Végelszámolás, követelés esetén

Kérdés: A bt. 2009-ben végelszámolással – saját elhatározásból – meg akar szűnni. A 2008. évi mérlegében: a tárgyi eszközök nulla értéken (bruttó 4500 E Ft), követelések 5000 E Ft (ebből 5000 E Ft behajthatatlan), pénzeszközök 1000 E Ft. Saját tőke 6000 E Ft (ebből jegyzett tőke 1500 E Ft, eredménytartalék 4500 E Ft). Mi a teendője a bt.-nek, ha a követelést az adós felszámolását végző felszámoló nem minősíti behajthatatlannak, illetve ha behajthatatlannak minősíti, továbbá ha a bt. a tárgyi eszközt 1400 E Ft +áfáért értékesíti? A vagyonfelosztási javaslatban hogyan kell szétosztani a saját tőkét? Lesz a vállalkozásból kivont jövedelem is osztalék?
Részlet a válaszából: […] ...javaslatban már nincs saját tőke,csak eszközök a szerint csoportosítva, hogy melyek szolgálnak a kötelezettségekfedezetére, és melyek a tulajdonosok részére kiadandó eszközök. A vagyonkiadása akkor kezdődhet, ha a cégbíróság a bt.-t törölte a cégjegyzékből. Mivel a bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.
Kapcsolódó címke:

Viszonteladói tevékenység áfája

Kérdés: Egy autókereskedelemmel foglalkozó társaság az Áfa-tv. előírásainak megfelelően alkalmazza a 214-227. §-ban előírtakat. Kérdésünk az, hogy az áfa felszámítása mellett beszerzett járműveket neki is áfa felszámítása mellett kell értékesíteni? Az APEH-árverés keretében beszerzett autókról számlát nem kap, csak a befizetés és az árverezési jegyzőkönyv áll a könyvelés rendelkezésére. Helyes-e ez így? A tevékenységéhez (ami így vegyes, normál és viszonteladói adózás) kapcsolódó beszerzések (pl. könyvelési díj, ügynöki jutalék, tárolási díj) áfája levonásba helyezhető-e? A Közösségen belüli értékesítés tekintetében az Áfa-tv. alapján elfogadható az a gyakorlat, hogy a szerződésben magyarországi teljesítés van, a számlázás áfa felszámítása nélkül, a kiléptetést alátámasztó CMR kiállítására csak hónapokkal később kerül sor? Tehát az árut a Közösség más tagállamába kiszállítják, csak nem a számla szerinti teljesítés időpontjában.
Részlet a válaszából: […] ...azok értékesítője (azadós) áfaalanynak minősül. Az árverés keretében történő értékesítés mindig azadós (az árverés tárgyának tulajdonosa/értékesítő) és az árverési vevő között valósulmeg. Amennyiben az adós nem adóalany (pl. magánszemély), akkor áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalékfizetés eszközök átadásával

Kérdés: A kft. tagjai az osztalékot nem készpénzben, hanem részvényben, illetve tárgyi eszközben szeretnék kivenni. Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...összegét!)A leírtakból is és az Szt. 72. §-a (4) bekezdésének a)pontjában rögzített előírásból is következik, ha a tagokkal (a tulajdonosokkal)a nettó osztalék miatt fennálló kötelezettséget (4792. számlán) eszközök(részvények, tárgyi eszközök)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Tulajdoni részesedés kivezetése

Kérdés: A társaságnak tulajdoni részesedése van egy kft.-ben. A kft. saját tőkéje veszteség miatt jelenősen csökkent. Ezért a tulajdonos 2006-2007. években értékvesztést számolt el. 2008. évben a kft. ellen felszámolási eljárást indítottak a hitelezők. A felszámoló arról nyilatkozott, hogy a kft. vagyona várhatóan nem fedezi a tartozásokat. A tulajdonos társaságnak ki kell-e vezetnie a nyilvántartásból a részesedést, vagy elegendő értékvesztést elszámolnia a felszámolási eljárás lezárásáig? Társasági adó alapjánál a 2006-2007. évi értékvesztés csökkenti-e az adóalapot, a 2008. évi elszámolás módosítja-e az adóalapot?
Részlet a válaszából: […] ...lehet kivezetni (megszüntetni), amikor a kft. felszámolásabefejeződött, és a kft.-t a cégbíróság a cégjegyzékből törölte. Így a tulajdonosnak a kft. üzletrészéhez kapcsolódóan 2008.évben is értékvesztést kell elszámolnia. Ha a kft. vagyona a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.
Kapcsolódó címke:

