Betéti társaság megszüntetése

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
Részlet a válaszából: […] ...használják fel úgy, hogy annak egy részével a jegyzett tőkét emelik meg, másik részét (a könyvekben kimutatott veszteség fedezetére) a tőketartalékba helyezik. (A tőketartalékba helyezett összegnek az eredménytartalék javára történő átvezetésével szüntethetik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Tőkeleszállítás több jogcímen

Kérdés: A külföldi tulajdonos a magyar leányvállalatában tőkét szállít le. Eredeti jegyzett tőke: 2000 egység, új jegyzett tőke: 100 egység, tőketartalékba helyezés: 500 egység, tőkekivonás: 1400 egység. A cégbíróság a tőkeleszállítást a fentiek szerint bejegyezte. Helyes-e, ha a tőkekivonás és a tőketartalékba helyezés egy lépésben történik? A magyar számviteli törvény engedi ezt könyvelni? Ha igen, a cégbírósági bejegyzés alapján hogyan kell könyvelni a két tételt?
Részlet a válaszából: […] ...tőkekivonással: T 411 – K 4792 (1400 egység),– a jegyzett tőke leszállítása a saját tőke más elemei­nek (jelen esetben a tőketartalék) növelése céljából: T 411 – K 412 (500...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Vevőkövetelés végelszámolásnál

Kérdés: A kiválással létrejött egyszemélyes kft. áfamentesen értékesítette a kiválás során tulajdonába került lakóingatlanokat, amelyeket a jogelőd társaság eredetileg a fejlesztési tartaléka felhasználásával vásárolt meg. A vevő a vételárat 150 hónap alatt részletekben fizeti meg. Néhány hónappal később az eladó elhatározta a végelszámolását. A kft. egyszemélyi tulajdonosa magánszemély. A kft. végelszámolása során, illetve a végelszámolás befejezését követő vagyonfelosztás során milyen szja-kötelezettsége keletkezik a kft. egyszemélyes tulajdonosának a még fennálló vételár-követelés mint kiadott cégvagyon után? Milyen számviteli bizonylatok alapján állapítható meg az szja alapja és összege? Mi lesz az adóköteles bevétel megszerzésének az időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...beszámoló alapján kell a vagyonfelosztási javaslatot is elkészíteni.Az egyszemélyes tulajdonost megillető saját tőkét (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, mérleg szerinti eredmény összevont értékét) össze kell vetni a magánszemély által a társaságba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Jegyzett tőke leszállítása a zrt.-nél

Kérdés: A zrt. milyen módon tudja a jegyzett tőkét leszállítani? Annak milyen adóvonzata van? A zrt. tagjai társaságok, az elmúlt években nyereséges volt, pozitív eredménytartaléka és tőketartaléka van. Szóba jöhet a tőkekivonással és a tőkekivonás nélküli verzió is. A jegyzett tőke 150 millió forint, 50 millió forintra kívánják leszállítani.
Részlet a válaszából: […] ...az alaptőke (a jegyzett tőke) leszállítása így történhet– tőkekivonással,– a saját tőke más elemének (jelen esetben csak a tőketartaléknak) a növelésével.Az alaptőke tőkekivonással történő leszállításakor a részvényeseket megillető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 29.

Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírás nélkül

Kérdés: Az MVH-tól támogatást nyertünk eszközfejlesztésre. Az utófinanszírozási összeget a tőketartalékba kellett könyvelni, nem bevételre. Az eszköz után az értékcsökkenési leírást a 2013. év végén elszámoltuk. A tőketartalékból hogyan kell kivezetni az értékcsökkenési leírást? Hogyan vezethető ki a támogatás, mivel az összeg soha nem lehet bevétel?
Részlet a válaszából: […] ...kiállított bizonylat alapján lehetséges. A kérdésből nem derül ki, hogy az eszközfejlesztésre kapott támogatást miért könyvelték a tőketartalékba? Azért, mert mondták, vagy mert a támogatási szerződésben rögzítették, és ez utóbbi esetben megnevezték azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Támogatás tőketartalékba, jogszabályi előírással

Kérdés: Az MVH-tól 2013. évben kaptunk eszközfejlesztési támogatást a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 20. §-ának (1) bekezdése alapján. Ennek értelmében az igénybe vett beruházási támogatás összegét a tőketartalékba kellett helyezni. Mi a teendő ezután?
Részlet a válaszából: […] ...cég. A rendelet 20. §-ának (1) bekezdése azonban nem erről szól, hanem arról, hogy az igénybe vett beruházási támogatás összegét a tőketartalékba (lekötött tartalékba) kell helyezni.Első teendő a támogatás tőketartalékba helyezett összegének átvezetése a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Ázsió követelése

Kérdés: Cégünk részesedést vásárolt egy befektető cégben, mely összeget ázsióval növelten kellett átutalnia. Ezt az ázsiót, ami után osztalék nem jár, hová kell könyvelni? Maradhat-e a bekerülési érték része? Csak az analitikában kell esetleg külön nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...csak társaság alapítása esetén indokolt beszélni, mint a vagyoni hozzájárulás azon részéről, amelyet az Szt. előírásai alapján a tőketartalékba kell helyezni.A leírtakból következően, az adott esetben, a vételár magában foglalja az ázsióként fizetett összeget is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Nemzeti támogatás elszámolása

Kérdés: TÉSZ (elismert) 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103a. cikkének (1) bekezdés b) pontja, a 2011. június 7-i 543/2011. EU bizottsági végrehajtási rendelet 38. cikke, valamint a 67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet 23. §-ának (6) bekezdése alapján kapott, illetve igényelt támogatást kiutalták 2013-ban. Ezen beruházási támogatásokat a tőketartalékba kell helyezni, vagy halasztott bevételként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...vagy eredményt módosító tételnek minősítse. Így a magyar jogszabálynak kellene egyértelműen tartalmaznia olyan előírást, hogy a tőketartalékba kell helyezni. Ennek hiányában a beruházáshoz kapott támogatást rendkívüli bevételként kell elszámolni, majd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.

Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] ...(a kibocsátásra kerülő részvények névértéke) közötti különbözetet kell az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a tőketartalékba helyezni.A tagi követelés rendelkezésre bocsátásával, a jegyzett tőke emelésével, a tőketartalékba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Kiválás esetén a tulajdonos részesedése

Kérdés: Kiválással megvalósult átalakulás miatt a tulajdonos társaság részesedése csökken. Az átalakuló társaságban lévő részesedés csökkenése összegének meghatározására van olyan vélemény, mely szerint a megszűnt részesedést sajáttőke-arányosan kell a tulajdonos társaságnál kivezetni. Más vélemény szerint a jegyzett tőke arányában. Melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...jegyzett tőkéjébe;– vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő gazdasági társaságba a jegyzett tőkét az átalakuló gazdasági társaság tőketartalékából, eredménytartalékából csoportosítják át, és így az átalakuló gazdasági társaság jegyzett tőkéje nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.
1
13
14
15
34