27 talált cikk a vállalkozói díj kifejezésre

Kérdés: A kft. 2004. évben ingatlanberuházást hajtott végre alvállalkozók bevonásával. A szerkezeti munkát az alvállalkozó még 2004-ben befejezte, a vállalkozói díj 1800 ezer forint jótállási-garanciális díj levonásával kifizetésre került. A kivitelező-alvállalkozó felszámolását a bíróság elrendelte. A szerkezetépítésnél a kivitelezőt a műszaki átadástól 10, illetve 5 éves alkalmassági kötelezettség terheli. A szakértő álláspontja szerint – mivel a kivitelező felszámolás alatt áll – alkalmatlanná válik a helytállásra. Ezért ezen összeget nem szabad kifizetni, be kell vonni az alkalmassági kötelem értékébe. A felszámoló felé – minőségi kifogás címén – 1800 ezer Ft összeg erejéig bejelentettük követelésünket, egyéb minőségi hiányosságok címén. A felszámoló követelésünket nyilvántartásba vette, elismerte, de fedezet hiányában elutasította. A kft. 2007. január 1-jével evaalany lett. A minőségi hiba fennáll. Hogyan kell elszámolni a ki nem egyenlített jótállási garanciát? Kell-e evát fizetni, és mi után?

Kérdés: Az új piaci szereplők megjelenésével az áramfogyasztáshoz kötődően három cég is számlázhat "áramot". Az egyik magát az áramhasználat rendszerhasználati díját, a másik a szállított villamos energia díját "megspékelve" energiaadóval és a szénipari szerkezetátalakítási támogatás összegével, a harmadik energiaügynöki vállalkozói díjat számláz. Mindegyik a kW-ot tekinti elszámolási mennyiségi egységnek. Ezek mindegyike könyvelhető anyagköltségnek, mint az energia (az áram) költsége?

Kérdés: Az Szt. 79. §-ának (3) bekezdése meghatározza, hogy milyen költségek, kifizetések tartoznak a személyi jellegű egyéb kifizetések közé. Ha ezt vesszük kiindulópontnak, akkor a magánszemély részére, saját gépjármű hivatali használata (belföldi kiküldetés) címén adott költségtérítés számviteli elszámolása a Számviteli Levelek 143. számában, a 2909. számú kérdésre adott válasz szerint igénybe vett szolgáltatás, vagy egyéb személyi jellegű kifizetés?

Kérdés: 2002. október 7-én a kft. vállalkozási szerződést kötött építési-szerelési munkára. A szerződésben foglalt vállalkozási díj számlázása a teljesítés arányában részszámlákkal, illetve végszámlákkal történik. A kivitelezés során pótmunkák is felmerültek, az átadás a megrendelő hibájából késedelmesen történt. Az átadás után 2003 szeptemberében kiállított végszámlát és a pótmunkák számláját a megrendelő visszaküldte. Ezeket a kivitelező a nyilvántartásból törölte, az áfabevallást is módosította, de a felmerült költségeket nem vette készletre. Ezt követően a két cég között egyezkedés kezdődött, ami 2007. június 21-én a bíróság előtt a két fél egyezségkötésével ért véget. A megrendelő 6 napon belül megfizet a kivitelezőnek egy meghatározott összeget, mindkét fél viseli a perrel kapcsolatos saját költségét. A bíróság által megítélt vállalkozói díj összegében került a számla kiállításra, és ennek alapján az árbevétel, illetve a fizetendő áfa 2007-ben elszámolásra. 2007-ben csak a perrel kapcsolatos illeték került költségként elszámolásra. Helyesen járt el a kft. 2003. évben, amikor bevételt nem, de a felmerült kivitelezési költségeket elszámolta? A bírósági ítélet jogerőre emelkedésekor helyesen történt a könyvelés?

Kérdés: Ugyanazon beruházást lehet-e két részre bontani, lehet-e saját és idegen kivitelezésű? Mi dönti el, hogy saját vállalkozásban végzett vagy vállalkozásba adott (idegen kivitelezésű) a beruházás? A lebonyolító helyzete vagy a tényleges munkavégzés? Ha egy beruházás egy részét a társaság végzi saját dolgozóival, anyagaival, de egy nagyobb szakértelmet kívánó részt anyaggal, munkadíjjal külső cég vállalja el, akkor ez teljes egészében saját vállalkozásban végzett, vagy megoszlik saját és idegen részre? Saját erővel nem vesznek részt a beruházásban, a vállalkozókkal én kötöm a szerződést anyaggal és munkadíjjal, vagy csak a vállalkozói díjra, a beruházáshoz én szerzem be az anyagot. Ez milyen beruházás? És milyen beruházás akkor, ha generálkivitelezésre szerződök?

Kérdés: Hogyan kell elszámolni év közben a lakásberuházáshoz beszerzett telek értékét, a kivitelezők által számlázott vállalkozói díjakat, a társaság által beszerzett és a külső kivitelező által felhasznált építési anyagok értékét? Mi a helyzet év végén?A kft. használatbavételi engedélyek birtokában értékesíti a lakásokat. Első értékesítésnek minősül-e? A lakások elkészülte után a társaság úgy dönt, hogy egy lakást saját tulajdonban tart, és azt bérbeadás útján hasznosítja. Milyen módszerrel lehet az egy lakásra jutó beszerzési árat meghatározni? Hogyan kell kimutatni a saját tulajdonban maradó lakás értékét? Helyi iparűzési adó alapjánál mit kell figyelembe venni?

Kérdés: 2000-ben a könyvkiadóknál a nyomdaköltség alvállalkozói díjnak számított. 2001-ben hogyan kell könyvelni, mivel az nem továbbszámlázott tevékenység?