Társasházi közös tulajdon értékesítése

Kérdés: Társaságunk üzlethelyiséggel rendelkezik egy társasházban. A társasházat az abban többségi tulajdonnal rendelkező tulajdonos át akarja alakítani, fel kívánja újítani. A felújítás, átalakítás érdekében a tulajdonosnak szüksége van a társasházi közös területre. Ennek érdekében a tulajdonosok megszüntették a társasházi közös tulajdont, majd külön albetétek kerültek létrehozásra, amelyekkel a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában rendelkeztek. Ezen tulajdoni hányadok kerültek értékesítésre a többségi tulajdonos részére, aki a vételárat azzal kívánja megfizetni, hogy az egyéb fennmaradt közös tulajdont (homlokzat, tető stb.) felújítja. Társaságunk az értékesítésről a fordított adózás szabályainak megfelelő számlát állított ki a többségi tulajdonos részére. A többségi tulajdonos is a fordított adózás hatálya alá tartozó "elő­legszámlát" állított ki a felújításról. Rendelkezhet-e értékkel a társasházi közös tulajdon megszüntetését követően létrejött "közös" tulajdon, tekintettel arra, hogy az bekerülési értékkel nem bír? Hogyan kell számviteli szempontból elszámolni a közös tulajdonú tulajdonrészek értékesítését? Miként lehet elszámolni a felújítást végző tulajdonos által a vételár ellentételezéseként kiállított számlát a felújítás tényleges megtörténtét megelőzően?
Részlet a válaszából: […] ...azok bekerülési értékének arányos részét atársasházi tulajdonosok a lakásra, a nem lakás céljára szolgáló helyiségrevonatkozó tulajdonjog megszerzésekor fizették meg!)A közös tulajdonú épületrészek azzal, hogy külön albetétekethoztak létre, már nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.
Kapcsolódó címke:

Értékcsökkenés a jegyzett tőkével szemben

Kérdés: Az Szt. 177. §-a (4) bekezdésének értelmében a vízi társulatoknak a kezelésükben lévő vízi építmények bruttó értéke után az értékcsökkenés összegét a jegyzett tőkével szemben kellett elszámolni. Ezt az előírást azonban 2009-ben törölték, mivel az nem felel meg az állami vagyonról szóló törvény előírásainak. A kérdéses tárgyieszköz-állomány minősítése tulajdonjogi, illetve társaságjogi kérdés, amelynek a tisztázása után lehet azt számvitelileg szabályozni. Mind ez idáig azonban ez nem történt meg. A tulajdonjog rendezéséig a jegyzett tőkére vonatkozó módosítás hogyan értendő? Hova kell kivezetni, hogy ne maradjon a saját vagyonban? Az értékcsökkenés elszámolása hogyan történhet, mivel jelentős eszközállományról van szó, a költségkénti elszámolása jelentős veszteséget okozna, amire nincs fedezet.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott jogszabályi hely alapján a vízitársulat 2010. január 1-jétől a kezelésében lévő vízi építmények bruttó értékeután értékcsökkenést a jegyzett tőkével szemben nem számolhat el. Ez azonbannem jelenti azt, hogy a vízi építmények értéke nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.
Kapcsolódó címke:

Építési telek mint befektetés

Kérdés: A bt. nem a bankban köti le a pénzét, hanem vett egy telket a Balatonnál. Építeni nem fog, hanem pár év múlva haszonnal továbbértékesíti. Hova kell könyvelni? Készlet vagy befektetés a 3. számlaosztályban? Hogyan számolandó el a telek körbekerítése, a fűnyírás, a víz- és áramdíj? Az áfa visszaigényelhető?
Részlet a válaszából: […] ...a bt. a telket annak érdekében vette, hogy azt a későbbieksorán az áfa felszámításával értékesítse. Önmagában az építési telektulajdonjogának változása nem változtat azon az előíráson, hogy az építési telek(telekrész) értékesítése áfaköteles.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.
Kapcsolódó címkék:  

Webes receptek költségei

Kérdés: Cégünk internetes elérhetőséget készít, amelynek tartalma főzéshez készült videók. Ezt bárki, bármikor megtekintheti az internet segítségével. A webes elérhetőség időtartama az üzlet sikerétől és a hirdetők megjelenésétől függ. Ebből tervezi a cég az árbevételét. A receptek elkészítéséhez felhasznált alapanyagok a forgatás során aktiválandó költségek, vagy anyagköltségként leírhatók?
Részlet a válaszából: […] ...venni, azaz aktiválandóköltségként kell azt elszámolni. (A videót mint szellemi terméket -feltételezve a kérdező cég kizárólagos tulajdonjogát – az immateriális javakközött kell állományba venni.)A leírtakból következően a főzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.
Kapcsolódó címke:

Kapcsolt vállalkozási jogviszony

Kérdés: X társaság 50%-os tulajdonjoggal és azzal megegyező szavazati joggal rendelkezik Y társaságban (X és Y társaság is belföldi). Z társaság (külföldi társaság) mindkét belföldi társaságban tulajdonos, X társaságban 100%-ban és Y társaságban 50%-ban, szintén ugyanekkora szavazati joggal. X és Y belföldi társaságok ügyvezetője egy és ugyanazon természetes személy, aki azonban nem rendelkezik tulajdonjoggal, csupán állandó képviseleti joggal mindkét társaság tekintetében. X társaság természetesen Z társaság leányvállalata, itt teljesen egyértelmű a kapcsolt viszony. Kérdés, hogy kapcsolt vállalkozási viszony merülhet-e fel X és Y, vagy Z és Y társaságok vonatkozásában a Tao-tv. értelmében?
Részlet a válaszából: […] A válasz a Tao-tv. 4. §-ának 23/b) pontja (Z és Yvonatkozásában), illetve a 4. §-ának 23/c). pontja (X és Y vonatkozásában)alapján adható meg.A Tao-tv. 4. §-ának 23/b) pontja alapján kapcsoltvállalkozás az adózó (Y) és az a személy (Z), amely az adózóban – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.
Kapcsolódó címke:

