Utazási költség elszámolása

Kérdés: Mi a helyes elszámolása a munkába járáshoz szükséges helyközi utazási bérletnek, valamint a munkavállaló által térített értékrésznek, figyelembe véve az Áfa-tv. 2003. január 1-jén hatályba lépett módosításait is?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkába járás költségeit részben vagy egészében magára vállalhatja. Köteles a munkáltató a munkába járás költségeit megtéríteni a munkavállalónak a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993. Kormányrendeletben foglalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Egyházi jogi személyek beszámolókészítési kötelezettsége

Kérdés: A 218/2000. Korm. rendelet 14. §-ához kapcsolódóan: a vállalkozási tevékenységet nem végző egyházi jogi személyre csak az Szt. XI. fejezete vonatkozik? Megteheti-e az ilyen egyházi jogi személy, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet határoz meg, továbbá saját számviteli alapelveket, értelmező rendelkezéseket, fogalmakat, értékelési előírásokat, szabályokat alkalmazzon? Esetleg anyagnak minősítsen tárgyi eszközöket is?
Részlet a válaszából: […] Az egyházi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. Korm. rendelet az Szt. vállalkozókra vonatkozó előírásaitól eltérő, sajátos szabályokat határoz meg. A Korm. rendelet 14. §-a a sajátos szabályokat tovább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

A forgalmi visszatérítések elszámolása

Kérdés: A multinacionális cégek különböző címeken – szerződésben rögzítve – ún. forgalmi visszatérítéseket követelnek a beszállítóktól. Ezek egyik része az ún. fix és sávos bonus, amit a forgalom százalékában fizetünk a vevőpartner pénzügyi elszámoló levele alapján. Elszámolása a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg történik egyéb ráfordításként. Ezenkívül fizetünk még a vevő számlája alapján reklámköltség-hozzájárulást, listántartási bonust, Merchandiser-hozzájárulást, EDI-bonust stb., amit szintén a forgalom százalékában határoznak meg, s amit költségként számolunk el. Helyesen járunk-e el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első felében leírtak – látszólag – megfelelnek az Szt. előírásainak, bár az elnevezésük megtévesztő lehet. Az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének g) pontja alapján: az egyéb ráfordítások között kell elszámolni a szerződésen alapuló – konkrét termékhez,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.

Kis értékű ajándék minősítése

Kérdés: Kis értékű ajándék egyaránt adható-e magánszemélynek és vállalkozásnak? Vagy a vállalkozásnak adott kis értékű ajándékot úgy kell kezelni, hogy azt a vállalkozás egy adott dolgozója kapta? Az Áfa-tv. kis értékű ajándék fogalmában "a másnak ingyenesen és alkalmi jelleggel juttatott" kifejezés értelmezhető-e úgy, hogy az átvevő lehet jogi személyiségű társaság is?
Részlet a válaszából: […] A válasznál a különböző törvényi előírásokra tekintettel kell lenni úgy, hogy azok nem minden esetben fogalmaznak egyértelműen, illetve egymással összhangban.Az Áfa-tv. alapján nem minősül termékértékesítésnek, illetve szolgáltatásnyújtásnak a kis értékű ajándék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Közhasznú egyesület adóalapja

Kérdés: Közhasznú szervezetként besorolt egyesület közhasznú, egyéb cél szerinti és vállalkozási tevékenységet is végez. 2003-tól lehetősége van a vállalkozási tevékenysége adózás előtti eredményével csökkenteni az adóalapot. Kérdés, hogy az egyéb célszerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység együttes eredménye (adózási eredmény), vagy csak az utóbbi (számviteli eredmény) tekintendő az adózás előtti eredménynek?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú szervezetnél a beszámolóban (az eredménykimutatásban) is a vállalkozási tevékenységnél kell kimutatni az egyéb cél szerinti tevékenység bevételét, költségét, hiszen az egyéb cél szerinti tevékenység nem közhasznú tevékenység. Erre utal az Szt. szerinti egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Cégvásárlás költségei

