Promóciós célra felhasznált termék adózása, számvitele

Kérdés: Hogyan kell adózni, illetve elszámolni a promóciós célra beszerzett termékeket?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt a válasz egyértelműsége érdekében: mit értünk promóciós célra felhasznált termék alatt? Az olyan beszerzett vagy térítés nélkül átvett terméket, amelyet a cég marketing- (üzletpolitikai) céllal jellemzően a kereskedelmi partnerei között térítés nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Bérbe vett épületen végzett felújítás

Kérdés: A 2015-ben bérbe vett épületen 2016-ban felújítást végeztünk. A bérleti szerződés szerint a bérlő végzi az állagmegóvást, belső javításokat, karbantartásokat. A szerződésben az esetleges felújításról nincs szó. A felújítást (villanyvezeték cseréje) elvégeztük a bérlő tudta nélkül. A bérleti szerződést 2019 augusztusában felmondtuk, a bérleményt visszaadtuk a tulajdonosának. A felújítás könyv szerinti értékét terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy csak az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontjában meghatározott munkák számolhatók el a bérbe vett ingatlanon végzett felújításként, és aktiválhatók ilyen jogcímen. A kérdés szerint villanyvezetéket cseréltek, amelyet – jellemzően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 24.

Térítés ellenében átvállalt hitel

Kérdés: A zrt. térítés ellenében átvállalja a kft. banki hitelét. A megállapodás értelmében a kft. egy-két év múlva fogja a kötelezettségét a zrt.-nek megfizetni. Helyesen járunk-e el, ha a kft.-nél a bankkal szembeni kötelezettséget csökkentjük, a zrt.-vel szembeni kötelezettséget pedig növeljük? Nem kell egyéb bevételként elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak pontosítása: a zrt. – a megállapodásnak megfelelően – nem átvállalta a hitelt, hanem csak azt, hogy a banknak megfizeti, valójában a kft.-nek megelőlegezi azt. A zrt. által átvállalt banki hitel valójában azt jelenti, hogy a kft.-nek a hitelt nem a bank...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Árengedmény pluszáru átadásával

Kérdés: Kereskedőcég vagyunk. A gyártó társaságtól a keretszerződésben rögzített termékek megvásárlásakor oly módon kapunk engedményt, hogy az eladó társaság a megvásárolt termékhez – engedményként – egy másik terméket is átad. A gyártó társaság a másik termékről is szabályos számlát állít ki azzal a megjegyzéssel, hogy a számla szerinti ellenértéket pénzügyileg nem kell rendezni. Helyes-e ezen engedményt árengedménynek nevezni? Tekinthető-e engedménynek?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre egyértelmű a válasz: a kérdés szerint átadott másik termék nem tekinthető (ár)engedménynek! Az valójában térítés nélkül átadott termék. (A számla szerinti ellenértéket pénzügyileg nem kell rendezni, tehát térítés nélküli átadás!)Az engedménynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Ingatlan térítésmentes átadása az önkormányzatnak

Kérdés: Hogyan történik az ingatlan térítésmentes átadásának számviteli elszámolása önkormányzat részére történő átadás esetén?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt ismételten megjegyezzük, az ingatlan nem önálló tárgyi eszköz, az ingatlan szó a tárgyi eszközök egy csoportját jelöli a számviteli beszámolóban. Ezért indokolt nevesíteni, hogy az földterület, telek, épület, épületrész, egyéb építmény, vagy ezeknek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Ki nem kelt napraforgó pótlására kapott napraforgó

