2422 talált cikk a váltó kifejezésre

Kérdés: Társaságunk tárolóeszközöket (ládák, rekeszek, konténerek) bérel külföldről, amelyeket továbbad bérbe magyar partnereinek. Az eszközök nyilvántartása és nyomonkövethetősége miatt a bérelt eszközök értéke bekerül a könyvekbe, emellett az értékük pedig kötelezettségként kerül kimutatásra a bérbeadó felé, hiszen elszámolási kötelezettség áll fenn. Hogyan kell helyesen kimutatni mind az eszközértéket, mind a kötelezettség értékét a magyar számviteli szabályok szerint, figyelembe véve az Szt. 23. §-a (1) bekezdését, miszerint a bérbe vett eszközök nem mutathatók ki a mérlegben eszközként? Másik a társaság rendelkezik saját tulajdonú tárolóeszközökkel is. Ezek értékét melyik soron kell feltüntetni a mérlegben (készletek között)?

Kérdés: Véleményem szerint a céges autók káreseményének elszámolásával kapcsolatban nem történt változás. Mégis, míg a 6468. kérdésre (314. szám) adott válaszuknál a vissza nem igényelhető áfát az 522. főkönyvi számlára kell könyvelni, addig a 8159. kérdésre (422. szám) adott válaszuknál a vissza nem igényelhető áfa összegét a 867. számlára. Kérem, szíveskedjenek tájékoztatni a fentiek alapján arról, hogy mi változott!

Kérdés: Az őrzés-védésről szóló kimenő számlát folyamatos teljesítéssel 2020 januárjában állítják ki, és az áfa teljesítése is januári, azonban a szolgáltatás 2019. december hónapra vonatkozik. Aktív időbeli elhatárolást kell alkalmazni, vagy a teljes számlát le kell könyvelni 2019-ben? Passzív időbeli elhatárolásként kell-e könyvelni a könyvelési számlát, ami szintén decemberre szól, de 2020 januárjában állították ki, és az áfa teljesítése is 2020. januári? Bejövő telefonszámlákat el lehet-e határolni év végén, amelyek szintén december hónapra szólnak, de 2020 januárjában van a teljesítésük és az áfájuk is? A fent említett számlák fizetési határideje a 2020. évet érinti. Az időbeli elhatárolásoknál mikor kell úgymond szállítóra-vevőre könyvelni, illetve mikor kell az elhatárolást használni?

Kérdés: A sertéstartást 2008-ban befejeztük. A sertéstelep tárgyi eszközeinek jelentős részét – kocaszállások, hizlaldák épületei, technológiák – átvezettük a készletek közé. A portaépület, kerítés továbbra is a tárgyi eszközök között szerepel, mivel ezeket használjuk, a telepet őrizzük. 2020-ban jelentkezett egy érdeklődő, aki a sertéstelepet megvenné. Elmondása szerint, amíg a vételárat előteremti, bérleti szerződést kötne. Az adásvételi, illetve bérleti szerződés részletei nem ismertek. A bérleti szerződés megkötésekor megvalósul az Szt. 23. §-ának (5) bekezdése szerinti feltétel ahhoz, hogy a korábban forgóeszközök közé sorolt eszközöket ismételten a tárgyi eszközök közé vezessük? Hogyan történjen ennek a könyvelése? Az eladásnál így már tárgyi eszközt adunk el, ami egyéb bevétel? Esetleg a vételárat meg kell osztanom valahogyan a készletek és a tárgyi eszközök között a nyilvántartott eszközök arányában? Mi a szabályos, törvényszerű megoldás az átsorolás és eladás könyvelésében? A társasági adó és a helyi iparűzési adó jelentősen eltérhet a különböző megoldás esetén?

Kérdés: A cég eredménytartalékai 2011-2018 között felgyűltek. Nem szeretnék osztalékként felvenni, és az idei évi eredmény sem mínuszos, hogy a veszteséget jóvá lehessen írni belőle. Milyen egyéb módon tudná felhasználni a felgyűlt eredménytartalékát a cég? Fizetheti belőle a kapott kölcsön kamatait? Vagy a kölcsönt visszafizetheti belőle? Vagy bármi másra felhasználhatja?

Kérdés: A raktár a palatetőfedés meghibásodása miatt beázott. A hiba kijavítása céljából a régi palatetőre új farácshálózat és vízálló fólia került, ehhez lettek felerősítve a tetőfedő lemezek, a tetőszerkezet cseréje, módosítása nélkül. Felújítás ez vagy karbantartás?

