Tulajdonos ingatlanának bérbeadása

Kérdés: Társaság székhelye a tag állandó lakóhelyéül szolgáló ingatlan. A székhelyre vonatkozó szívességi használati megállapodás szerint az ingatlan használata ingyenes, de az ingatlan használatával felmerülő valamennyi költséget köteles viselni a társaság. Kérdésem a 2010-es szabályozás szerint, hogy a magánszemélynek a felmerülő költségek átterhelését hogyan kell elszámolnia? Be kell-e jelentkeznie bérbeadási tevékenységre, ki kell-e számláznia a felmerülő és átterhelt költségeket? Ha tételes költségelszámolást választ a bérbeadásra vonatkozóan, akkor a kiszámlázott (átterhelt) költségekkel szembeállíthatja-e (levonhatja-e) a felmerült (általa megfizetett) közös költséget és rezsit? A társaságnak mint kifizetőnek kell-e szja-előleget levonnia a kiszámlázott költségekből tételes költség­elszámolás választása esetén? Áfa szempontjából mi a szabály a kiállított számlákra vonatkozóan? Választhatja a magánszemély a bérbeadási tevékenységére az alanyi adómentességet?
Részlet a válaszából: […] ...A társasházi közös költség mint rezsiköltség atársasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. §-ában foglaltak szerint atulajdonostársakat terheli, így a bérleti jogviszony megléte esetén sem válik abérlő a közös költség megfizetésére kötelezetté...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Bejegyzett jelzálog a tulajdoni lapon

Kérdés: A bt. tulajdonosa egy étteremnek. A tulajdoni lapon ez bejegyzésre is került. Ott azonban egy jelzálogot is bejegyeztek, a bt. tulajdonosainak a másik cége, a kft. által felvett hitel miatt. Az itt bejegyzett hiteltartozást, amit nem a bt., hanem a kft. fizet, a bt.-nél számvitelileg nyilván kell-e tartani? Mi történik, ha a kft. nem tudja fizetni a hitelt? És ha a bank érvényesíti a jelzálogjogát? Ennek adóvonzata lesz? Mind a két cégnél?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a bt.-nél az ingatlan (azétterem) egyedi nyilvántartó lapján fel kell tüntetni azt, hogy a tulajdonilapon jelzálogot jegyeztek be, továbbá azt is, hogy mennyi annak az összege.Egyelőre további teendő nincs! (Legfeljebb akkor, ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.
Kapcsolódó címkék:  

Bizonylatok megőrzése

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelének felmondott. Az adóhatóságnál lévő meghatalmazásunkat visszavontuk. A céget többször felszólítottuk, hogy bizonylatait és iratait vegye át, ez azonban még a mai napig sem történt meg. Meddig kell őrizni ezeket a bizonylatokat? Legutóbbi felszólítólevelünkben közöltük, ha személyesen nem veszi át, akkor az iratokat postán küldjük el. Amennyiben sor kerülne az iratátadásra, kötelesek vagyunk-e a könyvelési adatokat tartalmazó elektronikus adatállományt is átadni? A Számviteli Levelek 214. számában a 4454. kérdésre adott választól eltér az egyik szakkönyv témával kapcsolatos álláspontja. Melyik tekinthető mérvadónak? Ezen utóbbi vélemény szerint a szerződés megszűnését követően a könyvelőirodát nem terheli a számítógépes adatállomány megőrzésének kötelezettsége. Másik kérdésünk, amennyiben ügyfelünk több hónapos vagy éves könyvelési díj-tartozást halmozott fel, és emiatt mondtunk fel, kötelesek vagyunk az iratait visszaadni?
Részlet a válaszából: […] ...dolgozik, csak a könyvelőprogram használati jogávalrendelkezik, azt nem lehet átadni (a szoftver használati jogát csak a szoftvertulajdonosa értékesítheti). A bizonylatok feldolgozásának ellenőrzéséhezazonban szükség van a szoftverre is. Ezért – a már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
Kapcsolódó címke:

Ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: A kft.-nél a VPOP KEP felülellenőrzést rendelt el. Ezt 2008-ban a bevallások utólagos ellenőrzése (VPOP REK) előzte meg, ahol iratőrzési problémák miatt bírságot állapítottak meg. A felülellenőrzés viszont megállapította, hogy az egyik bizonylat nem volt a VPOP által ellenjegyezve, és így az alkoholhoz kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylése nem volt jogos. Az alkoholt bodzaszörp előállításához használták, aminek a jogosságát a VPOP nem is kifogásolta. Így a kft. visszaigényelte és visszakapta a jövedéki adót. Ezt követően a VPOP KEP ezt jogtalannak minősítette, és késedelmi pótlékot, valamint adóbírságot szabott ki. A kft. fellebbezésére az adóbírságot elengedték, de az adóhiányt és a késedelmi pótlékot helybenhagyták. Ezt a 2009-ben jogerőre emelkedett II. fokú határozat megerősítette. A kft. ezt a határozatot a Fővárosi Bíróság elé viszi. Kérdések: Kell-e könyvelni az adóhiányt és a késedelmi pótlékot? Az alkohol jövedéki adója – ha az nem vonható le – növeli-e az alkohol beszerzési költségét? Emiatt önellenőrizni kell a társasági adót, az iparűzési adót, a különadót? Anyagköltség vagy egyéb ráfordítás? A korábbi évek adózott eredményéből osztalék került kifizetésre, ezt is önellen­őrizni kell? Lehet-e várni a bírósági döntésre?
Részlet a válaszából: […] ...kell.Nem kell viszont módosítani az osztalékfizetésről hozottdöntést, nem kell az osztalékot visszafizetni, feltételezve azt, hogy ezentulajdonosi döntés meghozatalakor a döntést hozók előtt nem volt ismert ajogszerűtlen eljárásról hozott II. fokú határozat.A II....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
Kapcsolódó címke:

