828 talált cikk a termékértékesítés kifejezésre

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!

Kérdés: Cégünk főtevékenységként 25 százalékos áfás szolgáltatást végez. Ügyfeleinknek – szolgáltatásunk mellé – számlázzuk az utánvétes postaköltséget, de nem áfával növelten. Bevételeink után valóban kellene fizetnünk egy adómentes szolgáltatás – a postaköltség – után is áfát? Ráterhelhetjük-e ügyfeleinkre ezt a költséget?

Kérdés: Az ingatlanforgalmazó társaság minek alapján határozza meg a megépített új lakások építésénél a telekhányadot? Az áfánál arányosítással kell-e számolni?

Kérdés: Hogyan szabályos a bizonylatok kiállítása, ha a termékértékesítést előlegfizetés előzi meg? A számlát helyettesítő okmányról kell-e negatív okmányt kiállítani? Mi legyen azon a teljesítési időpont?

Kérdés: Könyvelőként vitában vagyok az egyik társaság könyvvizsgálójával, aki perelt követeléseinket, kötelezettségeinket nem engedi a mérlegbe beállítani. Azon tételek vonatkozásában ezt az álláspontot nem tudom elfogadni, amelyekre a mérleg-fordulónap és a mérlegkészítés időpontja között bírósági határozat született. Helyes-e az álláspontom? Mi a helyzet ez esetben a pénzügyileg rendezett és a nem rendezett végzésekkel?

Kérdés: Elfogadható-e hitelesnek az a beszámoló, amelyhez kapcsolódóan az egyenlegközlő leveleket a társaság nem küldte ki, így csak a saját analitika alapján számolta el azokat?

Kérdés: A pénzügyilízing-szerződés szerint a futamidő végén nyilatkozunk vételi szándékunkról, és akkor a maradványértéken történik az adásvételi szerződés megkötése, valamint a számla kiállítása. Addig a munkagép a lízingbeadó tulajdona. Havonta számlázzák a lízingdíjat, a tőkerészt és a kamatot, amelyet költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?

Kérdés: Az előbbi kérdéshez kapcsolódóan: a bérlő hónapról hónapra megkifogásolja a szolgáltatásidíj-átalány számláit, és kéri a bérbeadót, hogy az általa fizetett összeget letétként kezelje a díjemelés indokoltságának elfogadásáig. A bérbeadó nem indokol, a fizetett összegeket számlakiegyenlítésként kezeli. Helyesen jár-e el a bérbeadó? Ha lekönyvelte a számlákat, állíthatja-e, hogy a bérlőnek tartozása van? Ha nem küldi vissza a számlákat, követelheti-e azok kiegyenlítését?

Kérdés: Hatósági intézkedés eredményeként, azaz végrehajtó általi árverési vétel hatályával eladott eszközök kivezetésének, illetve a nyilvántartásba vételének elszámolása hogyan történik? A hitelező társaság kezdeményezésére a végrehajtó – árverés nélkül, de – árverési vétel hatályával adja el az adós társaság eszközeit a hitelezőnek, az adós tartozásának rendezése érdekében. Az eszközök becsült értéke 178 millió forint, az adós tartozása 192 millió forint. Az átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke az adósnál 55 millió forint. A leírt gazdasági esemény az Szt. szerint termékértékesítésnek minősül, a tartozás-követelés beszámításával, és ebből következően jelentős eredménytartalommal, vagy pedig az árveréssel "eredeti módon" történő tulajdonszerzés a hitelezőnél, illetve az eszközök nyilvántartási értékének kivezetése az adósnál – a végrehajtó közreműködése miatt – egymástól független gazdasági események és nem az értékesítés mintájára könyvelendők, miközben az ügylet lényege a tartozás rendezése.

Kérdés: Egy havimagazin szerkesztésével és kiadásával foglalkozó kft.-nek a nyomda számlázza az előállított terméket mint termékértékesítést, amelyet a kft. bizományos értékesítésként továbbszámláz a lapterjesztő társaságnak. A kft. az előállított magazinokat készletre veszi, az értékesítés után elábét, az eladatlan példányok után értékvesztést számol el, illetve hulladékértéken értékesíti. Helyes-e ez számvitelileg?