Kkv-besorolás

Kérdés: A kérdés a Tao-tv. szerinti kapcsolt vállalkozási viszony megállapítására, ill. a kisvállalkozásokról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) önálló, kapcsolódó vagy partnervállalkozás fogalmának megállapítására vonatkozik az alábbi esetben: 1. Magyar "A" kft. tulajdonosa 50%-ban egy német "D" cég és 3 német magánszemély. A 3 magánszemély a Ptk. szerint nem minősül közeli hozzátartozónak, a 3 magánszemély és közeli hozzátartozók a német " D" cégben nem tulajdonosok. Kérdés: Az "A" magyar kft. és "D" német cég, ill. "A" magyar kft. és a 3 német magánszemély között nincs a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony? 2. Partnervállalkozás a Kkv. tv. 4. §-ának (2) bekezdése szerinti vállalkozás, ha a vállalkozás részesedése egy másik vállalkozásban eléri a 25%-ot, de nem haladja meg az 50%-ot. Kapcsolódó vállalkozások azok, amelyek egymással a Kkv. tv. 4. § (3)–(5) bekezdése szerinti kapcsolatban állnak. Kérdés: A Kkv. tv. területi hatálya Magyarországra és a Magyarországon bejegyzett vállalkozásokra terjed-e ki, vagy minden vállalkozásra kiterjed, függetlenül a begyezéstől, ill. a működéstől? 3. A Kkv. tv. szerint, ha az adott vállalkozásnak van partnervállalkozása, akkor a besoroláshoz a létszám- és a pénzügyi mutatókat konszolidált beszámoló alapján, konszolidált beszámoló hiányában az egyedi beszámolókban szereplő adatok összeadásával kell megállapítani. Ennek számításakor a partnervállalkozás(ok) adataiból a részesedéssel arányos adatokat, illetve a kapcsolódó vállalkozás(ok) adatainak egészét kell hozzáadni az adott vállalkozás adataihoz. Kérdés: Ha a "D" német cég partnervállalkozása az "A" magyar kft.-nek, az 50% tulajdoni arány miatt a "D" német cég mérlegfőösszegének, nettó árbevételének és létszámának 50%-át kell az "A" magyar kft. adataihoz hozzáadni, és úgy minősíteni a magyar kft. besorolását? 4. Az egyik német magánszemély tulajdoni hányada "A" magyar kft.-ben 35%. A Kkv. tv. 19. §-ának 5. pontja szerint vállalkozás: az egyéni vállalkozás, a gazdasági társaság, a szövetkezet, a vízi társulat, a víziközmű-társulat, továbbá az erdőbirtokossági társulat. Kérdés: Helyes-e az értelmezés, hogy a partnervállalkozás fogalma a magánszemélyre nem vonatkozik? 5. "D" német cég, ill. a 3 német magánszemély azonos tulajdoni arányban tulajdonos egy másik, "B" magyar kft.-ben is, amely "B" magyar kft. "A" magyar kft.-ből kiválással jött létre. A két magyar kft. vezető tisztségviselői ugyanazon magánszemélyek. A "B" magyar kft. tárgyi eszközöket ad bérbe "A" magyar kft.-nek, egyéb tevékenységet nem végez. Az "A" magyar kft. bérmunkát végez egy német "C" cégnek, de nem a benne tulajdonos "D" német cégnek. Kérdés, hogy a fenti adatok birtokában a Kkv. tv. 4. § alapján "A" és "B" magyar kft. önálló vagy esetleg partner-, ill. kapcsolódó vállalkozásnak minősül-e, a Kkv. tv. szerinti besorolás esetében "A" magyar kft. adataihoz hozzá kell-e adni "B" magyar kft. adatait, ha igen, milyen arányban?
Részlet a válaszából: […] ...ellentétben a Tao-tv. kapcsolt vállalkozás fogalmával, azaz "A"magyar kft.-nek a benne tulajdoni hányaddal rendelkező magánszemély tulajdonosnem lehet sem partner-, sem kapcsolódó vállalkozása, és értelemszerűen nem kellsemmilyen adatot hozzáadni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.
Kapcsolódó címkék:  

Versenyautók bérbeadása, felújítása, reklámbevétele

Kérdés: Egy adott társaság versenyautók bérbeadásával foglalkozik, de emellett saját autókat is indít a versenyeken. Mikor, milyen jellemző esetekben kell aktiválandó felújításként elszámolni azokat a jelentős összegű ráfordításokat, amelyek egy-egy verseny után szükségesek az újbóli indításhoz? Mikor minősül saját beruházásnak a felújítás? Ezen beszerzések áfája levonható-e? A versenyautók reklámhordozásából árbevételt is realizál a tulajdonos társaság. Kell-e ez után kulturális járulékot fizetni?
Részlet a válaszából: […] A felújítás értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4)bekezdésének 8. pontja tartalmazza, amelyet a versenyautók sajátos módontörténő használatához igazítottan kell alkalmazni, akár bérbe adott, akár sajáthasználatú versenyautóról van szó. Nem annak alapján kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 5.
Kapcsolódó címkék:    

