Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megjegyezzük: a bérlet, a pénzügyi lízing témakörével több válaszban is foglalkoztunk, többek között a Számviteli Levelek 7. számában a 109-110. kérdésre, a 10. számban a 180. kérdésre, továbbá a 12. számban a 217-219. kérdésre adott válaszokban.Itt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatása

Kérdés: A társaság a számvitel-politikájában úgy szabályozott, hogy az 50 ezer forint bekerülési érték alatti eszközöket azonnal, a 200 ezer forint alattiakat 36 hónap alatt számolja el értékcsökkenési leírásként. Megteheti ezt a társaság? A 2000-ben beszerzett és 14,5 százalékkal amortizált eszközök leírási kulcsa megváltoztatható-e a hatályos számviteli politikának megfelelően?
Részlet a válaszából: […] A számviteli előírásokra (mint minden törvényi előírásra) az a jellemző, hogy azokat a hatálybalépést követően lehet, illetve kell alkalmazni. Amennyiben ettől el lehet térni, arról a törvénynek külön kell intézkednie. Az új Szt. ilyen, visszamenőlegesen is alkalmazandó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Áfa: iroda céljára vásárolt lakás értékesítésekor

Kérdés: Egy bt. négy évvel ezelőtt a tulajdonos családi házának egy szobáját a bt. nevére irodaként megvásárolta. A vásárlási ár áfát is tartalmazott, amelyet a bt. visszaigényelt. Ebben az évben a bt. tulajdonában lévő részt értékesítették. Ez az értékesítés tárgyi adómentes volt, így az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontja alapján az időarányosan számított, előzetesen felszámított és levont áfát meg kell fizetnie. Ezt a fizetendő áfát hogyan kell a naplófőkönyvben könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A hosszabban idézett kérdésben az áfára vonatkozóan leírtak helyesek. Az Áfa-tv. 39. §-a (3) bekezdésének b) pontját indokolt azonban felidézni, mert a kérdés nem hivatkozott része arra utal, mintha a kérdező a törvényi előírást félreértené (bár jól hivatkozott rá)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Termőföld talajjavításának elszámolása

Kérdés: A termőföld talajjavítása a termőföld értékét növelő beruházásnak vagy telkesítésnek minősül-e? Hol számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] A telkesítés olyan beruházásnak minősített tevékenység eredménye, amely a talaj hasznosításának növelése érdekében módosítja a talaj tulajdonságait, felszínét, és általában javítja a termelés feltételeit. A telkesítés a beruházásként elszámolt tereprendezési,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Totálkáros gépkocsival kapcsolatos elszámolások

Kérdés: Milyen könyvelési tételei vannak annak az eseménynek, ha egy céges kocsi totálkáros lesz? Mit kell tenni a biztosító által felértékelt roncsértékkel? Ha eladjuk a roncsot, annak az áfája arányosítható-e?
Részlet a válaszából: […] A totálkáros gépkocsi gépkocsiként (tárgyi eszközként) nem hasznosítható, ezért azt az új Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerint a forgóeszközök közé át kell sorolni, és az új Szt. 28. §-a (3) bekezdésének c) pontja szerint a készletek között kell kimutatni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Tervezett és végleges vagyonmérleg

Kérdés: Egy bt. átalakul kft.-vé. Vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetet kell készítenie. Eszközeit nem értékeli át. Hogyan értelmezendő a tervezett és a végleges vagyonmérlegben lévő saját tőke közötti eltérés? Kell-e könyvelni? Az átalakulással létrejött társaság az átvett eszközöket milyen értéken veszi nyilvántartásba?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 138. §-ának (1) bekezdése szerint: az átalakuló gazdasági társaságnak – a társaság legfőbb szerve által meghatározott mérlegfordulónapra (amely nem lehet későbbi időpont, mint az átalakulásról való második döntés időpontja) – vagyonmérleg-tervezetet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Jóléti és kulturális költségek elszámolása

Kérdés: 2001-től a személyi jellegű egyéb kifizetések tartalma kibővült, többek között a jóléti és kulturális költségekkel is. Szövetkezetünk saját üdülőt üzemeltet, annak költségei hogyan számolandók el a személyi jellegű egyéb kifizetések között?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja szerint a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a jóléti és kulturális költségek is. Nyilvánvaló, hogy itt kell elszámolni a saját üdülő működtetésével, üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Tovább nem hasznosítható mintatermékek elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a nagykereskedőhöz kihelyezett, saját előállítású vagy vásárolt mintaterméket (és van-e adóvonzata), ha annak egyéb módon történő hasznosítása később már nem lehetséges?
Részlet a válaszából: […] A saját előállítású, illetve vásárolt mintatermékek számviteli elszámolásának nincsenek sajátos szabályai. Ebből következően ezen eszközöket is rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. A besorolásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 6.

Kamattámogatás könyvelése

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető mezőgazdasági kft. a mezőgazdasági gépeit alap- és kamattámogatással vásárolja meg. A felvett hitel után fizetett kamatok 40%-a vehető igénybe támogatásként. Hogyan kell könyvelni a gépbeszerzést, a kapott támogatást, a felvett hitelt, a hitel után fizetett kamatot és a kamattámogatást?
Részlet a válaszából: […] Az új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének b) pontja szerint a rendkívüli bevételek között kell elszámolni a fejlesztési célra kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegét, illetve mezőgazdasági támogatások esetében, a támogatási szerződés szerint – jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Közös üzemeltetés költségeinek megosztása

Kérdés: Három kft. (A, B, C) olaszországi cégek részére végez bérmunkát. Közösen vásároltak egy kamiont. Helyes-e az a módszer, hogy szerződésben rögzítik, a felmerülő költségeket is egyenlő arányban viselik? A kiadásokról a számla az "A" kft. nevére szól, amelyből 1/3 részt elszámol költségként, 2/3 részt pedig nyilvántart a 2. számlaosztályban. Negyedév végén egy összegben "negyedéves kamionköltség" + áfát átszámlázza a B, C kft.-nek. Hány %-os áfát számoljon?
Részlet a válaszából: […] Nincsen akadálya annak, hogy a három kft. közösen kamiont vásároljon, a kamion közös tulajdonba kerüljön. Mivel a kamion nem osztható, így azt csak az egyik kft. (például az "A" kft.) tudja az eszközök között állományba venni, aktiválni, a rendeltetésszerű használatbavétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.
1
72
73
74
76