Evás betéti társaság megszűnése

Kérdés: Bevételi nyilvántartást vezető evás bt. megszűnésekor az Szt. szerinti nyitó mérlegében kell-e pénztári pénzkészletet kimutatni? Ha igen, hogyan határozható meg? Ha nem, akkor gyakorlatilag a saját tőke nyilvánvalóan kevesebb, és így végső soron a felosztható vagyon (feltételezve, hogy ilyen összetételű vagyon kerül felosztásra) és ezáltal az adófizetési kötelezettség is. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...leírtak figyelembevétele mellettcélszerű, ha a nyitó mérlegbe beállított eszközök és kötelezettségekkülönbözetét a saját tőkén belül a jegyzett tőke (vagyoni betét) összegekéntmutatják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanapporttal részesedés szerzése

Kérdés: A kft. ingatlanapporttal szeretne egy részvénytársaságban részesedést szerezni, az rt. pedig a kft.-ben szintén ingatlanapporttal. Az ügylet mindkét cégnél tőkeemelés keretében valósulna meg. Keletkezik-e illeték-, illetve áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...pedig részesedésként (T 17 – K 366) kell kimutatni.A kft.-nél a taggyűlés a társasági szerződés módosításávalhatározhat a törzstőkének pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulássaltörténő felemeléséről. A nem pénzbeli hozzájárulás értékét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
Kapcsolódó címkék:    

Tehergépkocsi-vezetők napidíja forintban

Kérdés: Nemzetközi árufuvarozásban részt vevő tehergépkocsi-vezetők részére a munkáltató külföldi kiküldetés címén a napidíjukat forintban szeretné kifizetni. Mi a helyes eljárás a kifizetéssel kapcsolatban? Milyen árfolyamot kell alkalmazni akkor, ha a napidíj kifizetése havonta, utólag a tárgyhavi bérelszámoláskor esedékes?
Részlet a válaszából: […] ...(XII. 27.) Korm.rendelet csak azt szabályozza, hogy például a nemzetközi közútiárufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőkéntfoglalkoztatott magánszemélyek külföldi kiküldetés címén kapott bevételébőligazolás nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
Kapcsolódó címke:

Elszámolás a bt.-ből kilépő beltaggal

Kérdés: Az 1 millió forint jegyzett tőkéjű betéti társaságnak egy beltagja és egy kültagja van. A kültag tulajdoni hányada 50%, a társaság tartozásaiért csak vagyoni betétjével felel. A beltag 2008. 04. 30-án kilépett. Ekkor a bt.-nek a jegyzett tőkén kívül 3653 ezer forint mínusz eredménytartaléka volt (a forrásoldalon 2800 ezer forint adótartozás, az eszközoldalon 147 ezer forint készpénz). Hogyan történik az elszámolás a kilépő taggal? Köteles-e a vagyonvesztést pénzügyileg rendezni? Hogyan alakul a kültag felelőssége, aki a beltag kilépésétől a képviseletet köteles ellátni? Új tag nem lépett be, ezért a cégbíróság 2008. 10. 31-én a bt. kényszer-végelszámolását rendelte el. Kinek a kötelessége a beltagtól a vagyonvesztés pótlását kikényszeríteni? A társaság 2008-ban már gazdasági tevékenységet nem folytatott.
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre a választ a Gt. vonatkozó előírásai alapjánlehet megadni. Számviteli szempontból nyilvánvaló, ha a beltag a társaságbólkilépett, akkor – negatív saját tőke mellett – részére nem jár a vagyonibetétje, nem lehet előírni a vagyoni betét csökkenését a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.
Kapcsolódó címke:

Magánszemélynek pénzbeli nyeremény

Kérdés: Nyereményakció keretében a zrt. meghatározott pénzösszeget szeretne nyereményként kisorsolni. A részvétel feltétele, hogy a zrt. viszonteladóinál a zrt. termékeiből meghatározott értékben magánszemély vásároljon, és a vásárlásról kiállított számlát a zrt.-nek visszaküldje. Ebben az esetben a nyeremény az Szja-tv. 76. §-a alá tartozik, és a zrt. kifizetőként 25 százalék adót von le. Hogyan történik ekkor a pénzbeli nyeremény számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 76. §-a alá a kérdés szerinti pénzbeli nyereményakkor tartozik, ha ezen paragrafus (1) bekezdésében foglaltak is teljesülnek.A magánszemély(ek)nek kifizetett pénzbeli nyeremény – akérdésben leírtak alapján – nem minősül ellenértéknek, nem tekinthető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Gépkocsivezetők külföldi napidíja

