1413 talált cikk a terv kifejezésre

Kérdés: Ha egy társasház fűtéskorszerűsítést hajt végre, amelynek az értéke 20 millió forint, akkor ez hogyan jelenik meg a könyvelésben? Az egész épület fűtési rendszerének korszerűsítéséről van szó. Ez beruházás? Az épületben kb. 100 lakás van, amelyben radiátorcsere volt, és ehhez kapcsolódó anyagköltség és munkadíj. A kivitelező egyösszegű számlát adott, fűtéskorszerűsítés megnevezéssel. Ezt mint tárgyi eszközt veszem nyilvántartásba? Ha igen, hány százalékos értékcsökkenési leírást alkalmazok?

Kérdés: A tárgyévet – a 2010. évet – követően, 2011. január hónap végén dönthet-e úgy a cég vezetője, hogy a dolgozók részére jutalmat fizet, mert a társaság nyereségesebben gazdálkodott, mint azt tervezték? A mérlegkészítés időpontja a tárgyévet követő február 28-a. Milyen adózási, számviteli szabályok vonatkoznak a jutalom kifizetésére, hogyan kell könyvelni, ha 2011. január végén fizetik ki?

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetében a társaság nem tudta az esedékes lízingdíjakat fizetni, ezért a lízingcég felmondta a szerződést, és az eszközök visszaadásra kerültek. A lízingbe vevőnél ezzel kapcsolatosan milyen számviteli elszámolások szükségesek?

Kérdés: Társaságunk 5 évvel ezelőtt vásárolt egy telket, amelyen egy üzleti célú ingatlant tervezett felépíteni. A tervezés és engedélyezés költségeit befejezetlen beruházásként tartottuk nyilván. Külső okok miatt az eredeti terv meghiúsult, így az épület nem fog felépülni. Hogyan kell rendezni a beruházásként nyilvántartott összeget? Aktiválni kell épületenként, és terven felüli értékcsökkenés elszámolásával kivezetni a könyvekből?

Kérdés: Korcsolyakölcsönzőnél hogyan kell elszámolni az értékvesztést? Az értékvesztést úgy határozták meg, hogy az 1. évben 30%, a 2. évben 30% és a 3. évben 40%. Hogyan történik ennek a helyes elszámolása és nyilvántartása?

Kérdés: Úgy tudom, hogy új erdő telepítése, meglévő erdő megvásárlása egyértelműen beruházás, és így az újerdő-telepítés összes költsége az erdő bekerülési értékébe tartozik. Beruházásként kell azt elszámolni, majd a befejezett erdőtelepítést kell aktiválni az egyéb építmények között. Az Szt. 52. §-ának (5) bekezdése szerint nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés... az erdő bekerülési (beszerzési) értéke után. A Számviteli Levelek 226. számában a 4689. kérdésre adott válaszban pedig azt olvasom, hogy az újratelepítés egyszer felmerülő közvetlen költségére indokolt az Szt. 41. §-ában (2) bekezdése alapján céltartalékot képezni. Akkor most beruházás vagy költség és céltartalékképzés? Vagy csak rosszul értelmezek valamit?

Kérdés: A társaság egy tisztán kockázati, elérési elemet nem tartalmazó, határozatlan ideig tartó életbiztosítást tervez kötni: a szerződő fél a társaság, a biztosított a cég személyesen közreműködő tagja, kedvezményezett a tag felesége. A vonatkozó jogszabályok és állásfoglalások szerint az ilyen biztosítás díja költségként elszámolható. Vonatkozik ez olyan, befektetéssel kombinált életbiztosításokra is, ahol a kockázati rész minimális (például évi 400 ezer forint), az eseti befizetések azonban jelentősek, alkalmanként több millió forintot is elérnek? Ezeket is el lehet számolni költségként? A szerződő társaság a biztosított magánszeméllyel egyetértésben a biztosítást részlegesen visszavásárolja. (Ez úgy működik, hogy egyik évben, amikor a nyeresége magas, nagy összegű befizetést teljesít, és azt költségként elszámolja, majd a másik évben részlegesen pénzt von ki a biztosításból, amit ekkor bevételként számol el.) A biztosított Ptk.-ban rögzített jogai végig fennállnak, minden ügylet a biztosított hozzájárulásával történik, a biztosított nem mond le arról a jogáról, hogy a szerződő helyébe lépjen, és a biztosítás végéig fennáll, nem szűnik meg. Információim szerint az adóhatósági ellenőrzés az ilyen típusú szerződések alapján történt nagy összegű befizetések költségként való elszámolását nem fogadja el abban az esetben, ha később ezeket kivonják, a nem rendeltetésszerű joggyakorlás elvére hivatkozással. Kérdésem, mi a helyes eljárás Önök szerint az ilyen típusú szerződések elszámolásánál?

Kérdés: Tévedésből 2009. évre vonatkozóan egy kft.-nek sajátos egyszerűsített éves beszámolót készítettünk, tettünk közzé. Hogyan lehet javítani, illetve milyen következményei lehetnek a hibának?

Kérdés: A nonprofit kft.-nek ebben az évben csak állami támogatásból származó, áfakörön kívüli bevétele volt. Nem volt ellenérték fejében végzett tevékenysége. Ennek megfelelően – véleményünk szerint – a kft.-t nem illette meg az áfalevonás joga. A beszerzések időpontjában tudtuk, hogy olyan tevékenységhez lesznek igénybe véve, amelyek áfa levonására nem jogosítanak. A beszerzéseket bruttó módon az 5. számlaosztályban könyveltük, nem használtuk a 86. számlacsoportot. Helyesen jártunk el?

Kérdés: Társaságunk mérnöki tervezési tevékenységet végez, amelynek ellátásához szoftvert bérelünk. A bérelt szoftver használatát tréning során tanulják meg a tervezők. Kérdés, hogy a bérelt szoftverhez kapcsolódó tréning költség vagy szellemi termék?