Ingatlanszerzés adókötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell meghatározni az ingatlanértékesítésből származó bevétel alapját akkor, ha az adásvételi szerződésben lakóingatlan és gazdasági épület szerepel? A tulajdoni lap szerint van gazdasági épület az ingatlanon. A tulajdonos örökléssel jutott az ingatlanhoz 1995-ben és 2005-ben. Az 1995-ös illetékkivetés elveszett, a 2005-ös illetékkivetésen azonban csak lakástulajdon szerepel, amelynek a szerzési ideje már meghaladta az 5 évet. Alkalmazható-e ilyen esetben az a módozat, hogy csak a gazdasági épület értékét tekintjük bevételnek, és mivel meghatározhatatlan a szerzéskori érték, a 75%-át tekintjük költségnek, és ezeket az értékeket valljuk be?
Részlet a válaszából: […] Az átruházásból származó jövedelem megállapításaszempontjából annak van jelentősége, hogy az ingatlanügyi hatóságnyilvántartása szerint az ingatlan lakásként van-e a nyilvántartásban, annaknincs jelentősége, hogy a tulajdoni lap szerint van gazdasági épület azingatlanon....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.
Kapcsolódó címkék:  

Osztalék külföldi személy részére

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság Olaszországban élő olasz állampolgár tulajdonos részére év közben osztalékelőleget, majd év végén osztalékot fizet. Milyen adókötelezettség terheli a kifizető társaságot az előleg és a végleges osztalék után, figyelemmel a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményre?
Részlet a válaszából: […] A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerintaz osztalék ott adóztatható, ahol az osztalékjövedelemben részesülőmagánszemély illetőséggel bír, de minden egyezmény engedi – csökkentettmértékkel – az adóztatást a forrásnál is. Az 53/1980. (XII. 12.) MT...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.
Kapcsolódó címke:

Nonprofit gazdasági társaság adókötelezettsége

Kérdés: A kiemelkedően közhasznú nonprofit kft. tevékenységei között a város parkolásának az üzemeltetését végzi a polgármesteri hivatal által kötött szerződés alapján. A parkolóórák ürítéséből származó bevételt postára adással telepítik a cég bankszámlájára. A kivetett pótdíjakat a bankszámlára érkezés időpontjával könyvelik. Az előbbit árbevételként, az utóbbit egyéb bevételként, áfa nélkül. A pótdíjat az áfaarányosításnál sem veszik figyelembe. A pótdíjak befizetésére szóló fizetési felszólítást nem könyvelik, csak a befizetéskor. A be nem fizetett pótdíjakat pedig csak akkor, ha jogerős bírósági végzés születik. Helyes ez az eljárás?A tevékenység a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződés keretében valósul meg. A társasági adó kiszámításánál alkalmazható-e erre a tevékenységre az adómentesség? A kiemelkedően közhasznú besorolású kft. alanya-e a szakképzési, illetve a rehabilitációs hozzájárulásnak? A rehabilitációs hozzájárulásnál a létszámot egész számra kell kerekíteni, vagy két tizedessel számolható?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válaszhoz ismerni kellene azt, hogy azadott esetben hogyan történik a pótdíj felszámítása. Elvileg kétféle esetlehetséges: ha a parkolási díjat a parkolási szolgáltatást igénybe vevő nemfizette meg, akkor a fizetési felszólítás szerint – magasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.
Kapcsolódó címkék:  

Társaságok egymásban való tulajdonszerzése

Kérdés: Az adott társaság "A" kft., amelynek a tulajdonosa "B" kft. A "B" kft. tulajdonosa "C" természetes személy. Üzletrész átruházása címén az "A" kft. megvásárolja "C"-től a "B" kft. üzletrészét. A tranzakció eredménye: "A" kft. tulajdonosa "B" kft.-nek, a "B" kft. pedig tulajdonosa az "A" kft.-nek. Lehetséges ez a felállás?
Részlet a válaszából: […] ...a Gt.123-127. §-ai tartalmazzák. Ezek között nem található olyan előírás, amelykizárná azt a lehetőséget, hogy a társaság tulajdonosa (az adott esetben "C"természetes személy) üzletrészét a társaság által tulajdonolt társaságnak ("A"kft.) eladja....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.
Kapcsolódó címke:
1
123
124
125
182