822 talált cikk a termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: Egy német cég magyarországi képviselete vagyunk magyar tulajdonosokkal (nem leányvállalat). Évek óta bonyolítunk le egymás között ügyleteket. Importálunk anyagot (a közösségi beszerzés szabályai szerint itthon számítjuk fel és vonjuk le az áfát), szolgáltatásimportot veszünk igénybe (gépjavítás), kifelé számlázunk ügynöki jutalékot a gépeik eladása után, közvetítünk részükre magyarországi hirdetési szolgáltatást, melyek az áfa területi hatályán kívüli értékesítések. A napokban véletlenül szereztünk róla tudomást, hogy a fenti német cégnek van Magyarországon adószáma (az APEH felszólította áfabevallás benyújtására), be van jelentkezve nálunk. Kérdésünk az, hogy változik-e emiatt a fent vázolt áfaelszámolási és számlázási gyakorlatunk? Különösen a szolgáltatások tekintetében?

Kérdés: A kft. külföldi cégekkel kötött szerződéssel (EU-s és EU-n kívüli is) vállalja a cégek által megvásárolt termékek elszállíttatását orosz és ukrán címekre. Az árut a megbízott vámraktárba elszállíttatja, vagy az ott betárolt árut átrakatja vagonba, és a megadott külföldi címre vasúton elviteti. A teljesítéshez alvállalkozókat vesz igénybe. Felmerülnek külföldi és magyar szállítási, rakodási, vagonvizsgálati, vámkezelési számlák, amelyeken szerepel AKK, AM és 20 százalék áfás tétel is. Mi a helyes számlázás a kimenő számlákban (vagontétel, vagy a felmerült szolgáltatások külön felsorolása)? Áfa szempontjából ezt exporthoz kapcsolódó vagy áfakörön kívüli nemzetközi teherközlekedésként kell szerepeltetni? Milyen árbevételként kell könyvelni? A beérkező hozzá kapcsolódó számlákat közvetített szolgáltatásként kell-e elszámolni?

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető egyéni vállalkozó vagyok. Szolgáltatást végzek belföldön. A szolgáltatást euróban számlázom, a vevő is euróban fizet. Világos, hogy a számla értékét a pénzügyi teljesítés napján kell az szja-alapba beszámító bevételek közé könyvelni, de milyen árfolyamon? Ha a devizaszámlán tartott eurót beváltom, átvezetem az elszámolási betétszámlára, az alkalmazott árfolyam és a beváltás napján érvényes árfolyam különbözete elszámolható-e az egyéni vállalkozónál árfolyam-különbözet címén árbevételként, illetve költségként az árfolyam jellegétől függően? És hogyan történik helyesen az áfa elszámolása?

Kérdés: Társaságunk kereskedő cég. Vevőink az általunk szállított árut alapanyagként használják. Vevőink részéről felmerült az az igény, hogy áruinkból tartsunk kisebb készletet az ő raktárukban, de csak akkor számlázzuk azt, amikor felhasználták. Vevőink havonta tájékoztatnának a felhasznált készletről, lehet, hogy hónapokkal a szállítás után, és mi akkor számláznánk. Helyes-e ez az eljárás? Hogyan kezeli ezt az Áfa-tv.? Lehet-e a teljesítés időpontja az az időpont, amikor a vevő felhasználja az árut?