Beolvasztó társaság tulajdonosainak vagyonszerzése

Kérdés: A 3 millió forint jegyzett tőkéjű "A" kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van, 50-50 százalékos arányban. A kft. 10 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. Az "A" kft. 100 százalékban tulajdonosa a 30 millió Ft jegyzett tőkéjű "B" kft.-nek. A "B" kft. beolvad az "A" kft.-be, ahol a tulajdonosi arány nem változik. A végleges vagyonmérlegben a különbözetek oszlopban "A" kft. jegyzett tőkéjét 3 millió forintról 20 millió forintra növelték. A jegyzett tőke növelése következtében keletkezik-e valamilyen adófizetési kötelezettség? Ha igen, milyen összegben? Milyen törvényi előírás alapján?
Részlet a válaszából: […] ...lehetett dönteni arról, hogy 17 millió forinttalmegemelik a jegyzett tőkét, és ezt a cégbíróságon bejegyezték, bár amagánszemély tulajdonosokra jutó jegyzett tőke nőtt, a tőkeemeléskor nemterheli őket adófizetési kötelezettség. Ez következik az Szja-tv. 77/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.
Kapcsolódó címkék:  

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...első-második kérdésre egyszerű és egyértelmű a válasz.Mivel a magánszemély tulajdonosok részére az elhatározott osztalékotténylegesen nem fizették ki, a magánszemély tulajdonosoknak jövedelme nemkeletkezett, így őket adó és járulék nem terheli. [Az Szja-tv. 66...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Végelszámolás számviteli teendői

Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
Részlet a válaszából: […] ...meg?A végelszámolás alatt is a tagi kölcsönt elsősorban annak avisszafizetésével kell megszüntetni. Ha ez nem megy, akkor a tulajdonosoknak atagi kölcsönt el kell engedni, hiszen a végelszámolás alatt mindenkötelezettséget meg kell szüntetni.Ha nincs tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
Kapcsolódó címke:

Immateriális eszközökön fejlesztés

Kérdés: Amennyiben a meglévő immateriális eszközön 2009-ben fejlesztést hajtottunk végre, és ezért az értéke nőtt, lehetséges-e, hogy emiatt az értékcsökkenés elszámolását szüneteltetjük? Vagy mi az eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdésének7. pontja szerinti fejlesztést, illetve 8. pontja szerinti felújítást csakakkor lehet végrehajtani, ha ahhoz a szellemi termék tulajdonosa hozzájárult.Ha viszont a szellemi termék tulajdonosának hozzájárulásával fejlesztettek, ésa fejlesztés tulajdonjogát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
Kapcsolódó címke:

Telephely-e a bérbe vett ingatlan?

Kérdés: A kft. tulajdonosa bérbe adja a saját tulajdonú ingatlanát a kft.-nek. A kft. székhelye egy másik ingatlanban van, ahol a központi ügyintézés is folyik. A tulajdonos ingatlanában csak tárgyalásokat, találkozókat tartanak. A tulajdonos ingatlanát fel kell-e tüntetni a társasági szerződésben, mint telephelyet, esetleg fióktelepet?
Részlet a válaszából: […] ...olyan ingatlanlehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a cégjogosult.A kérdésben megadott információk alapján a tulajdonosnak akft. rendelkezésére bocsátott (bérbe adott) ingatlana is lehetne a kft.telephelye (amelyet a cégjegyzékbe be kellene jegyezni)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.
Kapcsolódó címke:

Osztalékelőleg az Eva-tv. hatálya alatt

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó társaság 2010-ben osztalékelőleget vesz fel. Ezzel kapcsolatosan milyen adminisztratív (például kinek kell a közbenső mérleget, az ügyvezetői nyilatkozatot stb. megküldeni) teendők vannak? A közbenső mérleg elkészítésének teendőit tudom.
Részlet a válaszából: […] ...tőke összege alá.Az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft.-nél is ezen előírásokratekintettel kell lenni azzal, hogy– egyrészt a tagokkal (a tulajdonosokkal) szembenikövetelésként előírt osztalékadó-előleget adófizetési kötelezettség nemterheli,– másrészt, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 18.
Kapcsolódó címkék:  
1
109
110
111
179