1454 talált állásfoglalás a terv kifejezésre

Kérdés: "Eladó" és "Partner" között eszközhasználatra történő átadásról jött létre szerződés: az "Eladó" jelképes összegű éves használati díjért adja használatba az eszközt annak fejében, hogy a "Partner" X éven keresztül Y mennyiségű terméket vásárol az "Eladó"-tól. Amennyiben a "Partner" teljesíti a feltételeket, akkor a "Partner" jelképes összegért megvásárolja a használatra átvett eszközt. A fenti ügyletet hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzata lehet? Az előbbi "Eladó" meggondolta magát, és a "Partner" részére használatba adott eszközt eladta a "Vevő"-nek azzal a feltétellel, hogy az "Eladó" és a "Partner" között létrejött – előbbi – szerződésből származó jogait és kötelezettségeit is átruházza a "Vevő"-re. Az "Eladó" az eszköz eladásáról áfás számlát állított ki. Ezen ügyleteket hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzatai lehetnek?

Kérdés: Kutatás-fejlesztési tevékenységgel bíztunk meg egy alapítványt 2009-ben. Az alapítvány két évig számlázta ennek a díját, amellyel csökkentettük az innovációs járulék összegét. A díjat a beruházási számlára tettük, majd ha befejeződik, aktiválni fogjuk kísérleti fejlesztésként. A szerződésben vállalt fejlesztés nem járt eredménnyel, az alapítvány ismételten megpróbálja azt eredményesen befejezni. Mit kell tenni a beruházási számlán lévő projekt értékével, amennyiben eredménytelenül zárul a megrendelt kutatás-fejlesztés? Az innovációs járulék két évben történő csökkentése is jogosulatlan volt?

Kérdés: Társas vállalkozás pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsiját 2009-ben ellopták. A rendőrségi jegyzőkönyvet felvették, az eljárás ismeretlen tettes ellen folyamatban van. A lízingbe adó számára a továbbiakban is fizetni kell a lízingdíjat, mivel az ügy még nem zárult le. A gépjárművet 2011 májusában vonták ki a forgalomból. A gépjármű eddig a tárgyi eszközök között szerepelt. Mi a szabályszerű könyvelés a fentiek alapján?

Kérdés: A korábbi években vásárolt kis értékű tárgyi eszközöket nem vették fel az 1. számlaosztályba, közvetlenül az 5. számlaosztályban került elszámolásra (nulla értéken van). A tulajdonosok a végelszámolás során megvásárolnák a még használható eszközöket. Elfogadható-e, ha a 143-149. számlákra felvezetem, és onnan eladáskor kivezetem? Mi lenne a helyes megoldás?

Kérdés: Cégünk 2009. évben vásárolt egy szoftvert. A beszerzéshez elnyert pályázati pénz a beszerzési érték 50%-a. A beszerzési ár és a pályázatírás költsége együttesen 26 304 925 Ft. A szoftvert 2009-ben üzembe helyezték, 2009-ben 2 046 739 forint, 2010-ben 5 260 985 forint értékcsökkenést számoltak el. A pályázatra még 2009-ben előleget folyósítottak. A támogatás fennmaradó összegét 2011. októberben kaptuk meg. A támogatás összege 12 312 175 forint, amelyet rendkívüli bevételként könyvelünk, majd elhatároljuk. Csökkentenünk kell-e a 2009-2010. évben elszámolt értékcsökkenésre arányosan jutó résszel a támogatás elhatárolt összegét? 2011-től az évente elszámolandó értékcsökkenés támogatásra eső részével csökkentjük az elhatárolt bevételt. Jól gondoljuk?

Kérdés: Hogyan kell a pénzügyi lízing keretében lízingelt eszköz visszaadását könyvelni, ha a lízingelt eszköz visszaadására a szerződés szerinti fu­tam­idő lejárata előtt sor kerül?

Kérdés: Építőipari kivitelezői tevékenységet végző kft. defibrillátort vásárolt közel félmillió forint értékben. Tárgyi eszközként nyilvántartva, értékcsökkenési leírása elszámolható-e költségként? Vagy növelni kell a társaságiadó-alapot? Visszaigényelhető az áfája?

Kérdés: Építési beruházásként megvalósított épület aktiválási értékébe beletartozik-e az épületbe való beköltözés költsége? A meglévő csarnok bontása után új nagyobb, korszerűbb csarnok épül. A csarnokban lévő irodákból kiköltöznek, majd az új csarnokba költöznek vissza. Ez utóbbi értéke is beszámítható az aktiválás értékébe? A bontáshoz kapcsolódóan a meglévő épület selejtezését, illetve az ahhoz kapcsolódó megtérülés értékét számításba kell-e venni az új épület aktiválandó értékében?

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?

Kérdés: A cég a megvalósított beruházásra jóteljesítési garanciát kapott. A garanciát lehívta a cég. A tárgyi eszköz javítását egy harmadik féllel végeztette el. Hogyan kell könyvelni a lehívott bankgaranciát és a harmadik fél által végzett javítást? A lehívás és a javítás nem azonos évben történik.