivel az "A" kft.-nek "B" kft.-vel szembeni tartozása teljesösszegében a beolvadással egyidejűleg megszűnt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 17.

Mobiltelefon-vásárlás beszámítással

Kérdés: Vállalkozásunk mobiltelefont vásárolt, használt készülék beszámításával. A vásárláskor kapott számlán a készülék beszámításának a ténye feltüntetésre került. Jelen esetben az új készülék és a beszámítás összege megegyezett, tehát pénzmozgás nem volt. A régi, nullára leíródott készüléket kivezettük, eredményhatása nem volt. Az új telefont aktiváltuk, egy összegben elszámoltuk az értékcsökkenést, az eredményt terhelte, az áfa levonásra került. Mi a helyes könyvelés és adóelszámolás? Az ismertetésnél kérjük, térjenek ki arra, ha a beszámítás során az új készülék bekerülési értékét meghaladó nettó értékű eszköz kerül átadásra.
Részlet a válaszából: […] ...megegyezik. A Ptk.szerint a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejártkövetelését a jogosulthoz intézett nyilatkozattal tartozásába beszámíthatja. Haa kérdésben szereplő beszámítást a Ptk. szerint értelmezzük, akkor a kérdezőtársaságnál kell lenni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Vízdíjkedvezmény

Kérdés: Önkormányzati feladatot ellátó nonprofit kft. dolgozóinak rendszeresen ad vízdíjkedvezményt. A vízdíj teljes összegét kiszámlázza részükre, és ebből vonja le a kedvezmény összegét. Helyesen jár-e el a cég, ha a vízdíj teljes összegét árbevételként könyveli (T 311 – K 911, 467), a kedvezményt pedig költségként (T 5 – K 311)? A kedvezmény után megfizeti az adót és a járulékokat, mint a természetbeni juttatások után?
Részlet a válaszából: […] ...követelményének. A kérdésben leírt elszámolási mód azonban nem természetbenijuttatásra utal, hanem elengedett követelésre (átvállalt tartozásra), ami viszontnem természetbeni juttatás. Természetbeni juttatásnak csak akkor minősül, ha a kft.dolgozói a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 12.

Állami nyugdíjpénztárba magánnyugdíjpénztár helyett

Kérdés: Kérem, szíves tájékoztatásukat, hogy mi a teendő abban az esetben, ha egy munkavállaló 2003-tól magán-nyugdíjpénztári tag, és ezt a munkaadójának csak most, 2009-ben jelentette be, eddig a cég az állami nyugdíjpénztárba fizette be az összeget. Hogyan lehet ezt módosítani? A cég jóhiszeműen járt el.
Részlet a válaszából: […] ...a bevalláspótlására, a bevallás önellenőrzéssel történő helyesbítésére, valamint atagdíjbevallás ellenőrzésére és a tagdíjtartozás végrehajtására irányulóadóhatósági megkeresésekre. A 2006. december 31-éig terjedő bevallásiidőszak(ok)ra vonatkozó és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: Ügyfelünk CHF beruházási bankhitelt vett fel. A devizás tételek év végi átértékelése során keletkező árfolyam-különbözet jelentősnek minősült. A CHF-hitelnél keletkező nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként elhatárolta, céltartalékot képezett, lekötött tartalékba helyezett. A következő üzleti évben a bank a hitel pénznemét CHF-ről euróra módosította, a szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Pénzmozgás nem történt. Hogyan számoljuk el a fenti gazdasági eseményt? A CHF-hitelre elszámolt halasztott ráfordítást meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzügyi műveletek egyébráfordításakénti elszámolással meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékreszóló hiteltartozást teljes összegében visszafizették. Azt, hogy a CHF-hiteleuróra módosult, nem lehet másként minősíteni, mint hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Aktivált beruházásnál árfolyam-különbözet

Kérdés: A kft. 2006-ban hitelintézettől nagy összegű CHF-alapú beruházási hitelt vett fel. A beruházást 2007. évben aktiválta. A számviteli politikában meghatározott jelentős mértéket meghaladta a 2008. évi árfolyam-különbözetből adódó veszteség. Megtehette-e a kft., hogy ezt a veszteséget elhatárolja? Ha igen, meddig? Megteheti-e kft., hogy a nagy árfolyamnyereségből adódó nyereséget elhatárolja? Ha igen, meddig?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni. A kérdésben leírt esetben is. Az aktivált beruházáshoz kapcsolódó – devizaalapú beruházásihitel miatti – tartozások esetén a mérleg-fordulónapi értékelésből adódóankeletkezett, és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Köztartozás

Kérdés: A cég társaságiadó-bevallásánál 2005., 2006. években az iparűzési adót adóalap-csökkentő tételként érvényesítette, holott a tárgyév végi (12. 31.) jelentős túlfizetés mellett, az átvezetési kérelmet késve adta be, és ezért egyes adónemekben a folyószámla tartozást mutatott. Az APEH-revízió 2005 és 2006 vonatkozásában adóhiányt állapított meg. A kérdés a 2004-es évre vonatkozik. Erre az évre az iparűzési adó mint adóalap-csökkentés feltétele nem az adótartozás hiánya, hanem a köztartozás hiánya volt. A köztartozás fogalmát az Art. határozza meg, de ebből nem világos, hogy "köztartozásnak" tekinthető-e egy túlfizetést mutató folyószámla-egyenleg mellett az egyes adónemeken mutatkozó tartozás.
Részlet a válaszából: […] ...Art. 2004-ben hatályos előírása szerint köztartozás atörvényben meghatározott, az államháztartás alrendszereinek költségvetéseibőlellátandó feladatok fedezetére előírt fizetési kötelezettség, amelynekmegállapítása, ellenőrzése, behajtása bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 1.
1
37
38
39
60