Teljesítés időpontja eszközök értékesítésekor

Kérdés: Eszközök értékesítésekor (ide nem értve a lízinget, részletre vételt) a teljesítés időpontjára vonatkozóan több helyen olyan állásfoglalásokat lehetett olvasni, hogy az adásvétel Ptk., Szt., Áfa-tv. összefüggésben akkor teljesül, amikor a vevő megszerzi a tulajdonjogot. Ezért, ha az adásvételi szerződésben a tulajdonjogot fenntartják a vételár teljes kifizetéséig, akkor a fizetés dátuma lesz a teljesítési dátum, amely meghatározza a számviteli, adózási feladatokat, és nem vehető figyelembe korábbi átadás/átvételi, birtokba adási dátum. 2008 előtti magyarázatokban nem a tulajdonjog megszerzése volt a meghatározó a teljesítés időpontjára vonatkozóan. Hogyan kell helyesen eljárni ingatlanok, más eszközök értékesítéskor?
Részlet a válaszából: […] ...szerződés írásba foglalása szükséges.A hivatkozott Ptk.-előírásból nem következik, hogy azadásvétel akkor teljesül, amikor a vevő a tulajdonjogot megszerzi. Maga a Ptk.376. §-ának (1) bekezdése támasztja ezt alá azzal, hogy a felekmegállapodhatnak, hogy a vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.
Kapcsolódó címke:

Tőkeemelés késztermékapporttal

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi gazdasági társaságban kíván tulajdonjogot szerezni tőkeemeléssel. A tőkeemelést késztermék apportálásával biztosítják. A megállapodásuk szerint az apportként kezelt késztermékeket egy éven belül kell kiszállítani, külön ütemezés szerint. Az apportálás alapelszámolása: T 17 – K 981 és T 881 – K 26. Itt előbb lesz a bejegyzés, mint az apport rendelkezésre bocsátása. A cégbejegyzéssel egyidejűleg hogyan kell könyvelni? Mikor lehet a 881. számlán elszámolni, ha nem történik meg egy tételben az átadás? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] A külföldi gazdasági társaságban történő tőkeemelés eseténis a gazdasági társaság létesítő okiratában, ahhoz kapcsolódó taggyűlési (ezzelegy tekintet alá eső) határozatban rögzíteni kell – többek között – a magyartársaság által emelni kívánt jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.
Kapcsolódó címkék:  

Termőföld bérbeadása egyéni cégnek

Kérdés: Egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Korábban vásárolt termőföldjeire illetékmentességet kapott, mert megfelelt az előírásoknak. Magánszemélyként bérbe adhatja-e a termőföldet egyéni cégének? Csak azokat adhatja bérbe, amelyeknél lejárt az 5 évre vállalt művelési kötelezettség? Az egyéni cégbe bevitt termőföldek után fennáll-e a 4% illetékfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az egyéni vállalkozó nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás címéntermőföldet bocsát az egyéni cég rendelkezésére, a termőföld tulajdonjoga azegyéni vállalkozótól az egyéni céghez kerül. Ezáltal megvalósul azilletékkötelezettséget keletkeztető tulajdonszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címke:

Vagyonszerzési illeték számlázása

Kérdés: Helyesen jár-e el a lízingelő cég, ha a nagy értékű személygépkocsi zárt végű lízingje esetén a vagyonszerzési illetéket járulékos költségként, 25 százalék áfával növelten számlázza ki a magánszemély részére?
Részlet a válaszából: […] ...szerint – vagyonátruházási illetéketaz Itv. 18. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján akkor kellene megfizetnie,amikor a gépjármű tulajdonjogát megszerzi.A zárt végű pénzügyi lízinghez kapcsolódóan azonban sajátosszabályt tartalmaz az illetéktörvény. Az Itv. 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Személygépkocsi-átalány egyéni vállalkozónál

Kérdés: Az egyéni vállalkozó havi 500 kilométer utat számol el átalányban a személygépkocsi használata címén. A gépjármű tulajdonosa a vállalkozó édesapja. A gépjármű üzembentartói jogát, mint vagyoni értékű jogot a vállalkozó megvásárolta édesapjától. A gépjárművet kizárólag a vállalkozó használja, a forgalmi engedélyben is a vállalkozó adatai szerepelnek, mint üzembentartó. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást a vállalkozó kötötte, a befizetést igazoló bizonylat a vállalkozó nevére szól. Ay 1995. évi CXVII. tv. 11. számú melléklet III. 11. pontja szerint az egyéni vállalkozó a gépjármű tulajdonjogát e törvény bizonylatmegőrzésre vonatkozó szabályainak betartásával, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás befizetését igazoló szelvénnyel igazolja. Kérem, válaszolják meg, hogy a vállalkozó jogosult-e költséget elszámolni a bemutatott gépjárműre?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 11. számú mellékletének 11. pontja agépjármű-használati költségek útnyilvántartás alapján történő elszámolásahelyett teszi lehetővé az 500 kilométeres átalány alkalmazását. Ha agépjárművet kizárólag a vállalkozó használja, útnyilvántartás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.
Kapcsolódó címke:
1
…
20
21
22
…
35