Osztalék, osztalékelőleg euróban

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?
Részlet a válaszából: […] ...jelenti, amely olyan tevékenység, amelyet csak hitelintézet, pénzügyi vállalkozás végezhet, illetve lakossági körben a pénzváltók. Más szervezet, gazdasági társaság nem, legfeljebb esetenként. Ezért még a forintban meghatározott osztalék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Bevizsgálás céljából átadott készlet

Kérdés: Mi a helyes elszámolása a hatóság számára bevizsgálás céljából véglegesen átadott termékeknek? Ez nem tekinthető sem értékesítésnek, sem leltárhiánynak, sem selejtezésnek.
Részlet a válaszából: […] ...vásárolt termékeket anyagköltségként (T 511 – K 21-22), saját előállítású termékeket a saját termelésű készletek állományváltozásaként (T 581 – K 23-25) kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Egyenes és fordított adózás a számlán

Kérdés: Cégünk locsolófej előre gyártásával foglalkozik. A tevékenységünk kapcsolódik a vasanyag értékesítéséhez, ami fordítottáfa-köteles 2015. 01. 01-től. Egy munkára egy szerződésünk van, egy számlát állítunk ki. Mi a teendő olyan esetben, ha a kiállított számlán nemcsak vasanyag, de áfaköteles termék és szolgáltatás is szerepel?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésre a válasz az, hogy az eddigi gyakorlatukon sürgősen változtatni kell, azaz külön számlát kell kiállítani az áfaköteles termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról, illetve a fordítottan adózó termékértékesítésről. Válaszunk következik egyrészt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.
Kapcsolódó címkék:  

Kedvezményezett átalakulás kiválásos beolvadással

Kérdés: A család tagjainak két kft.-je van. Az egyikben van ingatlan, a másikban nincs. Az ingatlannal rendelkező kft.-ben két tag van 95-5%-os arányban. A másik kft.-ben ugyanez a két tag és még másik két családtag azonos, 25-25%-os részesedéssel. Az ingatlannal rendelkező kft.-ből szeretnék kiválással kihozni az ingatlanokat, de nem szeretnének 3 kft.-t, és beolvadással egy lépcsőben átvinnék a másik kft.-be. Megoldható-e ez a kedvezményes átalakulás szabályai szerint, azaz illeték fizetése nélkül? Javít-e a helyzeten, ha összeolvadás (beolvadás) előtt a másik kft.-ben is csak az a két családtag marad, 95-5%-os aránnyal, és persze összeolvadás után is?
Részlet a válaszából: […] ...2011. 08. 02-án "Kedvezményezett átalakulás adójogi minősítése" címen közzétett tájékoztató (azzal, hogy a Gt. előírását a Ptk. váltotta fel). E szerint, ha kiválásra úgy kerül sor, hogy a társaságtól megváló tag(ok) a társasági vagyon egy részével más,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Mérlegképes könyvelők kötelező továbbképzésének kreditpontjai

Kérdés: Mérlegképes könyvelő kötelező továbbképzése vállalkozási szakon milyen tananyagból (adózás, számvitel, szakmai...), hány kreditpont megszerzését írja elő? Miből hány kreditpontot kell megszerezni egy évben?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatást végzők (a regisztrált mérlegképes könyvelők) kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében kötelező számukra a szakmai továbbképzés.Az előző...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.
Kapcsolódó címke:

Teljesítés előtt kiállított számla könyvelése

Kérdés: Ingatlannal rendelkező ügyfelünk ingatlan bérbeadásával foglalkozik. Időszakos elszámolású szerződéseket kötött a bérlőivel. A megállapodás szerint a vonatkozó időszakot megelőző hó 15-én állítja ki a számlát, a teljesítési idő és a fizetési határidő pedig a vonatkozó időszak első napja. (A 2014. 12. 15-én kiállított számlán a teljesítési idő 2015. 01. 01., és a számviteli teljesítés [a bérbeadás hónapja] is január.) Ez esetben mit tekinthetünk a vállalkozó által teljesített, a vevő által elismert követelésnek? Azt mikor kell könyvelni? A példa szerinti számlát ki kell-e mutatni követelésként 2014. 12. 31-én, ha a vevő nem fizeti meg az ellenértéket 2014-ben? És ha megfizeti?
A kérdező a kérdésekre adható válaszok függvényében elemzi az eredménykimutatásra gyakorolt hatást, és arra a megállapításra jut, hogy pusztán a számla kiállításának dátumával változhatna a könyvelés megítélése, ami nyilvánvalóan elkerülendő. További részletezés helyett néhány probléma, amire utal a kérdező: mi lenne, ha 2014-re nem könyvelnének, de a vevő 2014-ben fizet, vagy ha könyvelnék, majd az árbevételt időbelileg elhatárolnák, ha fizetett a vevő, 2015-ben könyvelnek, ha nem fizetett 2014-ben?
Részlet a válaszából: […] ...hogy minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). Az Szt. 159. §-a alapján az eszközökben és a forrásokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.

