Előtársasági időszak két üzleti évben

Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha a társaság alapító okiratának kelte december 20-a, a cégbejegyzés pedig a következő év január 10-e? A társaság vállalkozási tevékenységet nem végzett, tehát nem kell előtársasági beszámolót készítenie. Ha már decemberben megkezdi a vállalkozási tevékenységét, december 31-ével zárnia kell? Úgy gondolom, igen!
Részlet a válaszából: […] A kérdező sajnálatos módon a törvényi előírásnak csak az egyik részét veszi figyelembe (vállalkozási tevékenységet nem végez), a másik részétől eltekint, ezért jut téves következtetésre (nem kell előtársasági beszámolót készítenie).Az Szt. 135. §-ának (6)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 25.
Kapcsolódó címke:

Egészségfejlesztési és prevenciós programok

Kérdés: Társaságunk a TÁMOP-6.1.2-11 "Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok – lokális színterek" címmel az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében kiírt pályázatra sikeresen pályázott. A támogatás mértéke 100%, megvalósítása egy év. Társaságunk nagykereskedelmi tevékenységet végez. A pályázatban a kiírás szerint vállaltuk, hogy egészségfejlesztési és prevenciós programokat szervezünk a munkavállalóknak. Pl.: Stresszkezelő előadások, csoportfoglalkozások, hogy a dolgozók a stresszt oldani és kezelni tudják. Versenyeket, vetélkedőket szervezünk, melyben szerepet kap az egészséges életmód és a mozgás. Biciklitúrát szervezünk, elő­adásokat az egészséges életmódról és a dohányzás ártalmairól. Egészségnapot és -hetet szervezünk az egészséges táplálkozásról stb. Eszközöket szerzünk be ezen programok lebonyolításához (pingpongasztal, kapuháló, futball-labda, laptop, multifunkciós készülék). A programokat külső partnercég, illetve szakértők igénybevételével szervezzük meg és bonyolítjuk le. A pályázat megvalósítása érdekében a részünkre áthárított áfa összege levonható-e? Társasági adó szempontjából elismert költségnek minősülnek-e a megvalósítás során igénybe vett szolgáltatások? A programok kapcsán szja-, illetve ehofizetési kötelezettség felmerülhet-e?
Részlet a válaszából: […] Az egészségfejlesztési és prevenciós programhoz a társaság által igénybe vett szolgáltatás az Áfa-tv. alapján nem tartozik az adómentes szolgáltatások közé, ebből következően a szolgáltatók számláikon fizetendő áfát számítanak fel.Az előzetesen felszámított áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 11.
Kapcsolódó címke:

Egyéni vállalkozó devizahitele

Kérdés: Egyéni vállalkozó 2008. évben devizaalapú (szabad felhasználású) hitelt vett fel a vállalkozási tevékenységéhez. Ezután havi törlesztőrészleteket (tőke+kamat+árfolyamváltozás) fizet. A hitel fennmaradó részét visszafizeti 2012-ben (tőketörlesztés, kamatfizetés és a tőkére jutó árfolyamveszteség kiegyenlítése). A tőkére jutó árfolyamveszteséget az egyéni vállalkozó költségként érvényesítheti-e, vagy az osztalékalapját csökkentheti-e ezen összeggel?
Részlet a válaszából: […] Az egyéni vállalkozó költségelszámolásáról az Szja-tv. 11. számú melléklet 10. pontja rendelkezik, amely szerint jellemzően előforduló költségnek minősül a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatban felvett pénzintézeti hitelre (kölcsönre) kifizetett kamat. A kifizetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Kifizetés házipénztár nélkül

Kérdés: Multinacionális cég leányvállalataként cégünknél nincs házipénztár. A kifizetéseket átutalással, vállalati hitelkártyával, vagy a dolgozó saját költségelszámolásával összefüggésben teljesítjük, a bérhez kapcsolódó kifizetéseket pedig a helyi bankszámláról utaljuk át. Cégünk gyakran támogat szakmai tudományos rendezvényeket, ahová orvosokat küldünk. Minden orvossal szerződést kötünk, amely alapján kifizetjük a regisztrációját, utazási költségét. A regisztrációs díjat az anyacég fizeti. Milyen módon tudjuk kifizetni az utazási költséget, ha nincs házipénztárunk? Megoldás lehet-e az, ha megbízási díjként – felbruttósítva – minden adót, járulékot megfizetve térítenénk meg a költségeket?
Részlet a válaszából: […] Az utóbbi kérdésre egyértelmű a válasz: nem lehetséges. Megbízási szerződés mind a Ptk., mind a Munka Törvénykönyve alapján valamely ügylet vagy tevékenység ellátására irányul. Ebből következően a megbízási szerződés alapján a megbízott a Ptk. szabályai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Látványcsapatsport támogatása

Kérdés: Látványcsapatsport-támogatás esetén egy­idejűleg alkalmazható a támogatás ráfordításkénti elszámolása és az adókedvezmény igénybevétele is? Nem zárja ki semmi a többszörös (ráfordításként és adókedvezményként) kedvezmény igénybe­vételét? Van a Tao-tv.-nek olyan passzusa, amely tiltja az azonos jogcímen többszörösen igénybe vehető kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 1. §-ának (3) bekezdése szerint "Ha e törvény ugyanazon a ténybeli alapon többféle jogcímen írja elő költség, ráfordítás figyelembevételét, az adózás előtti eredmény csökkentését (növelését), adómentesség, adókedvezmény igénybevételét, azzal egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszerűsített foglalkoztatott részére kifizetett többletbér

