Kft.-üzletrész értékesítése

Kérdés: A 3000 E Ft-os törzstőkével rendelkező kft. egyik tagja eladásra kínálja 1000 E Ft névértékű tulajdonrészét 600 E Ft vételárért. A cég saját tőkéje 6000 E Ft. A részesedést 50-50%-os arányban megvásárolják a maradó tulajdonostársak. Mi alapján és mennyi szja- és ehofizetési kötelezettsége lesz a vevőknek? Ha a részesedést a kft. vásárolja vissza 600 E Ft-ért, a cégnek keletkezik-e adófizetési kötelezettsége? A kft. a visszavásárolt részesedést egy éven belül ingyenesen átadja a társaság megmaradó tagjainak, mi alapján és milyen fizetési kötelezettsége lesz az átvevő tagoknak? Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség? Ha a kft. a visszavásárolt részesedést egy éven belül továbbértékesíti a társaság megmaradó tagjai felé az eredeti 600 E Ft-os áron, a vevők részéről keletkezik-e és mi alapján adó- és ehofizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy az Szja-tv. szerint személyi jövedelemadót a magánszemélynek általában akkor kell fizetnie, ha jövedelmet szerez. Értékpapír vásárlása esetén a vevők nem jutnak az adásvétellel jövedelemhez, ezért a vétel időpontjában a vevőket nem terheli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Ingyenes telefonkészülék értéke

Kérdés: A társas vállalkozás 0 Ft értéken kapott telefonkészüléket a telefontársaságtól. Ennek fejében hűségnyilatkozatot írt alá. Ez esetben az eszközt hogyan tudom a nyilvántartásaimban kimutatni?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem 0 Ft értéken, hanem térítés nélkül kapott telefonkészülékként. Ha van más azonos típusú, tulajdonságú telefonkészüléke is, akkor azon az értéken. Ha nincs ilyen telefonkészüléke, akkor a térítés nélkül kapott telefonkészülék piaci...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Másodosztályú termék elszámolása

Kérdés: A szövetkezet zöldségfelvásárlással foglalkozik. A termelőktől az 1. osztályú árut vásárolja fel, a 2. osztályú árut otthagyja a felvásárlónál. Felmerült egy olyan lehetőség, hogy a 2. osztályú árut megveszi egy cég a szövetkezettől. A készletnyilvántartásban azonban nem szerepel ez az árumennyiség. Mi a helyes elszámolási mód a 2. osztályú termékek esetében?
Részlet a válaszából: […] Mivel a 2. osztályú árut a szövetkezet nem vásárolta fel, könyveiben értéken nem szerepelhet. Ha ennek ellenére van nála 2. osztályú termék, akkor célszerű azt a várható – áfa nélküli – eladási áron a vásárolt készletek között nyilvántartásba venni, mint térítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Adományok elszámolása az alapítványnál

Kérdés: Egy nem közhasznú alapítvány a céljaihoz adományokat kap (szervezetektől és magánszemélyektől egyaránt) készpénzben, utalványokban és eszközökben. Ezen adományokat adományként tovább is adja. Jól gondolom, hogy a könyvekben ezeket a tételeket a 96-os főkönyvi számlával szemben a 86-os főkönyvi számlán kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] Nem jól gondolja! A bevételeket és a ráfordításokat egymással szemben nem lehet elszámolni. Ez a bruttó elszámolás számviteli alapelvéből következik. Valójában legalább két gazdasági eseményt kell megkülönböztetni, az egyik az adományok elfogadása, a másik az adományok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 8.

