Mikro- vagy kisvállalkozás adóalap-kedvezménye szállításnál

Kérdés: A vállalkozás kis kiszerelésű növénytápanyag előállításával foglalkozik. Termékei 80 százalékát saját szállítóeszközzel a kiskereskedelemben értékesíti áruterítés formájában. Jogosult lehet-e a mikro- és kisvállalkozások számára biztosított adóalap-kedvezmény érvényesítésére egy új furgonjellegű tehergépkocsi beszerzése esetén, feltéve hogy minden egyéb törvényi feltételnek megfelel?
Részlet a válaszából: […] ...berendezések, gépek, járművek közé – az Szt. 26. §-ának (4) bekezdése alapján – az a jármű sorolható, amely a vállalkozó tevékenységét közvetlenül szolgálja, és a tevékenységi profilt meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légiközlekedési eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

A bérmunka díja kereskedőcégnél

Kérdés: Kereskedőcég a nyersanyag vásárlását követően a nyersanyagot bérmunkában feldolgoztatja, és az így előállított terméket értékesíti. Minősülhet-e itt a készletértéket növelő anyagnak, értékesítés után elábénak a bérmunka értéke?
Részlet a válaszából: […] ...a bérmunkába adott készlet értékét növelő tételként kell elszámolnia (T 26 – K 454); ha további műveleteket bérmunkában és saját tevékenység keretében nem végeznek, akkor a kereskedelmi árukon belüli elkülönítést meg kell szüntetnie és olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Közös képviselő számlázásának minősítése

Kérdés: A kft. társasház-kezeléssel foglalkozik, közös képviselők vannak, akik minimálbért kapnak és számláznak. A társasházak felé a kft. az albetét alapján számlázza a közös képviseletet, a közös képviselők a kft. elé számláznak az albetét alapján. Ez minek nevezhető? Alvállalkozói vagy közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] ...számláznak. Ez így egymást kizárja! Legfeljebb arról lehet szó, hogy a minimálbérnek megfelelő összeget számláznak közös képviselői tevékenységükért, mint egyéni vállalkozók. További kérdés az, hogyan lehet ezt az összeget albetétenként a kft. felé számlázni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Garázsépítés költségeinek elszámolása

Kérdés: Egészségügyi tevékenységet végző bt.-nek 2 cégautója van. Kérdése, hogy ha a saját telkén garázst épít a cégautóknak, elszámolhatja-e a vásárolt anyagokat a vállalkozás költségeként?
Részlet a válaszából: […] ...válaszolni. Az első megközelítés, hogy a garázs a számviteli előírások alapján – tekintve, hogy tartósan szolgálja a vállalkozási tevékenységet – tárgyi eszköznek minősül. Ebből következően a vásárolt anyag költségként egyetlen vállalkozásnál sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Alvállalkozók utazási és szállásköltsége

Kérdés: Belföldi székhelyű kft. építési-szerelési tevékenységet végez változó helyszíneken. A munkát egyéni vállalkozókkal végezteti. A köztük lévő megállapodás alapján az utazás a szerelés helyszínére a kft. mikrobuszával történik, többnapos munka esetén a szállásköltséget is a kft. viseli. Elismerhetők-e az említett költségek a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként, ha nem, milyen adókötelezettséggel kell számolni?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá a gépkocsivezető munkabére, személyi jellegű egyéb kifizetései, azok járulékai) abban az esetben a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költség, ha hivatali, üzleti utazásnak minősül, azaz, ha a szállítás a kft. székhelyéről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Határozatlan idejű kölcsön elszámolása

Kérdés: A kft. részt vett egy másik kft. alapításában. Az építkezés-átalakítás munkáira határozatlan időre kölcsönt nyújtott. Időközben a kölcsön törlesztése megkezdődött. Hol kell a kölcsönt a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni. Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.A határozatlan időre adott kölcsön nyilvánvaló, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Készpénzért értékesített menetjegy bizonylata

Kérdés: Társaságunk nyomdai úton előállított helyi járati menetjegyeket értékesít készpénzért. A menetjegy a nyugta tartalmi követelményeinek megfelel, azt szigorú számadási kötelezettség terheli. Az Áfa-tv. előírásai alapján e tevékenységnél pénztárgép alkalmazása nem kötelező. A bevételelszámolás számviteli alapbizonylataként elfogadható-e a nem pénztárgép által kiállított nyugta?
Részlet a válaszából: […] A nyugtával szembeni minimális követelményeket az Áfa-tv. 13. §-a (1) bekezdésének 20. pontja tartalmazza. Nyilvánvaló, hogy a nyugta is szigorú számadási kötelezettség alá vont bizonylat, amelyet – feltételezzük – a menetjegyek értékesítésekor ügyfelenként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Társasház könyvviteli rendszerének változtatása

Kérdés: 2001 májusában alakult társasház a kettős könyvvitelt választotta. Év végére kiderült, hogy árbevétele éves szinten nem haladja meg az 50 millió forintot. Áttérhet-e 2001-ben az egyszeres könyvvitelre?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvitelre történő áttérés üzleti évét (jelen esetben 2001. évet) követő második év (2003) január 1-jével térhet át, ha az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves összes (ár)bevétele – két egymást követő évben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

MNB-árfolyamok használata

Kérdés: Fel kell-e tüntetni – belföldiek egymás közötti kapcsolatában – a számlán a számla kiállítójának az általa alkalmazott MNB-árfolyamot, vagy elvárható a vevőtől, hogy a dátum alapján képes legyen az MNB-árfolyam megkeresésére? A vevőnk azt kéri, hogy a szállítólevélen is tüntessük fel az alkalmazott árfolyamot. Ez azonban sok esetben lehetetlen, hiszen a szállítólevél kiállításakor még nem ismert az aznapi árfolyam. Nem lesz abból probléma, ha az előző napi – már ismert – árfolyamot alkalmazzuk a szállítólevélben és a számlán is?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a belföldiek egymás közötti kapcsolatukban az adásvételre kerülő termék árát, a szolgáltatásnyújtás, a vállalkozási tevékenység stb. ellenértékét devizában határozzák meg, az ellenértéket a szerződésben és a számlában is devizában rögzítsék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Differenciált árengedmény

Kérdés: Egy egyszemélyes kft. sütőipari termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozik. A kft. tagjának a felesége egyéni vállalkozóként mintaboltot üzemeltet, amelyben kizárólag a kft. termékeit forgalmazza. Adhat-e a kft. 30 százalék kedvezményt a mintabolt részére, ha más vevőinek 7-10 százalékos kedvezményt nyújt?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 3. számú mellékletének 2. pontjában foglalt előírást. Tekintettel azonban arra, hogy a kft. az értékesítést a szokásos üzleti tevékenységeként végzi, e rendelkezés miatt nem kell adózás előtti eredményét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.
1
313
314
315
346