Találati lista:
1801. cikk / 1939 Az áfalevonási jog korlátai (eva)
Kérdés: A Szt. hatálya alá tartozó bt. – amelyik nem választotta a bevételi nyilvántartást – kettős könyvvitel rendszerében készít mérleget, eredménykimutatást. Hogy könyveli ez esetben az áfát, miután áfás számlát bocsát ki? Mi vonatkozik a beszerzés utáni áfakönyvelésekre? A tárgyi eszközt nettó (áfa nélküli) vagy bruttó (áfás) értéken tartjuk-e nyilván?
1802. cikk / 1939 Alanyi adómentesség megszűnése (eva)
Kérdés: Kiállíthat-e alanyi adómentes számlát az, aki evaalany?
1803. cikk / 1939 Előleg áfájának megfizetése
Kérdés: Az előlegszámla után az áfa mikor aktuális, ha a fizetési határidő például 1 hónap?
1804. cikk / 1939 Értékesítés szóbeli megállapodás alapján
Kérdés: A kft. – szóbeli megállapodás alapján – külföldről megrendelt "Y" kft.-nek egy nagy értékű árut. A megrendelt áru ellenértékét az "Y" kft. nem akarja kifizetni. Mit tehet ilyenkor a pórul járt kft.? Mi legyen a megfizetett adókkal?
1805. cikk / 1939 Burkolt lízingszerződés
Kérdés: Egy társaság tartós bérleti szerződést kötött konyhagépekre. A bérbeadó havonta számlázza a bérleti díjat. A bérleti szerződés lejártakor a társaság úgy dönt, bár ez a szerződésben nem szerepel, hogy megveszi a gépeket, amelyeket a bérbeadó le is számláz. Az utólagos vétel miatt át kell-e minősíteni a bérletet adásvételi ügyletnek? Ha igen, milyen jogszabály alapján? Ha visszamenőleg adásvételnek kell tekinteni az ügyletet, akkor milyen bizonylat alapján kell könyvelni?
1806. cikk / 1939 Garanciális visszatartás a kivitelezőnél
Kérdés: Mikor kell exportárbevételként elszámolni a Németországban teljesített építési és szerelési tevékenység számlájában ilyen címen feltüntetett, garanciális időre visszatartott összeget? Egy kiadványban olvastam, hogy az ilyen visszatartást csak a garanciális idő lejáratakor, külön számla alapján, a külföldi megrendelő által elismert összegben szabad elszámolni. Ez az elszámolási mód most is érvényes?
1807. cikk / 1939 Térítésmentesen átvett tárgyi eszköz áfája
Kérdés: Térítésmentesen átvett tárgyi eszköz áfáját az átvevő levonhatja-e a számlát helyettesítő okmány alapján, abban az esetben, ha az eszközt bevételszerző tevékenységéhez használja fel?
1808. cikk / 1939 Devizaalapon számlázott összeg helyesbítése
Kérdés: Társaságunk egy hazai szállítóval kötött szerződésben a termék ellenértékét euróban határozta meg. Mivel akkor nem volt arra lehetőség, hogy a szállító euróban számlázzon, a szállító az általa meghatározott – egy évre vonatkozó – fix árfolyamon állapította meg a számlázandó összeget. Ebben az évben megállapodás született arról, hogy a szállítóval – 3 évre visszamenőleg – sor kerül a tényleges, illetve a számlázásnál alkalmazott árfolyam közötti különbözet rendezésére. Helyesen járunk-e el, ha a különbözetet a külföldi pénzértékre szóló követelések-kötelezettségek árfolyam-különbözeteként számoljuk el?
1809. cikk / 1939 MNB-árfolyamok használata
Kérdés: Fel kell-e tüntetni – belföldiek egymás közötti kapcsolatában – a számlán a számla kiállítójának az általa alkalmazott MNB-árfolyamot, vagy elvárható a vevőtől, hogy a dátum alapján képes legyen az MNB-árfolyam megkeresésére? A vevőnk azt kéri, hogy a szállítólevélen is tüntessük fel az alkalmazott árfolyamot. Ez azonban sok esetben lehetetlen, hiszen a szállítólevél kiállításakor még nem ismert az aznapi árfolyam. Nem lesz abból probléma, ha az előző napi – már ismert – árfolyamot alkalmazzuk a szállítólevélben és a számlán is?
1810. cikk / 1939 Totálkáros tehergépkocsi elszámolása
Kérdés: Lízingelt tehergépkocsi totálkáros lett a lízing lejárata előtt. A biztosító a lízingcégnek a lízingbevevő befizetése alapján 1,3 millió forint kárt fizetett meg. A lízingcég ebből 630 ezer forint + áfáért leszámlázta a roncsot a lízingbevevőnek úgy, hogy a számla pénzügyi teljesítést nem igényel. A fuvarozó vállalkozó hogyan számolja el ez esetben a tehergépkocsit?