Kérdés: Cégvásárlások kapcsán gyakori, hogy a vevő átvilágítja a céget, amelynek során könyvvizsgálói, ügyvédi, ingatlanbecslői stb. díjak kifizetésére kerül sor. Kérdés, hogy ezen költségek az eladásra szánt társaságban elszámolhatók-e, vagy az eladót, vagy a vevőt terhelik, esetleg egymás között – megállapodásuknak megfelelően – megoszthatják.
Részlet a válaszából: […] A cégvásárlással kapcsolatban felmerülő különböző költségek – az Szt. 47-50. §-ainak előírásaiból következően – a tulajdoni részesedést jelentő befektetés megszerzése érdekében elszámolható költségnek tekintendők, és mint ilyenek, a befektetés vételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Védőszemüveg elszámolása

Kérdés: Sok ügyfélnél jelenik meg szemüvegkészítésről számla a következő megjelölésekkel: "védőszemüveg, autóvezetéshez szükséges szemüveg stb." Milyen feltételekkel számolható el költségként a számla összege? Hogyan érinti ez a társaságiadó-elszámolást?
Részlet a válaszából: […] Az említett eszközök bekerülési értéke – a személyi jellegű egyéb kifizetések között – költségként elszámolható természetbeni juttatás, amelyet abban az esetben lehet a vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek tekinteni a társaságiadó-alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Lakáson lévő számítógép költségelszámolása

Kérdés: Orvosi tevékenységet végző bt. számítógépet vásárolt. A társaság székhelye a beltag lakása, külön telephellyel nem rendelkezik. Orvosi tevékenységét – szerződés alapján – szakorvosi intézményekben végzi. Elszámolható-e a számítógép értéke 100 százalékban költségként, tekintettel arra, hogy nem zárható ki a magáncélú használat? Megtalálható-e valamely törvényben, hogy ilyen esetben a bekerülési költség milyen aránya érvényesíthető értékcsökkenésként a bt.-nél?
Részlet a válaszából: […] Konkrét arányt törvény, de más jogszabály sem határoz meg. A Tao-tv. viszont rendelkezik arról, hogy növelni kell az adóalapot azzal a költséggel, ráfordítással (ideértve az immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is), amely költség, ráfordítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Lakás mint iroda, MKV adóalap-kedvezménye

Kérdés: Befektetési, biztosításközvetítési tevékenységet végző kft. 2002-ben új társasházi lakást vásárolt, kizárólag iroda céljára. Az építő lakásként számlázta le, mivel erre szólt az építési engedély. Igénybe vehető-e a mikro- és kisvállalkozási adóalap-kedvezmény az egyéb feltételek teljesülése esetén?
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. előírása szerint [7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja] az adózás előtti eredmény a korábban még használatba nem vett, üzemkörön kívüli ingatlannak nem minősülő ingatlan bekerülési értékével csökkenthető, legfeljebb egyező összegben az adózás előtti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.

Közhasznú szervezet társaságiadó-kötelezettsége

Kérdés: A társadalmi szervezetet a bíróság 1998-ban közhasznú szervezetként vette nyilvántartásba. Cél szerinti tevékenységének egy része nem felel meg a Khsz-tv.-ben meghatározott közhasznú tevékenységnek. Kérdés, hogy a társadalmi szervezet nem közhasznú, cél szerinti tevékenysége működési költségeinek finanszírozására kapott állami támogatást I. hogyan kell könyvelni, II. mentesül-e e tevékenységének eredménye a társasági adó alól a Khsz-tv. 6. § (1) bekezdés a/1. pontja alapján?
Részlet a válaszából: […] A költségek ellentételezésére kapott támogatást egyéb bevételként kell könyvelni, ha a társadalmi szervezet kettős könyvvitelt vezet, és pénzügyileg rendezett adóköteles egyéb bevételként, ha egyszeres könyvvitelt vezet.A közhasznú szervezetnek minősülő társadalmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. augusztus 14.
1
76
77
78
90