1454 talált állásfoglalás a terv kifejezésre

Kérdés: Megfelel-e a társasági és osztalékadóról szóló törvény 4. §-a 23/a. pontjában foglalt kedvezményes átalakulásnak az alábbi eset? Tagok/Társaságok "A" társaság "C" társaság "B" társaság 30% "X" magánszemély 70% "X" magánszemély és felesége 100% "A" társaság tulajdonosai az alábbi átalakulást tervezik végrehajtani: részesedéseik arányában (30-70%) szétválnak, és ezzel egyidejűleg (kiválással egybekötött beolvadás keretében) "A" társaságból kiváló 30%-os rész beolvad "B" társaságba. "A" társaságból kiváló 70%-os rész beolvad "C" társaságba. Az átalakulást követően "B" és "C" társaságok az "A" társaság jogutódjai lesznek.

Kérdés: A gyakorlatban hogyan értelmezhető a 2012. január 1-jétől hatályos társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 5/a pontja? Melyik mellékletben meghatározott leírási kulcsoknál alacsonyabb kulcsokra vonatkozhat e választási lehetőség?

Kérdés: Az ingatlannal rendelkező kft. egyik 50%-os tulajdonosától visszavásárolja az üzletrészét. A másik 50%-os tulajdonos terve az, hogy a visszavásárolt üzletrészt majd bevonja. A két gazdasági esemény során kell-e illetékfizetéssel számolni?

Kérdés: Az áramszolgáltató csatlakozási alapdíjat számláz KIF hálózatra. Hogyan kell könyvelni?

Kérdés: Társaságunk 2011-ben elkezdett egy nagyberuházást az egyik ingatlanán, amely áthúzódik 2012-re is. A munkák nagy része elkészült, a használatbavételi engedély még nem jött meg, ezért a beruházást nem lehet aktiválni az ingatlanra. A tulajdonunkban lévő ingatlanokat évente, december 31-én átértékeljük, tehát 2011-ben is ezt tettük. A beruházás alatt álló ingatlan átértékelésénél figyelembe kell-e venni a már elkészült, de nem aktivált beruházást?

Kérdés: Az önkormányzati tulajdonban lévő földút egy mezőgazdasági zrt. területén helyezkedik el. Az MVH közleménye 75%-os támogatást biztosít mezőgazdasági utak fejlesztésére. Az önkormányzatnak nincs forrása a beruházás finanszírozására, így a támogatási kérelmet a zrt. nevében adja be. A teljes beruházást a zrt. bonyolítja le, majd átadja az önkormányzatnak, és bérleti szerződést köt az út használatára. Hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni? A tervezett útépítés nem építési­engedély-köteles, az önkormányzat nem tudja visszaigényelni az áfát.

Kérdés: Fejlesztési tartalékból használt tárgyi eszközt vásároltunk. A vásárolt tárgyi eszközt még abban az évben értékesítettük. Felhasználhatjuk-e ilyen esetben a fejlesztési tartalékot?

Kérdés: Társaságunk tervezi, hogy a megrendelésünkre végzett szállítmányozás díjait a szállítmányozó helyett számlázza. Milyen feltételnek kell eleget tenni a "más nevében" történő számlázás esetén? Ebben az esetben mit könyvel a számlát más nevében kiállító, tehát a szolgáltatást igénybe vevő, kinek kell a fizetendő áfát bevallania, megfizetnie? Hogyan és mikor kell a levonható áfát könyvelni és bevallani?

Kérdés: Az evás kft. végelszámolással való megszüntetéséről döntöttek 2011. 12. 01. kezdő időponttal. A kft. tulajdonában van egy személygépkocsi 2 millió Ft bruttó nyilvántartási értékkel, eladását decemberre tervezik. A gondot az értékcsökkenés szakszerű elszámolása jelenti. A társasági adós időszakban elszámoltak 438 521 Ft-ot, az evás időszakban 767 000 Ft-ot értékcsökkenésként kivezettek, de nem számolták el. A tevékenységet lezáró beszámolóban ezt az eredménytartalékkal szemben kell könyvelni? A fennmaradó 794 479 forintot az eladáskor kell kivezetni? Magánszemélynek történő értékesítéskor az áfát a számlában fel kell számítani? Kell-e nyitómérleghez könyvvizsgáló? Sem követelés, sem kötelezettség nincs. A piaci értéken való számítás csak a gépkocsira vonatkozhat.

Kérdés: A tárgyi eszköz bekerülési értéke 5000, maradványértéke 1000, hasznos élettartama 5 év, leírási kulcsa 20%. A 3. év után értékesítik az eszközt. Nettó érték 1600, ebből maradványérték 1000, az értékesítés bevétele 1100. Kérdésem a terven felüli értékcsökkenés elszámolására irányul. A terven felüli értékcsökkenés összege a nettó érték és a maradványérték különbözete, mert üzembe helyezéskor a maradványérték volt a piaci érték, és a hasznos élettartam rövidülése terven felül jelentkezik, a nettó érték és a bevétel különbözete, mert értékesítéskor a kapott bevétel a piaci érték, amely feletti érték a piac által el nem ismert érték, az értékesítés nem tartozik a terven felüli értékcsökkenést kiváltó események közé.