393 talált cikk a token kifejezésre

Kérdés: Vállalkozásunk 4 magánszemély tulajdonosából 3 kilépett, őket a vállalkozás vásárolta ki. Most a visszavásárolt saját üzletrészt szeretnénk megszüntetni, a lehető legegyszerűbb módon. Asaját üzletrész nyilvántartás szerinti értéke 34.800 ezer forint, névértéke 1800 ezer forint. Avállalkozás jegyzett tőkéje 3000 ezer forint. Helyesen járunk-e el akkor, ha a saját üzletrészt a vállalkozás bevonja az alábbiak szerint? Első lépésként a vállalkozás tulajdonosa határozatot hoz, amelyben a saját üzletrész bevonásáról dönt, valamint a jegyzett tőke 1800 ezer forinttal való növelését határozza el, hogy a jegyzett tőke 3000 ezer forint maradjon. Második lépésként a cégbejegyzés napjával a saját üzletrész névértéke és nyilvántartás szerinti értéke különbözetével, 33.000 ezer forinttal csökkenti az eredménytartalékot. Így a saját üzletrész 0 forintra fut. Végezetül a saját üzletrész vásárlásakor képzett 34.800 ezer forint lekötött tartalékot visszavezeti az eredménytartalékba. A fenti leírtak – véleményünk szerint – nem jelentenek adófizetési kötelezettséget a vállalkozás és a tulajdonos számára. Helyesen gondoljuk? Van egyszerűbb módja a saját üzletrész megszüntetésének?

Kérdés: A társaság 8000 E Ft-ért vásárolja vissza a személyesen már nem közreműködő tagok üzletrészeit. Az alapításkori törzsbetétek összege 370 E Ft. (Ebből a 370 E Ft-ból visszavásárolt üzletrészek térítés nélküli átadása miatt 740 E Ft lett.) Jegyzett tőke 5050 E Ft, eredménytartalék 165.000 E Ft. Szabályosan járunk-e el akkor, ha 370 E Ft névértékkel csökkentjük a jegyzett tőkét? A névérték és a visszavásárlási érték közötti különbözettel csökkentjük az eredménytartalékot is? A tőkeleszállítással egy időben legalább 370 E Ft tőkeemelést hajtunk végre az eredménytartalék terhére? Növelnünk kell-e a 2022. évi kivaalapot, és ha igen, milyen összeggel? A társaság 2015-től kivaalany. Kifizetés előtt milyen közterhei vannak a 8000 E Ft-os összegnek?

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?

Kérdés: A kérdés a 2021. 09. 09-i 8638., illetve 8640. számú kérdéshez kapcsolódik. Társaságunk kft., 3 millió Ft törzstőkével. Az egyik tulajdonostól a társaság 2020-ban megvásárolta a tőketartalék terhére a 40%-os üzletrészét 12 millió Ft-ért, majd 2021-ben a bent maradt két tulajdonos részére a megvásárolt üzletrész, tulajdoni arányuk alapján, térítés nélkül átadásra került. A társaság kisvállalatiadó-alany. Kell-e 2021-ben a kisvállalati adó alapját növelni a saját tőke csökkenése miatt? [Katv. 20. § (4) bek. a) pont.]

Kérdés: Kft. ügyfelemnél üzletrész-visszavásárlás történt. A bekerülési érték és a névérték különböző összegű volt, a társaság az üzletrész bevonása mellett döntött. Ennek milyen könyvelési és adózási vonzatai vannak?

Kérdés: Kérdésem azokkal a jellemzően közüzemi számlákkal kapcsolatos, ahol a vevő és a számlafizető személye eltérő. Ilyen leggyakoribb esetben bérbeadásnál fordul elő, ha a bérlő a saját nevére várja a víz-, gáz-, áram-, telefonszolgáltatást. Az átíratás után a számlákon a vevő nem változik, és továbbra is a vevő adószáma kerül feltüntetésre. A tényleges költségviselő számlafizetőként szerepel a számlán adószáma nélkül. Ebben az esetben a számlafizetőként feltüntetett cég (bérlő) könyvelheti-e a számlát, illetve el tudja-e számolni a költségei között, áfát tud-e levonni? Hiszen az online számlarendszerben nem az ő (bérlő) adószámával jelennek meg a számlák, hanem a tulajdonos (a bérbeadó) adószámával. Ez esetben vajon mi a NAV gyakorlata? Mi a megoldás ilyen esetben, hogy jogosan tudja szerepeltetni a bérlő az általa kifizetett számlákat a költségei között, valamint az áfát le tudja vonni?