Kérdés: Milyen jogcímen kell könyvelni az Efo-tv. szabályai szerint foglalkoztatott részére kifizetett munkabér minimálbér kétszeresét meghaladó részét? (A Tao-tv. szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség!) A társasági adó alapjának növelése mellett jelentkezik-e ebből következően más adó- vagy járulékfizetési kötelezettség akár a munkáltatónál, akár a munkavállalónál?
Részlet a válaszából: […] Olvassa el az 5858-as választ is!Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 8. §-ának (2) bekezdése alapján, ha az egyszerűsített foglalkoztatás feltételei teljesülnek, akkor a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 Ft/nap, alkalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címke:

Karitatív célokra alakult egyesület elszámolásai

Kérdés: Az egyesület kettős könyvvitelt vezet, vállalkozási tevékenységet nem végez, nem tartozik az áfakörbe, de még nem kapta meg a közhasznú jogállást. Az egyesület bevételei magánszemélyek és önkormányzatok által nyújtott támogatások, amelyekből ingyenétkezést valósít meg. A bevételekről kell-e igazolást vagy számviteli bizonylatot kiállítani? Az egyesület bevételeinek másik része az egyesület által üzemeltetett adományházba került használt ruházat, bútor és műszaki berendezésből származik, ezek az adományok a kerületi rászoruló családok között kerülnek kiosztásra. Az adakozók nagy része ismeretlen. Hogyan kell értékelni az így beérkező adományokat? És hogyan kell bizonylatolni a rászorultaknak kiadott használt ruhákat, egyéb eszközöket, illetve az ingyenétkeztetést?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti egyesület bevételei:– árbevétel az egyesület tagjai által fizetett tagdíj;– egyéb bevétel a pénzben kapott támogatás;– (elsődlegesen) rendkívüli bevétel a nem pénzben kapott adományok piaci értéke.A Civil-tv. szerint az egyesület részére juttatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.
Kapcsolódó címkék:  

Közvetített vagy igénybe vett szolgáltatás

Kérdés: Vállalkozó bérleti szerződésben rögzített feltételekkel – vállalkozási tevékenysége során az üzletházban kialakított üzleteket bérbe adhatja úgy, hogy a tulajdonos jogos érdekeit nem sérti – egy összegben meghatározott bérleti díj ellenében egy üzletházat vesz bérbe üzemeltetés céljából. A tulajdonos a vállalkozó részére minden hónapban kiszámlázza a szerződés szerinti, az egész épület után meghatározott bérleti díjat. Ezt a havonta, rendszeresen fizetett bérleti díjat a vállalkozó az iparűzésiadó-alap meghatározása során, mint költséget, közvetített szolgáltatások értékeként számolja el. A vállalkozónak vállalkozási tevékenysége során az üzletházban lévő üzleteknek csak egy részét sikerül bérbe adnia. A kiadott üzletek bérleti díja a bérlőkkel kötött szerződésben négyzetméter után kerül megállapításra. A bérlők által fizetett bérleti díj a vállalkozó árbevételét képezi. A vállalkozónál a tulajdonos által kiszámlázott bérleti díj ilyen szerződési konstrukciónál lehet-e közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A közvetített szolgáltatás értelmező rendelkezését az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 1. pontja tartalmazza (lényegében hasonló módon fogalmaz a Htv. is).Hogy a kérdésben leírt konstrukcióról véleményt lehessen kialakítani, a konstrukció ellentmondásait kell tisztázni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Lekötött bankbetét hiteltartozás fedezetére

Kérdés: A kft. a bankjánál kamatozó betétként lekötött 1 millió forint összeget 5 évre oly módon, hogy egyben az összeg erejéig kezességet vállalt dolgozója hiteltartozására. Időközben a társaság megvált dolgozójától, aki a hiteltartozását nem tudta megfizetni, így a lekötött bankbetétet a bank elvonta. Hogyan rendezendő az esemény a könyvekben? Elszámolható-e az 1 millió forint egyéb ráfordításként? A társaságiadó-alap növelése mellett kezelhető-e tartozás átvállalásaként? A magánszemély adókötelezettsége is felmerül, de a "kifizető" semmit sem tud érvényesíteni.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy a kft. jóhiszeműsége sokba kerül a társaságnak.Amikor a bank a kérdés szerinti célból lekötött betétet a dolgozó hiteltartozása törlesztésére fordította, akkor a kft.-nél a pénzeszköz csökkenésével a magánszeméllyel szembeni követelése nőtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.
Kapcsolódó címkék:    

Kapcsolt vállalkozás bevétele a katánál

Kérdés: A kata 6 millió forintos összeghatárába bele kell-e számítani a kapcsolt vállalkozásban megszerzett bevételeket? A bt. beltagja vagyok, szeretném választani a katát, de közeli rokonságomban van olyan cég, amelyik szintén választaná, és van olyan is, amely a Tao-tv. hatálya alatt marad.
Részlet a válaszából: […] A kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és a kisvállalati adóról (kiva) a 2012. évi CXLVII. törvény rendelkezik. Ezen törvény 2. §-ának 12. pontja határozza meg, hogy mi a kisadózó vállalkozás bevétele. E szerint a kisadózó vállalkozás által a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 31.
1
41
42
43
91