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági vállalkozás. A 2019 tavaszán elvetett napraforgó-vetőmag nem kelt ki. A forgalmazó elismerte a vetőmag hibáját, ezért térítés nélkül a korábban vásárolt vetőmag helyett ugyanannyi zsák vetőmagot adott át cégünknek (az értéke kevesebb, fajtaváltozás miatt), amelynek az értékét az anyagokkal szemben könyvelnénk a 96. számlára, majd vetés után a 711/511-re. A könyvelésben a vásárolt selejtes vetőmag értékét a napraforgó költségéről [711/511.] a selejtek közé könyvelnénk át. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan kell könyvelni az elvetett selejtes vetőmagot?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy az elszámolás gondolatának menete alapvetően helyes, de az pontosításra és kiegészítésre szorul.Tekintettel arra, hogy a tavasszal elvetett és ki nem kelt napraforgó helyett kapott napraforgót is el kell vetni, a napraforgó-termelés önköltségének helyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Kártérítés számlázása

Kérdés: Köteles-e a károsult számlát kiállítani, ha a károkozó a kárt köteles megtéríteni?
Részlet a válaszából: […] A kártérítési felelősségről – esetenként – az új Ptk. a korábbi Ptk.-tól eltérően rendelkezik. A válasznál az új Ptk. előírásaira hivatkozunk.A Ptk. 6:519. §-a alapján, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a károkozó, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Kötelezett értesítése az engedményezésről

Kérdés: A tagok "A" kft. egyszerűsített végelszámolását határozták el. A pénzeszközt a vagyonfelosztási javaslat szerint a magánszemély tagok kapták, míg a követeléseket "B" kft.-re engedményezték. A céget a Cégbíróság 2018. 11. 30-ával törölte. A cégtörvény szerint a vagyon kiadása csak a törlést követően lehetséges. A kötelezett részére az engedményezési szerződés egy példányát 2018. 12. 15-ével megküldtük. A kötelezett jogásza szerint az engedményezési szerződés akkor kelt, amikor a végelszámolónak nem volt aláírási joga, emiatt azt nem fogadja be. Úgy véljük, helyesen jártunk el, mert csak a cégbírósági törlést követően lehet a vagyont rendezni. Elfogadhatóak-e a kötelezett érvei, illetve mi a teendő ez esetben?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre egyszerű a válasz, mivel ha nem a Ptk., illetve a számviteli törvény előírása szerint jártak el, akkor a kötelezett jogászának igaza van. A kérdésben leírtak nem mindenben felelnek meg a törvényi előírásoknak.A vagyonfelosztási javaslatban csak olyan eszközök...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 20.

Ráépítés más telkére

Kérdés: A kft. telket vásárolt egy romos házzal, amelyet engedély alapján lebontott, könyveiből kivezetett. A kft. hozzájárult, hogy a magánszemély tagjai lakást és irodát építsenek ezen a telken. A használatbavételi engedély alapján osztatlan közös tulajdon keletkezik. A magánszemély tagoknak vagy a kft.-nek milyen fizetési kötelezettségei keletkeznek azért, mert a magánszemélyek ellenszolgáltatás nélkül jutnak a telek arányos részének használatához?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtakból egyértelműen következik, hogy a telek vásárlása nem a kft. vállalkozási tevékenysége érdekében történt. Ez esetben a kft.-nek viselnie kell döntése következményeit.Nyilvánvaló, hogy a romos ház rendeltetésszerűen nem vehető használatba. Ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Ingatlanbérlet megszűnésekor
a felújítás elszámolása

Kérdés: Bérelt ingatlanon 2015. évben felújítást végeztünk. A bérleti szerződésben nem szerepelt az, hogy a bérlő felújítást végezhet a bérelt épületen, így a felújítást a bérbeadó hozzájárulása nélkül végeztük el. Most, 2019-ben a bérleti szerződést felmondjuk, a bérelt ingatlant visszaadjuk a bérbeadónak. Mi a teendő a még le nem írt felújítási költségekkel? A terven felüli értékcsökkenésként kivezethetjük?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt meg kell jegyezni: egyrészt csak az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontjában meghatározott munkák számolhatók el a bérbe vett ingatlanon végzett felújításként, és aktiválhatók ilyen jogcímen, másrészt a bérbe vett ingatlanon csak a bérbeadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.
1
12
13
14
60