Kérdés: Bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében egy kft. (a továbbiakban: "A" kft.) 100%-ban berendelésre került a kezelt vagyonba. A vagyonrendelést megelőzően ennek az "A" kft.-nek a vagyonelemei szakértő által értékbecslésre kerültek, hogy meghatározható legyen az "A" kft. vagyonrendeléskori piaci értéke, ami egyúttal a vagyonrendelés szerinti értéke is lett (induló tőke). Az "A" kft. könyveiben szerepel egy 17 millió Ft-os könyv szerinti értékű üzletrész (a továbbiakban: "B" kft.), amelynek szakértő szerinti értéke 600 millió Ft, emellett szerepel még egy ingatlan 4 millió könyv szerinti értékkel, amelynek vagyonrendeléskori piaci értéke 9 millió Ft. Ezeken felül vannak még egyéb vagyonelemek is, amelyek könyv szerinti és piaci értéke is egyaránt 8 millió Ft. Összességében az "A" kft. vagyonrendeléskori piaci értéke az előbbiek alapján 617 millió Ft-ban került meghatározásra. Később, már a vagyonkezelés időszaka alatt az "A" kft.-ből kiválással létrejött egy új társaság (a továbbiakban: "C" kft.). Ez a "C" kft. vitte magával a fentebb említett 17 millió Ft könyv szerinti értékű, de a vagyonrendeléskor 600 millió Ft piaci értékre becsült "B" kft.-ben fennálló részesedést. Mind a kiválás során létrejövő "C" kft., mind pedig a jogelőd társaság ("A" kft.) tulajdonosa 100%-ban a vagyonkezelő társaság. A végleges vagyonmérleg szerint a kiváláskor átértékelési különbözet nem keletkezett, a vagyon könyv szerinti értéke lett megosztva a tovább működő és a kiválással létrejött társaság között. "A" kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, saját tőkéje 33 millió Ft a kiválást megelőzően, míg ezt követően a jegyzett tőkéje 3millió Ft, saját tőkéje viszont 17 millió Ft. A kiválással létrejött "C" kft. jegyzett tőkéje 3 millió Ft, míg a saját tőkéje 16 millió forint.
A kezelt vagyon könyveiben, ahol jelenleg csak az "A" kft. szerepel 617 millió Ft értéken, milyen összegben és mivel szemben kell könyvelni az újonnan létrejövő "C" kft.-t, tekintettel a számviteli törvényre? Kérjük, hogy válaszukban hivatkozzanak az alkalmazandó jogszabályi helyekre!

Kérdés: Egyszemélyes kft. ügyfelünk házipénztárában évek alatt felgyülemlett több mint 5 millió forint. Ennek oka: minden hónapban készpénzes számlát állít ki, melynek ellenértéke a házipénztárba folyik be. A pénztárból csak minimális kifizetések történnek (munkabér, egyéb költségek és a banki befizetések a NAV adóira). 2021. év végén ügyfelem úgy döntött, hogy törzstőkét emel, de ennek értékét nem fizeti be a pénztárba vagy a bankba, hiszen – úgy gondolta – már ott van a pénz. Ügyvéddel ezt meg is oldották, és december 22-én a Cégbíróság bejegyezte a tőkeemelést. Most viszont a könyvelő dolga megoldani a problémát. Lenne egy megoldási javaslatunk, és ebben kérnénk a segítségüket. Ügyfelem kölcsönt venne fel a cégtől, amelyet a házipénztárból venne ki: T 361 – K 381. Vissza is fizetné mint törzstőkeemelést: T381 – K 479. Könyvelnénk 2021. 12. 22-én a törzstőkeemelést: T 358 – K 411, majd T 479 – K 358. Lezárnánk a 2021. évet, és osztalékot állapítanánk meg, mivel az eredménytartalékban is van az előző évekről nyereség, amelyet ügyfelem még nem vett fel: T 413 – K 479. Mivel van előírt tartozása ügyfelemnek, elengedi az osztalékot: T 479 – K 361. Így megszűnik a tartozása. Évek múlva leszállítaná a jegyzett tőkét 8 millió forintról 3 millió forintra, és akkor adózná le a kivett pénzt. Önök szerint ez jó megoldás lenne? Ha esetleg van jobb megoldás, akkor szívesen meghallgatom, mert úgy gondolom, hogy egy kicsit bajban vagyok.

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek egy példán keresztül bemutatni, hogyan kell kiszámítani a külföldi napidíj összegét!

Kérdés: A tulajdonos önkormányzat eszközeit saját kft.-jének vagyonkezelésébe adta. A vagyonkezelő a vagyon pótlásáról az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő mértékben köteles gondoskodni, a szerződés lejártakor az átvett vagyonértékkel számol el. Mi értendő vagyoni érték alatt? Ha a könyv szerinti érték, akkor az önkormányzat vagy a kft. könyveiben kimutatott érték-e az irány-adó? Az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő összegben köteles a vagyont visszapótolni, de az önkormányzat könyveiben vagy a kft. könyveiben elszámolt értékcsökkenés összegét? A kft. az eszközök bekerülési értékeként az átvett vagyon nettó értékét tekintette az Szt. alapján. Az önkormányzat az éves számítási módját nem változtatja meg. Tovább folytatja az eredeti bekerülési érték és értékcsökkenés elszámolását. Pl. egy ingatlan 2%-os écs-leírással a bekerülési értékre számolva (vagyonátadó önkormányzat) és a jelenlegi nettó értékre számolva (vagyonkezelői vagyon átvételkori bekerülési értéke) egész más összeget ad. Az önkormányzat az általa elszámolt értékcsökkenést tekinti visszapótlási kötelezettségnek. Kiköthető-e a vagyonkezelési szerződésben, hogy a vagyonkezelő köteles az önkormányzat écs-számítási módját, százalékát és alapját átvenni, és az eredeti bruttó érték, elszámolt écs és nettó érték nyilvántartásba vételével az értékcsökkenést elszámolni, és a visszapótlási kötelezettséget ez alapján meghatározni? Ha nem, akkor mi a módja az eltérő visszapótlási kötelezettség rendezésének? Jogos-e az önkormányzat magasabb visszapótlási követelése?