Társasházi közös költségek bizonylatolása

Kérdés: A társasházban lévő ingatlantulajdon után fizetendő közös költséget és felújítási alapba történő befizetést milyen bizonylat alapján kell fizetni, illetve elszámolni a vállalkozásnál? Milyen bizonylatot köteles adni a társasház?
Részlet a válaszából: […] ...kell készítenie a várhatóan jelentkező közös költségekről, az ezt ellentételező bevételekről, és ennek alapján megállapítani tulajdonosonként a közösköltség-hozzájárulások éves, illetve havi összegeit, és azt közölni a tulajdonosokkal. A tulajdonosok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Adófizetési kötelezettségek a végelszámoláskor

Kérdés: Milyen adókötelezettsége keletkezik a tagoknak és a társaságnak, ha a társaság végelszámolással megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...d) pontja szerint az osztalékadó szempontjából osztalék jogutód nélküli megszűnéskor a tag (részvényes, alapító, üzletrész-tulajdonos) részére járó eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének az a része, amely meghaladja a vagyonfelosztási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 7.

Konszolidálásba bevont vállalkozás beszámolója

Kérdés: "A" kft. 50 százalékos tulajdonosa "B" kft.-nek (közös vezetésű vállalkozás), és 90 százalékban tulajdonosa "C" kft.-nek. Mindhárom kft. egyszerűsített éves beszámolót készített 2000-ig, a nagyságot jelző mutatóértékek alapján. Az új Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 6. pontja alapján konszolidálásba bevont vállalkozásnak tekintendők, bár az Szt. 117. §-ának (1) bekezdése alapján mentesülnek a konszolidált éves beszámoló készítése alól, így nem konszolidálunk. Köteles-e mind a három kft. áttérni az éves beszámoló készítésére?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 117. §-ának (1) bekezdése meghatározza, hogy az anyavállalatnak mikor nem kell az üzleti évről összevont (konszolidált) éves beszámolót készítenie. (Ha az anyavállalat és a leányvállalatainak, valamint a közös vezetésű vállalkozásainak konszolidálás előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Elszámolás kilépőkkel szövetkezet átalakulásakor

Kérdés: Hogyan kell elvégezni szövetkezet átalakulása esetén a kft.-be be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonrészének értékelését? Lehet-e eltérően értékelni a belépő és a be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonát? A vagyonmérlegben mely sorokat érinti a be nem lépő tulajdonosokkal való elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...kezdeni, hogy természetesen nem lehet eltérő módon értékelni az átalakuláskor a kft.-be belépő, illetve a kft.-be nem lépő üzletrész-tulajdonosok vagyonát.A szövetkezet átalakulása esetén is az Szt. 136-141. §-aiban foglaltakat kell alkalmazni a Szöv-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 24.

Üzleti jelentés készítése

Kérdés: A kft. beszámolóját a szükséges képesítéssel rendelkező könyvelőiroda készíti el. Az üzleti jelentést pedig az egyik tulajdonos. Az Szt. előírásai mellett vállalkozhat-e az üzleti jelentés elkészítésére ez a tulajdonos, ha nincs mérlegképes könyvelői végzettsége?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 150. §-ának (2) bekezdése részletezi a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatokat. Ezek között külön nincs kiemelve az üzleti jelentés.Az Szt. 19. §-ának (1) bekezdése szerint az éves beszámolónak nem része az üzleti jelentés, azt az éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Beolvadáskor mit könyvel a beolvasztó?

Kérdés: Az rt. 100 százalékban tulajdonosa a kft.-nek, amelyik beolvadt az rt.-be. Az átalakulást a cégbíróság augusztus 31-ével bejegyezte. Mit kell könyvelnie a beolvasztó rt.-nek? Ha az rt.-nél nyilvántartott üzletrész nyilvántartási értéke magasabb,mint a megszűnt kft. végleges vagyonmérleg szerinti saját tőkéje, a veszteség csökkenti-e a társaságiadó-alapot?
Részlet a válaszából: […] A gazdasági társaságok átalakulásával (ideértve a beolvadást is) kapcsolatos számviteli feladatokat az Szt. 136-144. §-ai tartalmazzák. A válaszban csak a kérdéshez kapcsolódó szabályokra térünk ki.Az Szt. 141. §-ának (1) bekezdése alapján az átalakulás, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?

Kérdés: A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
Részlet a válaszából: […] ...jelenthet gondot, esetleg adóalap-korrekciót.Az adott esetben az "A" rt. azzal, hogy megvásárolja "B" kft. részesedését, 100 százalékban tulajdonosa lesz "C" rt.-ének. A vételár lehet a névérték is, meg attól eltérő piaci érték is. Érveket, ellenérveket mindkettő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Amortizáció: ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

Kérdés: Társaságunk önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokat kezel, amelyek bérbeadására négyéves időtartamra hasznosítási joggal is rendelkezik. Mi határozza meg az ezen ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett közműfejlesztési hozzájárulások várható használati idejét? A nem saját tulajdonú ingatlanok várható használati ideje, vagy a hasznosítási jog időtartama? Mi a helyes eljárás az aktív időbeli elhatárolások között szereplő hasznosítási jog és a közműfejlesztési hozzájárulás elszámolásánál, ha a tulajdonos értékesíti az ingatlant?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó vagyoni értékű jogok közé való átsorolását az Szt. 177. §-ának (2) bekezdése nem tette lehetővé. Amennyiben a tulajdonos úgy értékesíti azokat az ingatlanokat, amelyekhez a hasznosítási jog kapcsolódik, hogy az adott társaság azokat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Külföldről kapott osztalék elszámolása

Kérdés: Társaságunk tulajdoni részesedéssel rendelkezik külföldi székhelyű társaságokban, ahonnan osztalékbevételt realizál. Mikor kell könyvelni ezt a tételt a pénzügyi műveletek bevételei között? Akkor, amikor pénzügyileg is realizálódik, vagy a kinti eredményfelosztásról szóló határozat dátumával, esetleg társaságunk mérlegfordulónapján? És milyen árfolyamon, ha az MNB által nem jegyzett devizában keletkezik a követelés?
Részlet a válaszából: […] ...el), a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg kell a pénzügyi műveletek bevételei között elszámolni; ha a külföldi székhelyű társaság tulajdonosai egy adott üzleti év beszámolóját elfogadva döntöttek az osztalék kifizetéséről, és az erről szóló határozatot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Kalkulált maradványérték könyvelése

Kérdés: Az elmúlt évben kötött bérleti szerződésben találkoztam a "kalkulált maradványérték" fogalmával. A személygépkocsi bérleti szerződésében ez állt: szerződéskötési díj: 50 E Ft + áfa, első bérleti díj: 550 E Ft + áfa, további bérleti díj: 120 E Ft + áfa, kalkulált bruttó maradványérték: 960 E Ft. A szerződés futamideje 13 hónap. Hogyan kell könyvelni a kalkulált maradványértéket?
Részlet a válaszából: […] ...számla alapján – akkor kell könyvelni, ha a bérlő a bérleti időszak végén, a számlázott összeg megfizetése után a személygépkocsi tulajdonosa lesz (T 161 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.
1
…
165
166
167
…
177