Bérleti jog maradványértéke

Kérdés: Az Szt. szerint az amortizáció elszámolása a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték alapján történhet. Az üzlet bérleti jogának van-e maradványértéke? Ha van – és ez várhatóan nagyobb, mint a vételár –, akkor a bérleti jog után nem számolható el értékcsökkenés?
Részlet a válaszából: […] ...kell maradványértékkel számolni, ha a bérleti jog a későbbiek során egyértelműen (írásban garantáltan) értékesíthető, vagy azt a tulajdonos visszatéríti, a maradványérték összegét pedig a várhatóan realizálható eladási ár vagy a tulajdonos által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Értékpapír-juttatás

Kérdés: Egy társaság alkalmazottai részére alkalmazottanként különböző értékben értékpapírt (kötvényt, részvényt) kíván adni. Ez természetbeni juttatásnak vagy bérnek minősül? Milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy természetbeni juttatásról beszélhessünk?
Részlet a válaszából: […] ...egyébként adómentesnek minősülő jogcímen természetben adnak; a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa által a jegyzett tőke emelésével értékpapír formájában vagy az értékpapír névértékének emelése révén, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.

Tulajdonos felé számlázott költségek

Kérdés: Lehet-e külföldi tulajdonosnak dologi vagy egyéb tevékenységgel kapcsolatos költségeket számlázni? Milyen bizonylat kell a számla kiállításához?
Részlet a válaszából: […] ...a vevő, a megrendelő által elismert, elfogadott összegben.A kérdéshez kapcsolódóan tehát akkor lehet (és kell!) a külföldi tulajdonos felé számlázni, ha a külföldi tulajdonosnak vásárolt vagy saját termelésű készletet adnak el, továbbá akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Át nem vett üzletrészek megszüntetése

Kérdés: Az ÁFÉSZ a Szöv-tv. alapján a tagság részére 218 millió Ft értékben szövetkezeti üzletrészt adott ellenérték megfizetése nélkül. Ennek 20 százalékát a tagság – többszöri értesítés ellenére – a mai napig nem vette át. Bevonhatja-e az ÁFÉSZ az így át nem vett üzletrészeket? Milyen teendők vannak annak érdekében, hogy az elszámolás megvalósítható legyen?
Részlet a válaszából: […] ...Szöv-tv. szerint az adózott eredményből a közgyűlés döntése szerint az üzletrésztőke növelésére fordított összeget az üzletrészek tulajdonosai között kell felosztani. Később ezt úgy módosították, hogy a szövetkezet az eredménytartalékból és a tőketartalékból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Részvénycsere számviteli elszámolása

Kérdés: Meghirdetett részvénycsere (bemutatóra szóló helyett névre szóló részvényeket bocsátottak ki) során nem minden részvénytulajdonos jelentkezett a cserére. A ki nem cserélt részvények érvénytelenné váltak. Mi a számviteli eljárás az érvénytelenné vált részvények esetében?
Részlet a válaszából: […] ...szóló részvény helyett kibocsátott, névre szóló részvényeket az rt. értékesíti. A befolyt vételár az érvénytelenített részvények tulajdonosait illeti meg. Így azt az rt. bevételként nem számolhatja el, a pénzbevételt a részvényesekkel szembeni kötelezettségként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.

Külföldi tulajdonostól kapott pénz elszámolása

Kérdés: Külföldi tulajdonostól költségek fedezetére kapott (átutalt) pénzek könyvelése, bizonylatolása hogyan történjen?
Részlet a válaszából: […] ...könyveléséhez azonban minden esetben szükség van a megfelelő bizonylatra is.Amennyiben a vállalkozás valamilyen tevékenységet végzett tulajdonosának, akkor azt az általános előírások szerint – szerződéssel alátámasztva – számlázza a tulajdonosnak. A számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 25.

Elengedett kötelezettség

Kérdés: Külföldi illetőségű (a céggel kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő) magánszemély tagi kölcsönt ad cégének több éven keresztül kamatra. A szerződés szerinti kamatot a cég nem fizette meg, de elszámolta ráfordításként és kötelezettségként mutatta ki. 2001-ben a kölcsönadó elengedi a kamatkötelezettséget. Csökkentheti-e a cég az elengedett kamat teljes összegével az adózás előtti eredményét, függetlenül attól, hogy melyik évben számolta el azt az eredmény terhére? Van-e valamilyen korlát az adóalap-csökkentés lehetőségére, mértékére?
Részlet a válaszából: […] ...külföldi illetőségű magánszemély tulajdonossal kötött kölcsönszerződésben rögzített mértékű kamatot a tagi kölcsön után is – legkésőbb az üzleti év végével – el kell számolni. Kötelezettségként azonban csak akkor mutatható ki, ha a szerződés szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Pótbefizetés elszámolása

Kérdés: A két amerikai személy tulajdonában lévő kft. saját tőkéje 1998-99-ben nem érte el a jegyzett tőke összegét. A tulajdonosok pótbefizetéssel kívánták a saját tőke összegét megemelni az előírt minimális mértékre. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a pótbefizetés összegét az eredménytartalékba helyezte?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a pótbefizetés 2000-ben megtörtént, akkor a régi Szt. 26. §-a (6) bekezdésének d) pontja szerint a gazdasági társaságnál a veszteség fedezetére kapott pótbefizetés összegét az eredménytartalék javára kellett elszámolni azzal, hogy az 1. sz. melléklet 14/b....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Természetbeni juttatás

Kérdés: Az a természetbeni juttatás, amely nem a vállalkozás üzleti tevékenységével függ össze (például autógumi a tulajdonos autójára, nagyobb értékű, személyes célú élelmiszer, ital beszerzése), elszámolható-e költségként az szja (44 százalék) és az eho (11 százalék) megfizetése mellett?
Részlet a válaszából: […] ...és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés. Ha a tulajdonos a felsoroltak valamelyikének megfelel, akkor a költséggel nem kell a társaságiadó-alapot növelni, ha nem felel meg, növelni kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.

Magánszemélytől átvállalt hitel

Kérdés: Magánvállalkozók starthitellel vásároltak meg egy üzemet. A hitelt – a tőkerészt és a kamatot – 2 évig törlesztették, majd azt a taggyűlés és a bank hozzájárulásával az üzemet működtető kft. átvállalta. Az átvállalt hitelt azonban a tulajdonosok 12 év alatt megtérítik a kft.-nek. A kft.-nek meg kell-e növelnie a társaságiadó-alapját az átvállalt kamattal, illetve fennáll-e a kapcsolt vállalkozási viszony, ha a tagok részesedése: 31,28%, 30,78%, közeli hozzátartozóként: 0,15%, 0,06%, 37,73%?
Részlet a válaszából: […] A tartozást a kft. nem ellenérték nélkül vállalja át, ezért a törlesztőrészlet a kft.-nél nem növeli az adózás előtti eredményt, és a magánszemélyeknek nem keletkezik adóköteles jövedelmük. A kérdésből nem egyértelmű, hogy a kamatot is megtérítik-e a magánszemélyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.
1
163
164
165
171