Idegen ingatlanon végzett beruházás

Kérdés: Két magánszemély tulajdonában áll egy telek, valamint azon álló ingatlan. Ugyanezen két magánszemély tulajdonol egy betéti társaságot. A bt. beruházást végzett a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanon. A beruházás építésihatóságiengedély-köteles volt. A jogerős használatbavételi engedélyt a bt. kérte és kapta meg. Az idegen ingatlanon végzett beruházás a bt. adóköteles tevékenységéhez kapcsolódott. A bt. magánszemély tulajdonosai arról döntöttek, hogy az ingatlant egy másik társaságnak értékesítik. A vevő társaság folytatná a bt. által az ingatlanhoz kapcsolódó tevékenységet. Van-e lehetőség a megosztott értékesítésre oly módon, hogy a magánszemélyek az ingatlant értékesítik a megfelelő piaci értéken, míg a bt. az idegen ingatlanon végzett beruházást piaci értéken? Ha van lehetőség a megosztott értékesítésre, befolyásolja-e azt, ha a vevő mégsem a betéti társaság által végzett adóköteles tevékenységet kívánja folytatni? Helyes-e az az értelmezésem, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházás értékesítése az Áfa-tv. szempontjából nem tekinthető ingatlanértékesítésnek?
Részlet a válaszából: […] Sok kérdésre vár választ a hosszúra nyúlt kérdésben a kérdező. A válaszhoz nélkülözhetetlen dolgokról azonban nem szól. Így először ezeket kell tisztázni, és feltételezésekkel élve lehet a kérdésekre választ adni.Sokszor leírtuk, hogy az ingatlan szó egy eszközcsoport...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 15.

Egyéni vállalkozó feladata egyéni céggé alakulás esetén

Kérdés: Mi a feladata az egyéni vállalkozónak egyéni céggé alakulás esetén? Mi lesz az egyéni cég jegyzett tőkéje?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (Evtv.) II. Fejezete tartalmazza az egyéni cégre vonatkozó rendelkezéseket. Tekintettel azonban arra, hogy az egyéni cég az egyéni vállalkozó átalakulásával nem jöhet létre, továbbá arra is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 25.

Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt néhány kérdést tisztázni kell!A kérdésből nem derül ki, hogy akitől visszavásárolják, az egyedüli alapító, vagy több alapító közül az egyik. Amennyiben a kérdésben szereplő alapító tag egyedüli alapító, akkor a kft. egyszemélyes társaság. A Ptk....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Kaparós sorsjegyek elszámolása

Kérdés: A társaság megveszi a Szerencsejáték Zrt.-től a sorsjegyeket, amelyeket azonnal kifizet. Visszavásárlásra nincs lehetőség. A zrt. elszámolási bizonylattal átadja a sorsjegyeket, majd azonnal önszámlázás formájában számlázza a jutalékot, és az elszámolási bizonylat végén a sorsjegyek eladási árából levonva, megállapítja, hogy mennyi a társaság által fizetendő összeg. Mit és hogyan kell a társaságnál könyvelni? A sorsjegy eladásakor az ellenértéket be kell ütni a pénztárgépbe? Ha ez a bevétel, akkor mi az elábé? Ha igen, akkor mentes a bevétel? Amennyiben a vásárló nyer, akkor azt a pénztárgépben milyen jogcímű kifizetésként kell rögzíteni? Hova könyvelendő? A nyertes sorsjegyeket be kell vinni egy lottózóba, ahol számviteli bizonylattal kifizetik a nyeremény összegét. A kapott összeget szerepeltetni kell a pénztárgépben?
Részlet a válaszából: […] Kissé rövidítettük a kérdést az ismétlések elkerülése érdekében.A válasznál a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményeiből kell kiindulni. Minden gazdasági eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszából: […] A választ a leggyakrabban használt bizonylat, a számla szerinti vételárral kezdjük.Ha a forintban kiállított számla kiegyenlítése forintban történik, a számla szerinti – a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – forintérték lesz a bekerülési érték.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Anyagköltség tartalmáról részletesen

Kérdés: Azt, hogy mit kell anyagköltségként kimutatni, illetve mivel kell az anyagköltséget csökkenteni, tömören az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése tartalmazza. Kérem, hogy az anyagköltségre vonatkozó ismereteket részletesebben mutassák be annak érdekében, hogy az eddig alkalmazottak helyességéről vagy helytelen voltáról meggyőződhessünk!
Részlet a válaszából: […] A számviteli törvény szerint anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét, továbbá a vásárolt növendék, hízó- és egyéb állatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 9.
1
13
14
15
59