Kérdés: Cégünk közúti szállítást végez külföldön, hatósági engedéllyel rendelkező járművekkel. A tehergépjárművet és a személygépkocsit munkavállalók vezetik B kategóriás vezetői engedéllyel. A munkavállalók részére kiküldetési rendelvény alapján fizethető-e 25 eurónak megfelelő összegű külföldi napidíj adómentesen? A 25 eurónak megfelelő összeget az Szja-tv. 5. §-ának (1)–(2) bekezdése alapján kell forintra átszámítani? Személygépjármű esetében a saját gépkocsi használata után átalány alapján fizetjük az üzemanyagot. Ez esetben fizethető-e külföldi napidíj?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésében találjuk meg a választ. Eszerint csak a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításbangépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott magánszemélynél számolhatóel a külföldi kiküldetés (külszolgálat) címén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.
Kapcsolódó címke:

Örökölt üzletrész bevonása

Kérdés: A 3807. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: a 2002-ben örökölt kft.-üzletrész – amely akkor illetékmentes volt – egy része 2008-ban tőkeleszállításhoz kapcsolódóan bevonásra kerül. A cégnek nincs jegyzett tőkén felüli vagyona, a tulajdonosi hányadok aránya nem változik. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség annál a magánszemélynél, aki örökölt? (A 2002-ben örökölt üzletrész névértéke 870 E Ft volt. 2008-ban ez 730 E Ft-tal csökken.)
Részlet a válaszából: […] ...mint az örököltüzletrész névértéke, akkor a 2008-ban tőkekivonással történőtörzstőke-leszállítás esetén, ha nincs jegyzett tőkén felüli vagyon, nemkeletkezik vállalkozásból kivont jövedelem alapján adófizetési kötelezettség (aszerzési érték több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...a részvényeseket megillető összegmegállapítása során számításba kell venni – az alaptőke csökkenése arányában -az alaptőkén felüli vagyon összegét is. A Gt. hivatkozott előírását erősíti meg az Szt. 36. §-a (2)bekezdésének c) pontja, illetve 37...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címkék:  

Részesedés bekerülési értéke tőkeemeléskor

Kérdés: Kapcsolt vállalkozás eredménytartalék terhére jegyzett tőkét emelt. A tulajdonos vállalat a részesedések között az alapításkori ténylegesen befizetett összeget tartja nyilván. Van-e teendője a tulajdonos vállalatnak a részesedéssel kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...annak módosításában ajegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és anévérték különbözeteként a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározottvagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címke:

Veszteségelhatárolás

Kérdés: A mikrovállalkozás mérleg (forrás)-adatai az elmúlt években így alakultak: 2005. év: Eredménytartalék: 1,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: 3,0 M Ft 2006. év: Eredménytartalék: 4,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -2,0 M Ft 2007. év: Eredménytartalék: 2,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -0,8 M Ft 2008. év: Eredménytartalék: 1,2 M Ft; tervezett mérleg szerinti eredmény: -1,0 M Ft. A társaság likvid, pénzeszköze van, de beruházások következtében az elmúlt két évben (2006-2007) veszteséges volt, és 2008. évben is az lesz. (2007. évre a minimumadót megfizette!) Kérdés: hány éven keresztül lehet veszteséges egy vállalkozás? Mikor kell adóhatósági engedély a több éven át tartó veszteségességhez? Az adóhatósági engedély csak akkor szükséges a folyamatosan veszteséges cégeknek, ha a veszteségét az előző (elmúlt) évekről határolja el?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltak alapján egymást követő kétteljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírtjegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai(részvényesei) a második év számviteli törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.
Kapcsolódó címke:
1
25
26
27
40