Kérdés: Társaságunk automata autómosó berendezést működtet. Az automatába bedobott 100 Ft-ért 1 percig működik az automata, ez 1 egységnyi elmozdulást okoz az automata számlálójában. Egyéb bizonylat híján eddig úgy számoltuk el az árbevételt és az áfát, hogy az automata által az adott hónapban kimutatott egységelmozdulások számát megszoroztuk 100 Ft-tal, így megkaptuk a havi bruttó, áfás bevételt. Szeretnénk viszont ún. kedvezménykártyát adni a vevőinknek, ami úgy működne, hogy a vevő befizet pl. bruttó 5000 Ft-ot (50 egységnyi elmozdulásnak megfelelő összeget), ezért rátöltünk a kártyájára bruttó 5500 Ft-nak megfelelő, tehát 55 egységet, azaz 5 egységet ingyen kap a vevő. Vagy nézhetjük úgy is, hogy 5000 Ft/55 egység = 91 Ft, azaz a vevő nem 100 Ft-ot fizet 1 egységért, hanem csak 91 Ft-ot, azaz kapott egységenként 9 Ft árengedményt. Így viszont már gondunk akad az árbevétel és az áfa elszámolásával. Egyrészt lesz egy kiállított számlánk bruttó 5000 Ft-ról, viszont – feltételezve, hogy a vevő a teljes összeget elhasználja – az automata egységszámlálója 55 egység elmozdulást, azaz a korábbi árbevétel-megállapító módszer szerint 55 x 100 = 5500 Ft árbevételt fog mutatni. Ha több kártya is lesz, és nem mindenki használja el az adott hónapban a kártyára feltöltött összeget, akkor egy idő után nyomon követhetetlen lesz, hogy a kiadott kártyákon levő egységekből mennyit használtak már fel, mennyit töltöttünk rá újra, azokhoz hány egység elmozdulás tartozik stb. Gondot okoz az is, hogy a fenti megoldással mintha keveredne a mennyiségi engedmény (mert csak azok kapnak kedvezményt, akik nagyobb összeget előre befizetnek, de számlázásra is kerül az engedmény, holott a mennyiségi engedményt általában nem számlázzák), az előleg (hiszen előre kifizeti az összeget, és utólag fogja igénybe venni a szolgáltatást, de nem olyan értékben, mint amilyen mértékben az "előleget" fizette) és egyfajta "bérlet" típusú megoldás ("ha kifizetsz 9-et, a 10. ingyen van").
1. A kedvezménykártyára feltöltött összegről milyen számlát kell kiállítanunk: "simán" bruttó 5000 Ft-ról, vagy bruttó 5500 Ft – bruttó 500 Ft engedmény = bruttó 5000 Ft-ról?
2. Mekkora összegű árbevételt és áfát kell elszámolnunk: a bruttó 5000 Ft nettó összegét és áfáját, vagy a bruttó 5500 Ft nettó összegét és áfáját?
3. Innét kezdve az automata elmozdulásszámlálója által mutatott értékből hogyan tudjuk megállapítani a teljes árbevételt és az áfát, hiszen lesz benne "sima" és "kedvezménykártyás" elmozdulás is?

Kérdés: A kft. 2018-ban vásárolt egy nyerges vontatót, fizetett előleget (az áfát visszakértük), de a végszámlát nem tudta kifizetni. A számla 2018-ban kiegyenlítetlen maradt. 2019. év végén nyílt végű pénzügyi lízinggel rendezte a számlát. Hogyan lehet ezt a hibát helyesbíteni? A könyvelésben T 161 – K 4541-en szerepel.

Kérdés: Társaságunknál a fogyasztónként kis összegű követeléseknél az értékvesztés összegét ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában határozták meg. Erre a számviteli törvény lehetőséget adott. A következő évben újból megállapítjuk a fogyasztónként kis összegű követelések – előbbiek szerinti – értékvesztését, azt egyéb ráfordításként elszámoljuk, az előző évben elszámolt értékvesztés teljes összegét pedig visszaírjuk egyéb bevételként. A társaság ezt az elszámolási módot azért alakította ki, mert nem tudta másként az értékvesztéssel összefüggő korrekciókat a társasági adó logikája szerint megvalósítani. Helyes ez az értékvesztés-visszaírási gyakorlat?

Kérdés: A kft. átalakul. Az átalakulás során kiválással új társaság jön létre. Az átalakuló kft. jelentős értékű ingatlannal rendelkezik, amely a kiválással létrejövő társasághoz kerül. Ezen ingatlanhoz kapcsolódóan az átalakuló társaság értékhelyesbítést, értékelési tartalékot mutat ki a könyveiben, mivel az ingatlan piaci értéke lényegesen meghaladja a bekerülési értéket. Hogyan kell a szóban forgó ingatlant a vagyonmérlegekben szerepeltetni? Az értékhelyesbítés, értékelési tartalék a kiválással létrejövő társaságban kimutatható-e?