Üzletrész értékesítése pótbefizetés után

Kérdés: A kft. veszteségének fedezetére a társaság egyik tagja 300 E Ft pótbefizetést teljesített. Ez a tag néhány hónap múlva a könyveiben 800 E Ft-tal szereplő üzletrészt 500 E Ft-ért értékesítette. Van-e a tranzakciónak társaságiadó-vonzata? Hogyan kell könyvelni a tagnál a vissza nem kapott pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...új Szt. 37. §-a (1) bekezdésének d) pontja is, amely szerint az eredménytartalék növekedéseként kell kimutatni a gazdasági társaság tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges – korábban ilyen címen adott – pótbefizetés összegét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Eredménytartalék igénybevétele osztalékra

Kérdés: A társaság 2000. évi beszámolójának jóváhagyásakor a tulajdonosok a mérleg szerinti eredményen felül az eredménytartalék terhére is megszavaztak osztalékot. Erről taggyűlési határozat született, a kiegészítő mellékletben is szerepel, az eredménykimutatásban azonban csak a mérleg szerinti eredmény kifizetését tüntették fel osztalékként. A könyvelésben, a mérlegben viszont az alapítókkal szembeni kötelezettségek között a tagok határozata szerinti összeg szerepel. Az eredménytartalék igénybevételét közvetlenül könyvelték át az alapítókkal szembeni kötelezettségre. A beszámolót a könyvvizsgáló hitelesítette, és az eljárást helyesnek tartotta. Valóban helyes ez a megoldás?
Részlet a válaszából: […] Röviden: nem helyes az eljárás!Az új Szt. 87. §-ának (5) bekezdése szerint: "Amennyiben a tárgyévi adózott eredmény nem nyújt fedezetet a jóváhagyott osztalékra, részesedésre,... és a szabad eredménytartalék erre igénybe vehető, akkor a szabad eredménytartalékból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Bérelt ingatlanon végzett felújítás értékcsökkenése

Kérdés: A kft. egyik tulajdonosától épületet bérel, amelyen értéknövelő felújítási munkákat végez el. Egyes könyvelői vélemények szerint az értéknövelő felújítás értékét a felújítás befejezésekor a bérbe adó magánszemély felé ki kell számlázni, más vélemények szerint csak a bérleti jogviszony felmondásakor. Van olyan vélemény is, hogy ez esetben a kft. nem számolhat el értékcsökkenést, csak akkor, ha a bérelt ingatlanon olyan épületet épít, amely később a kft. tulajdona lesz.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben szereplő kijelentések részigazságot takarnak. Így együtt azonban hamisak és félrevezetőek.A bérelt épület nem szerepel a bérlő könyveiben. Ha ezen a bérelt épületen a bérlő értéknövelő munkákat [az új Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 7., 8. pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Az apport áfája

Kérdés: A számlát helyettesítő okmányon az apportérték és a forgalmi érték közötti különbözet áfatartalma átterhelhető-e az apportot fogadó társaságra?
Részlet a válaszából: […] ...legyen, mint a forgalmi érték.)Az áfát a forgalmi érték alapján kell megfizetni. Ha az apportot fogadó társaság hajlandó megfizetni a tulajdonosnak a forgalmi érték alapján fizetendő áfát, akkor a számlát helyettesítő okmányt a forgalmi értékről és annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Felújítás költségeinek beszámítása a bérleti díjba

Kérdés: A kft. a magánszemély tulajdonában lévő irodaépületen felújítást végzett, azt beruházásként tartja nyilván. A tárgyévben megállapodott a tulajdonossal, hogy 2 évig nem fizet bérleti díjat. A bérlet fejében végezte el a felújítást. Hogyan kell elszámolni az ügyletet a kft.-nél, a magánszemélynél? A kft. elszámolhatja-e költségként a felújítási munkákat?
Részlet a válaszából: […] ...és meg kell határoznia az évenként elszámolandó értékcsökkenési leírás összegét, az 590. kérdésre adott válasznak megfelelően.Ha a tulajdonossal való megállapodás előtt a kft. a bérelt épület felújítását még nem fejezte be, akkor a felújítás befejezésekor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. március 14.

Saját tőke terhére történő tőkeemelés adófizetési kötelezettsége

Kérdés: Milyen adófizetési kötelezettség terheli a vállalkozást, ha a jegyzett tőkéjét a tőketartalékból és/vagy az eredménytartalékból emeli meg?
Részlet a válaszából: […] ...írnak elő adófizetési kötelezettséget a jegyzett tőkéjét emelő társaságnál.Más azonban a helyzet a jegyzett tőkét emelő társaság tulajdonosainál!Az Szja-tv. 66. §-a (1) bekezdésének b), illetve d) pontja szerint a magánszemély osztalékból származó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Iparűzési adó alapja: erdőművelés

Kérdés: Erdészeti tevékenységet végző rt. esetében telephelynek minősül-e az erdőművelés alatt álló erdő mint termőföld, ha az erdőművelést részben más vállalkozók végzik? Hogyan kell eljárni az adó alapjának megosztása során, mi lesz a vetítési alap? (Az erdőterület állami tulajdonban van, az rt. kezelői jog alapján műveli az erdőt.) Hogyan, mely önkormányzatnál kell figyelembe venni az rt. munkavállalóit, ha a megosztáskor a személyi jellegű ráfordításokkal is számolni kell?
Részlet a válaszából: […] ...a saját tulajdonú termőföld esetén írta elő az aranykoronánkénti 500 forinttal számítandó eszközértéket. Ugyanakkor az állam mint tulajdonos helyett az rt. használja az erdőterületet, folytatja az erdőgazdálkodási tevékenységet, s jogai a tulajdonos jogaival...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. február 28.

Költségtérítés a munkavállalónak munkába járás és saját jármű hivatalos célú használatára

Kérdés: A kft. egyik tagja (25 százalékban tulajdonos) a társaságnál munkaviszony keretében dolgozik. Hivatalos ügyeit saját gépkocsijával intézi. A kft. az ingatlan-nyilvántartás alapján sajátgépkocsi-használatra költségtérítést fizet. Ez esetben csak a 3 Ft/km fizethető mint munkába járási költség, vagy az üzemanyagot is téríteni lehet? A napközbeni garázsbérlet, parkolási díj elszámolható-e a kft.-nél költségként?
Részlet a válaszából: […] A tag vagy az alkalmazott (vagy bármely munkavállaló) saját gépkocsijának hivatalos (vállalkozási) célra történő használata, a munkába járás esetén fizethető költségtérítés összegéről jogszabály nem rendelkezik. Meghatározza azonban jogszabály azt, hogy a térítést a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...helyezik a hangsúlyt, és nem adnak arra lehetőséget, hogy a társaság sajátjaként kezelje azt, ami nem az övé, hiszen a pótbefizetést a tulajdonosoknak vissza kell fizetni. Ezért kell mind az átalakuló, mind az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...amely azt jelenti, hogy az eredménytartalékból le kell kötni a mérlegkészítés időpontjáig megszavazott pótbefizetés összegét, ha azt a tulajdonos (a tag) még nem teljesítette a mérlegfordulónapig. (Erre e számunkban a 495. kérdésre adott válasz is kitér.)Az új Szt. 36...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.
1
164
165
166
171