Ingatlanértékesítés adókötelezettségének megszüntetése

Kérdés: Hogyan kell számlázni 2015-ben az ingatlant forgalmazó cégnek, ha 2010-től az adókötelezettséget választotta a lakóingatlannak nem minősülő és a lakóingatlannak minősülő ingatlan bérbeadására, továbbá ugyanezen ingatlan értékesítésére? Az öt év elteltével, 2014. 12. 31-ig kilép ezen ügyletek áfaköréből. Ingatlanokat épített és vásárol eladás céljából, árukészletként tartja nyilván, egyetlen ingatlant sem helyezett üzembe saját használatra. A használatbavételi engedélynél a 2 év eltelt. Beszerzéskor az áfát visszaigényelte. A készleten maradt ingatlanokat milyen áfateherrel tudja értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 153/C. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben utólag változás következik be, és ennek eredményeként az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege csökken, az adóalany...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.
Kapcsolódó címkék:    

Informatikai program fejlesztése

Kérdés: Cégünk megrendelést kapott informatikai program fejlesztésére, amelyet saját dolgozókkal és saját eszközökkel végezne el. A megrendelő tájékoztatása szerint ez K+F tevékenységbe sorolható, de ennek megítélésében bizonytalanságaink vannak. Az informatikai program fejlesztése milyen feltételek teljesülése esetén minősülhet K+F tevékenységnek? Kérjük tájékoztatásukat a saját tevékenységi körben, de megrendelésre végzett K+F tevékenység helyes számviteli elszámolására!
Részlet a válaszából: […] ...– a korábbihoz hasonlóan –, hogy a kísérleti fejlesztésbe még akkor sem tartoznak bele azok a szokásos, időszakos vagy rutinszerű változások, amelyeket terméken, gyártósorokon, előállítási eljárásokon, létező szolgáltatásokon és egyéb folyamatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 19.
Kapcsolódó címkék:  

Cserealkatrészek elszámolása

Kérdés: Társaságunk készterméket gyárt, amelyet belföldre és külföldre értékesít. Vevői reklamációk alkalmával cserealkatrészeket küldünk, amit egyfajta garanciális teljesítésként értelmezünk. Szolgáltatás ehhez nem kapcsolódik, mivel a terméket a vevő állítja össze otthonában. A cserealkatrészeket milyen bizonylattal lehet elszámolni a készlet csökkenéseként? Mit tartalmazzon a számla, ha csak számlával csökkenthető a készlet?
Részlet a válaszából: […] ...A sorrend fordított is lehet, de nem maradhat ki a cserélt alkatrész készletrevétele. Ebből már következik, hogy mivel kell a készletváltozást bizonylatolni. Az alkatrészek értékesítését számlázni kellett, akár belföldre, akár külföldre történt az értékesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.
Kapcsolódó címke:

Részesedésvásárlás a tagnál

Kérdés: A Magyarországon bejegyzett kft. 25%-os tulajdonrésszel bíró tagja megvásárolná a 75%-os tulajdonrésszel bíró külföldi tag részesedését. Ezen változásnak milyen konkrét könyvelési tételei és adóvonzatai lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy a főkönyvi nyilvántartásban nem kell változást könyvelni, a tulajdonosi szerkezetben bekövetkezett változást – a társasági szerződés módosítása és a cégjegyzékbe történő bejegyzése után – kell a jegyzett tőkét alátámasztó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.
Kapcsolódó címkék:  
1
95
96
97
243