Veszteségelhatárolás

Kérdés: Leányvállalatunk (melynek 100%-os tulajdonosai voltunk) 2019-ben beolvadt a társaságunkba. A leányvállalatnál 2004-2019 között jelentős negatív taoalap keletkezett. A 2004-2014 között keletkezett negatív adóalapra is vonatkozik a Tao-tv. 17. § (8a) bekezdésében meghatározott arányosítás, vagy ez a veszteség korlát nélkül figyelembe vehető? Az egyéb feltételeknek [(9)–(10) bek.] megfelelünk.
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 2015. január 1-jétől hatályos 17. § (8a) bekezdése szerint a jogutód társaság az átalakulás (egyesülés, szétválás) útján átvett elhatárolt veszteséget adóévenként legfeljebb olyan arányban használhatja fel, amilyen arányt a jogutód társaságnál a jogelőd...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Bevallott áfa eltér a számlázottól

Kérdés: Az online számlázás kiterjesztésével kapcsolatban szeretném kérdezni, hogy Önök elképzelhetőnek tartják-e, hogy a belföldi értékesítés áfasorai a bevallásban eltérnek a kiállított számlák értékétől, természetesen az önrevíziós eseteket kivéve? Konkrétan olyan esetekre gondolok, amikor a saját termelésben előállított terméket fesztiválon, egyéb reprezentációs eseményen kóstoltatjuk, vagy vendégül látunk szakújságírókat, partnereket, akiknek bemutatjuk az új vagy már ismert termékeinket. Ezeket a termékeket, mint reprezentációhoz felhasználtakat, úgynevezett belső számviteli bizonylattal írjuk ki a készletről, és vegyes tétellel számoljuk el a piaci ár utáni áfaértéket. Másik eset lehet, amikor a korábban vásárolt termék áfáját visszaigényeltük, de később reprezentációra kerül felhasználásra. Ebben az esetben se kerül kiállításra számla, de az áfát felszámítjuk és megfizetjük.
Részlet a válaszából: […] ...meg. Az itt felsorolt esetek között nemcsak a "klasszikus" adásvételi ügylet (birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja) szerepel, hanem a jogszabály egyéb eseteket is a termékértékesítésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Részesedéssel kapcsolatos elszámolás – kiválás

Kérdés: Ügyfelünk tulajdonosa egy leányvállalatnak, amelyből egy másik társaság ("K" Zrt.) kiválik. A leányvállalat kiváláshoz előkészített végleges vagyonmérlegében az ügyfelünkre jutó saját tőke értéke jelentősen meghaladja a leányvállalatban lévő részesedés könyv szerinti értékét. A leányvállalat a számviteli törvény szerint megszűnt társaságnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...kimutatott saját tőke meglétének dokumentálása.Hogyan változik, változik-e az előbbiek figyelembevétele mellett a leányvállalat tulajdonosánál a részesedés értéke?A leányvállalat – mint átalakuló (szétváló) gazdasági társaság – végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Beolvadásos kiválás

Kérdés: A kérdés egy társaság átalakulásával kapcsolatos. A társaságban, 50-50 százalékban két magánszemély a tulajdonos. Az átalakulás nem kedvezményezett beolvadásos kiválás lesz oly módon, hogy a kiváló tag az eredeti társaság vagyonának egy részével egy már működő társasághoz mint jogutódhoz csatlakozik. A tagok megállapodhatnak-e a vagyonmegosztásban a törzstőkétől eltérő arányú vagyonról? Értelmezésünk szerint a jogelőd társaságnál az átadott vagyon után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Az átalakulás könyv szerinti értéken történne, így a Tao-ban az átadott tárgyi eszközöknél keletkezhet különbözet. Az átalakulás során egy ingatlan is átadásra kerül, ott – mivel az átalakulás nem kedvezményezett – illetékfizetési kötelezettség merül fel a jogutódnál. Helyes ez az értelmezés? A kérdéses kiválás keletkeztet-e a kiváló vagy a maradó magánszemélynél szja- vagy egyéb adófizetési kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:45. § (2) bekezdés a) pontja szerint beolvadásos kiválás, amikor a kiváló tag a jogi személy vagyonának egy részével már működő jogi személyhez mint jogutódhoz csatlakozik. A Ptk. nem írja elő, hogy e vagyoni résznek a tag részesedésével arányosnak kell lennie....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Kedvezményezett kiválás feltételei

Kérdés: Kedvezményezett átalakulás témakörben az alábbi kérdés merült fel: Gazdasági társaság átalakulást (kiválást) fontolgat. A kiválás gazdasági indoka a befektetések leválasztása a termelőtevékenységről kockázatmegosztás érdekében. A változatlan formában tovább működő gazdasági társaság és a kiválással létrejövő gazdasági társaság tulajdonosi szerkezete azonos (két belföldi magánszemély). A kiválással létrejövő gazdasági társaság vagyona csak befektetett pénzügyi eszközökből áll, illetve a teljes vagyon 10%-át meg nem haladó mértékben bankszámlapénzből. A vagyon forrása saját tőke, illetve eredménytartalék. A befektetések között vannak jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező társaságokban lévő részesedések is. Az átalakulás során a vagyonelemek átértékelését nem tervezik. Van-e (lehet-e) akadálya annak, hogy ezt a kiválást kedvezményezett, így illeték- és adómentes átalakulásnak tekintsük?
Részlet a válaszából: […] ...megfelelő pénzeszközt szerez, a leírtak alapján ez nem ítélhető meg, mivel az nem szerepel a kérdésben, hogy kap-e valamelyik tulajdonos készpénzt, és ha igen, az nem több az együttes névérték 10 százalékánál (nem a jogutódban van ugyanis korlátozva...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Tőkeleszállítás miatti kötelezettség teljesítése