Kérdés: Társaságunk egy EU-tagállamban működő alapanyaggyártóval köt bizományosi szerződést, mely szerződés alapján cégünk a saját nevében értékesíti a külföldi gyártó által előállított anyagokat Magyarországon. A gyártó a megállapodás alapján behoz egy meghatározott készletet forgalmazási céllal. Ebből mi folyamatosan értékesítünk, s hó végén havi elszámolást küldünk az értékesített, illetve a nálunk még készleten lévő (havi leltár) áruféleségekről. A jelentés alapján a külföldi szállító számlát készít a tárgyhónapban eladott áruról, ami alapján mi eleget teszünk az áfafizetési (és -bevallási) kötelezettségünknek. Kell-e valamit jelentenünk, bevallanunk, amikor a bizományosi készletet behozzák az EU-tagállamból (Szlovákia), s letárolják nálunk értékesítési megbízással bizományosi konstrukcióban? Milyen bizonylatot kell kapnunk a szállítótól a számlán kívül, ami bizonyítja az általunk továbbértékesített áru külföldi eredetét, tekintettel arra, hogy az eladott árukról az elszámolás (külföldi szállító általi számlázás) havonta történik, fuvarokmány pedig csak a fogyás függvényében történő esetenkénti beszállításkor biztosított? Milyen jelentési, adózási kötelezettség keletkezik, ha a külföldi cég az anyagféleségekből mintamennyiséget hoz be ellenérték nélkül próbára, tekintettel arra, hogy Magyarországon ismeretlen márkanevű alapanyag bevezetéséről van szó?

Kérdés: Egy Magyarországon alapított és bejegyzett társaság Ausztriában vállal épülettetőszerkezet-felújítást egy ausztriai lakásszövetkezet részére. Az ausztriai lakásszövetkezet közösségi adószámmal nem rendelkezik. A felújítás teljes elvégzéséhez a társaság osztrák alvállalkozót vesz igénybe. A társaság magyarországi közösségi adószámmal rendelkezik. Az elvégzett munka közösségi értékesítésnek minősül-e, vagy áfahatályon kívüli? A teljesítésről kiállítandó számlában kell-e a társaságnak áfát felszámolnia? Közösségi adatszolgáltatást kell-e teljesíteni, mind a társaság által nyújtott szolgáltatásról, mind az igénybe vett szolgáltatásról?

Kérdés: A 2005. évi CXIX. törvény 182. §-ának (9) bekezdése szerint a támogatás miatti arányosítást csak a 2005. december 31. napját követő beszerzések esetén lehet először mellőzni. Értelmezésemben a beszerzések (termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek) tekintetében a számlán szereplő teljesítési időpont alapján kell az arányosítási kötelezettséget elbírálni. A termékbeszerzések és szolgáltatás-igénybevételek tekintetében az Áfa-törvény 16. §-a a fizikai teljesítés alapján határoz meg teljesítési időpontot. A 2005. évi kezdésű építési beruházás esetében az építési szerződésben a felek részteljesítési időpontot, részszámlázási lehetőséget nem kötöttek ki, ezzel a teljesítés időpontjának a beruházás befejezésének időpontját (2006. év) tekintették. A pénzügyi finanszírozhatóság érdekében a szerződésben 2005. évben két alkalomra, 2006. évben egy alkalomra összegszerűen meghatározott előlegfizetési kötelezettség került elfogadásra, és majdan folyósításra. Kérdésem az, hogy a 2005. évi előleg áfatartalma vonatkozásában fennáll-e az arányosítási kötelezettség?

Kérdés: Szlovák "A" cég partnerünk terméket ad el nekünk, melyet egyenesen egy harmadik cégnek, "C" kft.-nek szállítunk. Cégünk ("B" kft.) és a "C" kft. Magyarországon bejegyzett, magyar adószámos cég, "A" társaság Szlovákiában bejegyzett, szlovák adószámos cég. "A" társaság "B"-nek, "B" társaság "C"-nek számláz. A fuvart "C" kft. szervezi és fizeti. Milyen áfamegállapítás terheli a számlázásokat? Hogyan változik a válasz, ha "A" vagy "B" szervezi a fuvart?

Kérdés: Kérdés. Pénzügyi szolgáltatással foglalkozó vállalkozás a követelése fejében – mivel az adós nem fizetett – a fedezetként felajánlott ingatlant átveszi, amelyet az adós számláz az áfa felszámításával. Hogyan kell az átvett ingatlant könyvelni, a követelést kivezetni? (Az ingatlant a Hpt. szerint el kell idegeníteni!) Mikor lehet a felszámított áfát bevallani, illetve visszaigényelni? Az adós számlája alapján, vagy csak az értékesítéskor?