Kérdés: A kft. a jegyzett tőke összegét 3 millió forintra kívánja leszállítani tőkekivonással. A tőkeleszállítás során az eredménytartalék arányos részét is kivonják a tulajdonosok. A tőkeleszállítást a cégbírósági bejegyzés dátumával könyveljük, az eredménytartalék csökkenését is. Kötelezettségként mindkettőt előírjuk a tagok felé. Van-e törvényi előírás arra, hogy ezek kifizetése a tagok felé mikor történjen? Az eredménytartalékból történő kivonás adófizetési kötelezettségét milyen dátummal kell előírni?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyileg rendezik – eszközök átadásával mikor fogja teljesíteni a kft. Nincs külön jogszabályi előírás arra vonatkozóan, hogy a tulajdonosok felé fennálló kötelezettséget mikor kell teljesíteni, illetve el lehet-e térni a szerződés (az adott esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Vitorlás kishajó beszerzése, üzemeltetése

Kérdés: Társaságunk vitorlás kishajó beszerzése mellett döntött. A beszerzés célja a partnerekkel, illetve a munkavállalókkal történő megbeszélések helyszínének biztosítása, valamint a munkavállalók, tulajdonosok üdültetéséhez való felhasználása. Társaságunk valamennyi felmerülő adót és járulékot meg kíván fizetni. A vitorlás beszerzésekor felmerülő áfa a beszerzés, így az aktivált összeg részét képezi, azaz nem helyezhető levonásba? A kishajó beszerzési értékét terheli-e más adó? (Itt az egyes meghatározott juttatásokat terhelő adókra gondolok.) A kishajó használata során mikor és milyen költségeket terhel szja + szocho?
Részlet a válaszából: […] ...érdekében felmerülőnek minősíteni, így azok a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak.Egyértelmű, hogy a munkavállalók, tulajdonosok üdültetésének biztosítása nem a vállalkozási tevékenység érdekében végzett tevékenység, amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Osztalékfizetés üzemi ingatlannal

Kérdés: A kft. 2018. évben üzleti célú ingatlant vásárolt az ingatlan beruházójától 38,1 millió forintért. A kft. a számlában foglalt 8,1 millió Ft áfát levonta, az ingatlant üzembe helyezte. A kft. nyereséges, 40 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonosokban felmerült, hogy osztalékot fizetnek az eredménytartalék terhére, amelyet természetben, az üzleti célú ingatlan formájában fizetnének ki. Ha a taggyűlés osztalékfizetésről határoz, és természetben fizeti ki az osztalékot, mikor kell megfizetni az ingatlant terhelő áfát, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót? Milyen adózási hatása van annak, ha csak az ingatlan értékének 50%-a kerül kifizetésre (átadásra)?
Részlet a válaszából: […] ...egyaránt kifizetésnek minősül.A hivatkozott előírások alapján üzemi ingatlan átadásával is teljesíthető az osztalékfizetés, több tulajdonos esetében azonban az ingatlannak telekkönyvileg (az ingatlan-nyilvántartásban) tulajdonosonként megosztottnak kell lennie. (Ha csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Ingatlanapport értékesítése a tulajdonos számára

Kérdés: A kft.-ben lévő ingatlanapport értékesítése után, amennyiben az a magántulajdonos számára történik, lesz-e áfafizetési és számlakiállítási kötelezettsége a cégnek? A cég az általános szabályok szerint adózik. Amennyiben az apportot a cég értékesítette, keletkezik-e társaságiszerződés-módosítási kötelezettsége? Az apport értékesítése miatt le kell-e szállítania a jegyzett tőkét, és utána pénzbetéttel "pótolnia" azt? Az ingatlanapport értéke 2,5 M Ft, és 0,5 M Ft jelenleg a pénzbetét.
Részlet a válaszából: […] ...értékesítheti, mint bármelyik eszközét. Természetesen tekintettel kell lennie a kft.-nek arra – különösen a magánszemély tulajdonos felé történő értékesítéskor –, hogy az apportként kapott ingatlant is csak piaci értéken értékesítheti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Cégalapításkor a pénzbeli hozzájárulás befizetése

Kérdés: A kft. alapításakor a társasági szerződésnek a cégbírósághoz történő benyújtása előtt a tulajdonosoknak a pénzbeli hozzájárulást részben vagy egészében be kell fizetniük. Ehhez kötelező-e bankszámlát nyitni? Ha nem, akkor hova kell a befizetést teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz – a kérdéshez kapcsolódó – pontosítás szükséges.A Ptk. 3:162. §-ának (1) bekezdése szerint: ha a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének a felénél kisebb összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 14.
1
30
31
32
171